Marcos 3

Jézus szombatnapon meggyógyítja a száradt kezűt

1 És ismét beméne a zsinagógába, és vala ott egy megszáradt kezű ember. 2 És lesik vala őt, hogy meggyógyítja-é szombatnapon; hogy vádolhassák őt. 3 Akkor monda a megszáradt kezű embernek: Állj elő a középre. 4 Azoknak pedig monda: Szabad-é szombatnapon jót vagy rosszat tenni? lelket menteni, vagy kioltani? De azok hallgatnak vala. 5 Ő pedig elnézvén őket haraggal, bánkódván szívök keménysége miatt, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult a keze és éppé lőn, mint a másik. 6 Akkor a farizeusok kimenvén, a Heródes pártiakkal mindjárt tanácsot tartának ellene, hogy elveszítsék őt.

Jézus meggyógyít sok ördöngőst

7 Jézus pedig elméne tanítványaival a tenger mellé; és nagy sokaság követé őt Galileából és Júdeából, 8 És Jeruzsálemből és Idumeából és a Jordánon túlról; és a Tirus és a Sidon környékiek is, a mikor hallották, hogy miket mível vala, nagy sokasággal jövének ő hozzá. 9 És megmondá tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak néki készen, a sokaság miatt, hogy ne szorongassák őt. 10 Mert sokakat meggyógyított, úgy hogy a kiknek valami bajuk volt, reá rohanának, hogy illethessék őt. 11 A tisztátalan lelkek is, mikor meglátták vala őt, leborulának előtte, és kiáltának, mondván: Te vagy az Istennek a Fia. 12 Ő pedig erősen fenyegeti vala őket, hogy őt ki ne jelentsék.

Jézus kiválasztja a tizenkettőt

13 Azután felméne a hegyre, és magához szólítá, a kiket akar vala; és hozzá menének. 14 És választa tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy kiküldje őket prédikálni, 15 És hatalmuk legyen a betegeket gyógyítani és az ördögöket kiűzni: 16 Simont, a kinek Péter nevet ada; 17 És Jakabot a Zebedeus fiát és Jánost a Jakab testvérét; és Boanerges nevet ada nékik, a mely azt teszi: mennydörgés fiai; 18 És Andrást és Filepet, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot az Alfeus fiát, Taddeust és a kananeai Simont, 19 És Iskáriótes Júdást, a ki el is árulta őt.

Jézus feddi a farizeusokat Szentlélek elleni káromlásért

20 Azután haza térének. És ismét egybegyűle a sokaság, annyira, hogy még nem is ehetének. 21 A mint az övéi ezt meghallák, eljövének, hogy megfogják őt; mert azt mondják vala, hogy magán kívül van.

22 Az írástudók pedig, a kik Jeruzsálemből jöttek vala le, azt mondák, hogy: Belzebúb van vele, és: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. 23 Ő pedig magához híván azokat, példázatokban monda nékik: Sátán miként tud Sátánt kiűzni? 24 És ha egy ország önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az az ország. 25 És ha egy ház önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az a ház. 26 És ha a Sátán önmaga ellen támadt és meghasonlott, nem maradhat meg, hanem vége van. 27 Nem rabolhatja el senki az erősnek kincseit, bemenvén annak házába, hanemha elébb az erőset megkötözi és azután rabolja ki annak házát. 28 Bizony mondom néktek, hogy minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is mind, a melyekkel káromlanak: 29 De a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örök kárhozatra méltó; 30 Mivelhogy ezt mondják vala: Tisztátalan lélek van benne.

Jézus megmondja, kik igazán az ő rokonai

31 És megérkezének az ő testvérei és az ő anyja, és kívül megállva, beküldének hozzá, hivatván őt. 32 Körülötte pedig sokaság ül vala; és mondának néki: Ímé a te anyád és a te testvéreid ott künn keresnek téged. 33 Ő pedig felele nékik, mondván: Ki az én anyám vagy kik az én testvéreim? 34 Azután elnézvén köröskörül a körülötte ülőkön, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim. 35 Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám.

A cura de um homem que tinha uma das mãos ressequida. Trama contra a vida de Jesus

1 *Mc 3.1-6;Mt 12.9-14;Lc 6.6-11Entrou *Mc 1.21,39Jesus outra vez numa sinagoga onde se achava um homem que tinha uma das mãos ressequida. 2 *Lc 6.7;14.1;20.20Observam-no para ver se curaria o homem em dia de sábado, *Mt 12.10;Lc 6.7; cp.Lc 11.54a fim de o acusarem. 3 Disse Jesus ao homem que tinha a mão ressequida: Levanta-te e vem para o meio de nós. 4 Então, lhes perguntou: É lícito nos sábados fazer o bem ou o mal, salvar a vida ou tirá-la? Mas eles guardaram silêncio. 5 *Lc 6.10Olhando com indignação para aqueles que o rodeavam, contristado pela dureza dos seus corações, disse ao homem: Estende a mão. Ele a estendeu; e a mão lhe foi restabelecida. 6 Os fariseus, saindo dali, entraram logo em conselho com os *Mt 22.16;Mc 12.13herodianos contra ele, para ver um meio de lhe tirar a vida.

