A gutaütöttről
1 Napok mulva pedig ismét beméne Kapernaumba, és meghallák, hogy otthon van. 2 És azonnal sokan összegyülekezének, annyira, hogy még az ajtó elébe sem fértek; és hirdeté nékik az igét. 3 És jövének hozzá egy gutaütöttet hozva, a kit négyen emelnek vala. 4 És mivel a sokaság miatt nem férkőzhettek azzal ő hozzá, megbonták ama háznak fedelét, a hol Ő vala, és rést törvén, leereszték a nyoszolyát, a melyben a gutaütött feküdt. 5 Jézus pedig azoknak hitét látván, monda a gutaütöttnek: Fiam, megbocsáttattak néked a te bűneid. 6 Valának pedig ott némely írástudók, a kik ott ülnek vala, szívökben így okoskodván: 7 Mi dolog, hogy ez ilyen káromlásokat szól? ki bocsáthatja meg a bűnöket, hanemha egyedül az Isten? 8 És Jézus azonnal észrevevé az ő lelkével, hogy azok magukban így okoskodnak, és monda nékik: Miért gondoljátok ezeket a ti szívetekben? 9 Mi könnyebb, azt mondanom-é a gutaütöttnek: Megbocsáttattak néked a te bűneid, vagy ezt mondanom: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj? 10 Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön a bűnöket megbocsátani, monda a gutaütöttnek: 11 Mondom néked, kelj föl, vedd fel a te nyoszolyádat, és eredj haza. 12 Az pedig azonnal fölkele és felvévén nyoszolyáját, kiméne mindenkinek láttára; úgy hogy mindenki elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, ezt mondván: Soha sem láttunk ilyet!
Máté elhivatása
13 És ismét kiméne a tenger mellé; és az egész sokaság megy vala ő hozzá, és ő tanítja vala őket. 14 És a mikor tovaméne, meglátá Lévit, az Alfeus fiát, a ki a vámszedő helyen ül vala, és monda néki: Kövess engemet. És felkelvén, követi vala őt. 15 És lőn, a mikor ő ennek házában asztalhoz üle, a vámszedők és bűnösök is sokan odaülnek vala Jézussal és az ő tanítványaival; mert sokan valának, és követék őt. 16 És a mikor látták az írástudók és a farizeusok, hogy együtt eszik a vámszedőkkel és bűnösökkel, mondának az ő tanítványainak: Mi dolog, hogy a vámszedőkkel és a bűnösökkel eszik és iszik? 17 És a mikor ezt hallja vala Jézus, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szükségök orvosra, hanem a betegeknek, nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megtérésre.
A böjtről
18 A János és a farizeusok tanítványai pedig bőjtölnek vala. Odamenének azért és mondának néki: Mi az oka, hogy Jánosnak és a farizeusoknak tanítványai bőjtölnek, a te tanítványaid pedig nem bőjtölnek? 19 Jézus pedig monda nékik: Avagy bőjtölhet-é a vőlegény násznépe, a míg velök van a vőlegény? A meddig a vőlegény velök van, nem bőjtölhetnek. 20 De jőnek majd napok, a mikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor bőjtölni fognak azokon a napokon. 21 Senki sem varr pedig új posztóból foltot ó ruhára; máskülönben a mi azt kitoldaná, még kiszakít belőle, az új a régiből, és nagyobb szakadás lesz. 22 És senki sem tölt új bort régi tömlőkbe; különben az új bor a tömlőket szétszakítja, a bor is kiömlik, a tömlők is elpusztulnak; hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni.
Kalásztépés szombatnapon
23 És lőn, hogy szombatnapon a vetések közt megy vala által, és az ő tanítványai mentökben a kalászokat kezdék vala szaggatni. 24 Ekkor a farizeusok mondának néki: Ímé, miért művelik azt szombatnapon, a mit nem szabad? 25 Ő pedig monda nékik: Soha sem olvastátok-é, mit mívelt Dávid, mikor megszűkült és megéhezett vala társaival egybe? 26 Mi módon ment be az Isten házába az Abiátár főpap idejében és ette meg a szent kenyereket, a melyeket nem szabad megenni csak a papoknak; és adott a társainak is? 27 És monda nékik: A szombat lőn az emberért, nem az ember a szombatért. 28 Annak okáért az embernek Fia a szombatnak is ura.
