Eclesiastes 5

Óv meggondolatlan beszédektől

1 Őrizd meg lábaidat, mikor az Istennek házához mégy, mert hallgatás végett közeledned jobb, hogynem a bolondok módja szerint áldozatot adni; mert ezek nem tudják, hogy gonoszt cselekesznek. 2 Ne gyorsalkodjál a te száddal, és a te elméd ne siessen valamit szólni Isten előtt; mert az Isten mennyben van, te pedig e földön, azért a te beszéded kevés legyen; 3 Mert álom szokott következni a sok foglalatosságból; és a sok beszédből bolond beszéd. 4 Mikor Istennek fogadást téssz, ne halogasd annak megadását; mert nem gyönyörködik a bolondokban. A mit fogadsz, megteljesítsd! 5 Jobb hogy ne fogadj, hogynem mint fogadj és ne teljesítsd be. 6 Ne engedd a te szádnak, hogy bűnre kötelezze testedet, és ne mondd az angyal előtt, hogy tévedésből esett ez; hogy az Isten a te beszéded miatt fel ne háborodjék, és el ne veszesse a te kezeidnek munkáját. 7 Mert a sok álomban a hiábavalóság is és a beszéd is sok; hanem az Istent féljed.

A gazdagság hiábavalósága

8 Ha a szegényeknek nyomoríttatását, és a törvénynek és igazságnak elfordíttatását látod a tartományban: ne csudálkozzál e dolgon; mert egyik felsőrendű vigyáz a másik felsőrendűre, és ezek felett még felsőbbrendűek vannak. 9 Az ország haszna pedig mindenekfelett a földmívelést kedvelő király. 10 A ki szereti a pénzt, nem telik be pénzzel, és a ki szereti a sokaságot nem telik be jövedelemmel. Ez is hiábavalóság. 11 Mikor megszaporodik a jószág, megszaporodnak annak megemésztői is; mi haszna van azért benne urának, hanem hogy csak reá néz szemeivel? 12 Édes az álom a munkásnak, akár sokat, akár keveset egyék; a gazdagnak pedig bővölködése nem hagyja őt aludni. 13 Van gonosz nyavalya, a melyet láttam a nap alatt: az ő urának veszedelmére tartott gazdagság; 14 Ugyanis az a gazdagság elvész valami szerencsétlen eset miatt, és ha fia született néki, annak kezében nem lesz semmi. 15 A mint kijött az ő anyjának méhéből, mezítelen megy ismét el, a mint jött vala: és semmit nem vesz el munkájáért, a mit kezében elvinne. 16 Annakokáért ez is gonosz nyavalya, hogy a mint jött, a képen megy el. Mi haszna van néki abban, hogy a szélnek munkálkodott? 17 És hogy az ő teljes életében a setétben evett, sokszori haraggal, keserűséggel és búsulással?

Megelégedettség

18 Ez azért a jó, a melyet én láttam, hogy szép dolog enni és inni, és jól élni minden ő munkájából, a melylyel fárasztotta magát a nap alatt, az ő élete napjainak száma szerint, a melyeket adott néki az Isten; mert ez az ő része. 19 És a mely embernek adott Isten gazdagságot és kincseket, és a kinek megengedte, hogy egyék abból és az ő részét elvegye, és örvendezzen az ő munkájának: ez az Istennek ajándéka! 20 Mert nem sokat emlékezik meg az ilyen az ő élete napjainak számáról, mivelhogy az ő szívének örömét az Isten kedveli.

Vários conselhos práticos

1 *Êx 3.5;30.18-20;Is 1.12Guarda o teu pé quando fores à Casa de Deus. Chegar-se para ouvir é melhor do que oferecer *1Sm 15.22;Pv 15.8;21.27sacrifícios de tolos, porque não sabem que fazem mal. 2 Não abras a boca *Pv 20.25precipitadamente, e não se apresse o teu coração a proferir palavra alguma diante de Deus, porque Deus está no céu, e tu, sobre a terra. Portanto, sejam *Pv 10.19;Mt 6.7poucas as tuas palavras. 3 Pois da muita ocupação em negócios nascem os sonhos, e, da multidão de palavras, *Ec 10.14;Jó 11.2a voz do tolo. 4 Quando fizeres um *Nm 30.2;Sl 50.14;76.11voto a Deus, não tardes em o cumprir, porque não se agrada de tolos. *Sl 66.13-14Cumpre o voto que fazes. 5 *Pv 20.25;At 5.4Melhor é não fazeres voto do que fazê-lo sem o cumprir. 6 Não consintas que a tua boca faça pecar a tua carne, nem digas na presença do anjo que foi um *Lv 4.2,22;Nm 15.25, etc.erro; por que se iraria Deus contra a tua voz e destruiria a obra das tuas mãos? 7 Pois este é o resultado da multidão de sonhos, vaidades e muitas palavras; tu, porém, *Ec 3.14;7.18;8.12-13;12.13teme a Deus.

8 Se vires a *Ec 4.1opressão do pobre e a *Ez 18.18perversão violenta do direito e da justiça numa província, *1Pe 4.12não te maravilhes do caso. Pois *Êx 2.25;Sl 12.5quem está altamente colocado tem superior que o vigia, e sobre ambos ainda há quem é mais elevado. 9 Mas, no entretanto, o proveito da terra é para todos; o próprio rei serve-se do campo.

10 *Ec 2.10-11Quem ama a prata não será saciado pela prata; nem o que ama a riqueza, pelo ganho; também isso é vaidade. 11 *Ec 2.9Quando se multiplicam o bens, multiplicam-se os que comem; e que vantagem tem o possuidor, senão a de vê-los com os seus olhos? 12 Doce é o sono do trabalhador, quer coma ele pouco quer muito; mas a saciedade do rico não o deixará dormir*Pv 3.24.

13 Há um grave mal que tenho visto debaixo do sol: *Ec 6.2as riquezas que o seu dono guarda para o próprio dano. 14 Essas riquezas perecem numa empresa desastrosa, e, ao filho que gerou, nada lhe fica na mão. 15 *Jó 1.21Como nu saiu do ventre de sua mãe, assim nu há de voltar como veio e *Sl 49.17;1Tm 6.7do seu trabalho não receberá coisa alguma que possa levar na mão. 16 Isso é um grave mal; justamente como veio, assim há de ir; *Ec 1.3;2.11;3.9e que proveito lhe advém de *Pv 11.29trabalhar para o vento? 17 Em todos os seus dias, ele come às escuras, e é *Ec 2.23muito vexado, e tem enfermidades e indignação.

18 Eis o que vi: *Ec 2.24, ref.boa e bela coisa é comer alguém, e beber, e gozar o bem de todo o trabalho com que se afadiga debaixo do sol, por todos os dias da vida que Deus lhe deu. Pois esta é a sua *Ec 2.10porção. 19 Quanto a todo homem a quem *Ec 6.2;2Cr 1.12Deus deu riquezas e fazendas e lhe concedeu o *Ec 6.2poder de comer delas, de receber a sua porção e de se regozijar no seu trabalho, isso é para tal *Ec 3.13o dom de Deus. 20 Pois não pensará muito nos dias da sua vida, porque Deus lhe enche de alegria o coração.