Jesus retira-se. A cura de muitos à beira-mar

7 *Mc 3.7-12;Mt 12.15-16;Lc 6.17-19Jesus retirou-se com os seus discípulos para o lado do mar. Da Galileia o seguiu *Mt 4.25;Lc 6.17uma grande multidão; também da Judeia 8 de Jerusalém, *cp.Js 15.1-21;Ez 35.15;36.5da Idumeia, dalém do Jordão e das circunvizinhanças de *Mt 11.21Tiro e de Sidom, o povo, sabendo quantas coisas Jesus fazia, foi ter com ele em grande número. 9 Ele recomendou a seus discípulos que tivessem uma barquinha sempre ao seu dispor, por causa da multidão, a fim de que não o apertasse; 10 porque *Mt 4.23curou a muitos, de modo que todos os que padeciam *Mc 5.29,34;Lc 7.21qualquer doença, se arrojavam a ele para *Mc 6.56;8.22;Mt 9.21;14.36o tocar. 11 Os espíritos imundos, quando o viam, prostravam-se diante dele e clamavam: Tu és *Mt 4.3o Filho de Deus. 12 Ele *Mt 8.4lhes advertiu com insistência que não o dessem a conhecer.

A missão dos doze apóstolos. Os seus nomes

13 Depois, subiu *Lc 6.12; cp.Mt 5.1ao monte e *Mt 10.1;Mc 6.7;Lc 9.1chamou para junto de si os que ele mesmo quis, e eles vieram. 14 Então, designou doze para estarem com ele e para os enviar a pregar, 15 com autoridade de expelirem os demônios. 16 Eis os doze que designou: *Mc 3.16-19;Mt 10.2-4;Lc 6.14-16;At 1.13Simão, a quem deu o nome de Pedro; 17 Tiago e João, filhos de Zebedeu, aos quais deu o nome de Boanerges, que quer dizer filhos do trovão; 18 André, Filipe, Bartolomeu, Mateus, Tomé, Tiago, filho de Alfeu, Tadeu, Simão, o zelote, 19 e Judas Iscariotes, que o traiu.

A blasfêmia dos escribas

Entrou *cp.Mc 2.1;7.17;9.28numa casa; 20 e, mais uma vez, a *cp.Mc 1.45;Mc 3.7multidão afluiu, *Mc 6.31de tal modo que nem sequer podiam comer. 21 Quando *cp.Mc 3.31s.seus parentes souberam disso, saíram para o segurar, porque diziam: *cp.Jo 10.20;At 26.24Ele está fora de si. 22 Os escribas que haviam descido *Mt 15.1de Jerusalém afirmavam: Está possesso de *Mt 10.25; cp.11.18Belzebu. E: *Mt 9.34É pelo chefe dos demônios que expele os demônios. 23 *Mc 3.23-27;Mt 12.25-29;Lc 11.17-22Chamando-os para junto de si, disse-lhes por *Mc 4.2; cp.Mt 13.3ss.;Mc 4.2-9, etc.parábolas: Como pode *Mt 4.10Satanás expelir a Satanás? 24 Se um reino se levantar contra si mesmo, esse reino não pode subsistir; 25 se uma casa se levantar contra si mesma, essa casa não poderá permanecer. 26 Se *Mt 4.10Satanás se tem levantado contra si mesmo e está dividido, ele não pode subsistir; antes, tem fim. 27 *cp.Is 49.24-25Pois ninguém pode entrar na casa do valente e roubar-lhe os bens, sem primeiro amarrá-lo; e, então, lhe saqueará a casa. 28 *Mc 3.28-30; cp.Mt 12.31-32;Lc 12.10Em verdade vos digo: Que aos homens serão perdoados todos os pecados e as blasfêmias que proferirem; 29 mas quem blasfemar contra o Espírito Santo nunca mais terá perdão; pelo contrário, é réu de um pecado eterno. 30 Pois diziam: Está possesso de um espírito imundo.

A família de Jesus

31 *Mc 3.31-35;Mt 12.46-50;Lc 8.19-21Chegaram sua mãe e seus irmãos; e, ficando da parte de fora, mandaram chamá-lo. 32 Muita gente estava sentada ao redor dele, e disseram-lhe: Olha, tua mãe, teus irmãos e tuas irmãs estão lá fora e te procuram. 33 Ele perguntou: Quem é minha mãe e meus irmãos? 34 Olhando para os que estavam sentados em roda dele, disse: Eis minha mãe e meus irmãos! 35 Aquele que fizer a vontade de Deus, esse é meu irmão, irmã e mãe.