A cura dum paralítico em Cafarnaum
1 Alguns dias depois, voltou Jesus a Cafarnaum, e soube-se que ele estava em casa. 2 Mc 2.13;Mc 1.45Muitos afluíram ali, a ponto de já não haver lugar nem junto à porta; e ele lhes dirigia a palavra. 3 Mc 2.3-12;Mt 9.2-8;Lc 5.18-26Trouxeram-lhe um Mt 4.24paralítico, carregado por quatro homens; 4 e, não podendo apresentar-lho por causa da multidão, cp.Lc 5.19desladrilharam o eirado por cima de Jesus e, feita uma abertura, arrearam o leito em que jazia o paralítico. 5 Vendo Jesus a fé que eles tinham, disse ao paralítico: Filho, Mt 9.2perdoados são os teus pecados. 6 Estavam, porém, ali sentados alguns escribas, que discorriam nos seus corações: 7 Por que fala assim este homem? Ele blasfema; Is 43.25quem pode perdoar pecados senão só um, que é Deus? 8 Mas Jesus, percebendo logo em seu espírito que eles assim discorriam dentro de si, perguntou-lhes: Por que discorreis sobre essas coisas em vossos corações? 9 Qual é mais fácil? Dizer ao paralítico: Perdoados são os teus pecados, ou dizer: Levanta-te, toma o teu leito e anda? 10 Para que saibais que o Filho do Homem tem sobre a terra autoridade para perdoar pecados — disse ao paralítico: 11 A ti te digo: Levanta-te, toma o teu leito e vai para tua casa. 12 Ele se levantou e, no mesmo instante, tomando o seu leito, retirou-se à vista de todos de modo que todos ficaram atônitos e Mt 9.8glorificaram a Deus, dizendo: Mt 9.33Nunca vimos coisa semelhante.
A vocação de Levi
13 Saiu, outra vez, para a beira-mar; Mc 1.45toda a multidão vinha ter com ele, e ele os ensinava. 14 Mc 2.14-17;Mt 9.9-13;Lc 5.27-32Quando ia passando, viu a cp.Mt 9.9Levi, filho de Alfeu, sentado na coletoria, e disse-lhe: Mt 8.22Segue-me. Ele se levantou e o seguiu.
Jesus come com pecadores
15 Estando Jesus à mesa na casa de Levi, sentaram-se também com ele e com seus discípulos muitos publicanos e pecadores; pois havia muitos que o seguiam. 16 Vendo At 23.9; cp.Lc 5.30os escribas dos fariseus que ele comia com os pecadores e publicanos, perguntaram aos discípulos dele: Mt 9.11Como é que ele come com os publicanos e pecadores? 17 Jesus, ouvindo isso, respondeu-lhes: Mt 9.12-13;Lc 5.31-32Os sãos não precisam de médico, mas sim os enfermos; eu não vim chamar os justos, mas os pecadores.
A questão do jejum
18 (Mc 2.18-22;Mt 9.14-17;Lc 5.33-38Ora, os discípulos de João e os fariseus estavam jejuando.) Eles vieram perguntar-lhe: Por que jejuam os discípulos de João e os dos fariseus, mas os teus não jejuam? 19 Respondeu-lhes Jesus: Podem, porventura, jejuar os convidados para o casamento, enquanto o noivo está com eles? Durante o tempo que têm consigo o noivo, não podem jejuar. 20 Lc 17.22;Mt 9.15Dias, porém, virão, em que lhes será tirado o noivo; nesses dias, jejuarão. 21 Ninguém cose remendo de pano novo em vestido velho; de outra forma, o remendo novo tira parte do velho, e torna-se maior a rotura. 22 Ninguém põe vinho novo em odres velhos; de outra forma, o vinho fará arrebentar os odres, e perder-se-á o vinho, e também os odres. Pelo contrário, vinho novo é posto em odres novos.
Jesus é senhor do sábado
23 Mc 2.23-28;Mt 12.1-8;Lc 6.1-5Caminhando Jesus pelas searas em um sábado, os seus discípulos, ao passarem, começaram Dt 23.25a colher espigas. 24 Os fariseus lhe perguntaram: Olha, Mt 12.2por que fazem eles no sábado o que não é lícito? 25 Ele lhes respondeu: 1Sm 21.6Nunca lestes o que fez Davi, quando se viu em necessidade e teve fome, ele e seus companheiros? 26 Como entrou na Casa de Deus, sendo 1Cr 24.6; cp.1Sm 21.1;2Sm 8.17Abiatar sumo sacerdote, e comeu os pães da proposiçãoGr. de apresentação., os quais só aos sacerdotes era lícito comer, e ainda deu aos seus companheiros? 27 Acrescentou: Êx 23.12;Dt 5.14O sábado foi feito por causa do homem Cl 2.16e não o homem por causa do sábado; 28 assim, o Filho do Homem é senhor até do sábado.