Eclesiastes 3

Minden emberi cselekvésnek megvan az ideje, amit Isten tesz, az megáll

1 Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak. 2 Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett. 3 Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek. 4 Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek. 5 Ideje van a kövek elhányásának és ideje a kövek egybegyűjtésének; ideje az ölelgetésnek és ideje az ölelgetéstől való eltávozásnak. 6 Ideje van a keresésnek és ideje a vesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak. 7 Ideje van a szakgatásnak és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak. 8 Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek; ideje a hadakozásnak és ideje a békességnek. 9 Micsoda haszna van a munkásnak abban, a miben ő munkálkodik? 10 Láttam a foglalatosságot, melyet adott Isten az emberek fiainak, hogy fáradozzanak benne. 11 Mindent szépen csinált az ő idejében, e világot is adta az emberek elméjébe, csakhogy úgy, hogy az ember meg nem foghatja mindazt a dolgot, a mit az Isten cselekszik kezdettől fogva mindvégig. 12 Megismertem, hogy nem tehetnek jobbat, mint hogy örvendezzen kiki, és hogy a maga javát cselekedje az ő életében. 13 De még az is, hogy az ember eszik és iszik, és jól él az ő egész munkájából, az Istennek ajándéka. 14 Tudom, hogy valamit Isten cselekszik, az lesz örökké, ahhoz nincs mit adni és abból nincs mit elvenni; és az Isten ezt a végre míveli, hogy az ő orczáját rettegjék. 15 A mi most történik, régen megvan, és a mi következik, immár megvolt, és az Isten visszahozza, a mi elmult.

Féld az Istent és elégedjél meg a magad részével!

16 Láttam annakfelette a nap alatt, hogy az ítéletnek helyén hamisság, és az igazságnak helyén latorság van. 17 És mondék magamban: az igazat és a hamisat megítéli az Isten; mert minden ember akaratjának ideje van, és minden dolognak ő nála. 18 Így szólék azért magamban: az emberek fiai miatt van ez így, hogy kiválogassa őket az Isten, és hogy meglássák, hogy ők magokban véve az oktalan állatokhoz hasonlók. 19 Az emberek fiainak vége hasonló az oktalan állatnak végéhez, és egyenlő végök van azoknak; a mint meghal egyik, úgy meghal a másik is, és ugyanazon egy lélek van mindenikben; és az embernek nagyobb méltósága nincs az oktalan állatoknál, mert minden hiábavalóság. 20 Mindenik ugyanazon egy helyre megy; mindenik a porból való, és mindenik porrá lesz. 21 Vajjon kicsoda vette eszébe az ember lelkét, hogy felmegy-é; és az oktalan állat lelkét, hogy a föld alá megy-é? 22 Azért úgy láttam, hogy semmi sincs jobb, mint hogy az ember örvendezzen az ő dolgaiban, mivelhogy ez az ő része e világban: mert ki hozhatja őt vissza, hogy lássa, mi lesz ő utána?

Há, para todas as coisas, um tempo determinado por Deus

1 Tudo tem a sua ocasião própria, e todo propósito debaixo do céu *Ec 3.17;8.6tem o seu tempo. 2 Há tempo de nascer e *Jó 14.5;Hb 9.27tempo de morrer; tempo de plantar e tempo de arrancar o que se plantou; 3 tempo de matar e tempo de curar; tempo de derrubar e tempo de edificar; 4 tempo de *Rm 12.15chorar e tempo de *Sl 126.2rir; tempo de prantear e tempo de *Êx 15.20dançar; 5 tempo de espalhar pedras e tempo de ajuntar pedras; tempo de abraçar e tempo de abster-se de abraçar; 6 tempo de buscar e tempo de perder; tempo de guardar e tempo de lançar fora; 7 tempo de rasgar e tempo de coser; tempo de *Am 5.13calar e tempo de falar; 8 tempo de amar e tempo de *Sl 101.3;Pv 13.5odiar; tempo de guerra e tempo de paz. 9 *Ec 1.3;2.11;5.16Que proveito tem o trabalhador naquilo com que se fadiga? 10 Vi o *Ec 1.13;2.26trabalho que Deus deu aos filhos dos homens para nele se exercitarem. 11 Tudo que Deus *Gn 1.31fez é apropriado a seu tempo; também pôs no coração deles a ideia da eternidade; contudo, de maneira que o homem *Ec 7.23;8.17;Jó 5.9;Rm 11.33não possa descobrir do princípio ao fim a obra que Deus fez. 12 Sei que para eles *Ec 2.24, ref.nada é melhor do que regozijar-se e fazer o bem durante a sua vida. 13 Também que todo o homem coma, e beba, e goze o bem em todo o seu trabalho é *Ec 2.24;5.19dom de Deus. 14 Sei que tudo quanto Deus faz durará para sempre; nada se lhe pode acrescentar e nada tirar; Deus o faz para que os homens *Ec 5.7;7.18;8.12-13;12.13temam diante dele. 15 *Ec 1.9;6.10Aquilo que é já foi; e aquilo que há de ser já foi; Deus fará vir outra vez o que já se passou.

16 Vi ainda debaixo do sol que, no lugar do juízo, *Ec 4.1;5.8;8.9estava a perversidade e que, no lugar da justiça, estava a perversidade. 17 Disse eu no meu coração: *Ec 11.9;Gn 18.25;Sl 96.13;98.9;Mt 16.27;Rm 2.6-10;2Ts 1.6-9Deus julgará ao justo e ao perverso, pois há *Ec 3.1;8.6tempo para todo propósito e para toda obra. 18 Eu disse no meu coração: É por causa dos filhos dos homens, para que Deus os prove e para que vejam que eles mesmos são como os *Sl 49.12,20;73.22brutos. 19 Pois *Ec 9.12o que sucede aos filhos dos homens sucede aos brutos; uma e a mesma coisa lhes sucede a eles. Como morre um, assim morre o outro; todos têm o mesmo fôlego, e o homem não tem vantagem sobre os brutos. Pois tudo é vaidade. 20 Todos vão para um lugar; todos foram feitos do *Ec 12.7;Gn 3.19;Sl 103.14pó e todos voltarão para o pó. 21 Quem sabe se o *Ec 12.7espírito dos filhos do homem sobe para cima e se o espírito dos brutos desce para baixo, para a terra? 22 Pelo que vi que não há *Ec 2.24nada melhor do que regozijar-se o homem nas suas obras; porque essa é a sua porção. Pois quem o poderá fazer voltar para ver *Ec 2.18;6.12;8.7;10.14o que há de ser depois dele?