Marcos 11

Krisztus bevonulása Jeruzsálembe

1 És mikor Jeruzsálemhez közeledének, Bethfagé és Bethánia felé, az olajfák hegyénél, elkülde kettőt tanítványai közül, 2 És monda nékik: Eredjetek abba a faluba, a mely előttetek van; és a mikor abba bejuttok, azonnal találtok egy megkötött vemhet, a melyen ember nem ült még soha; azt oldjátok el és hozzátok ide. 3 És ha valaki azt mondja néktek: Miért teszitek ezt? mondjátok: Az Úrnak van szüksége reá. És azonnal elbocsátja azt ide. 4 Elmenének azért és megtalálák a megkötött vemhet, az ajtónál kívül a kettős útnál, és eloldák azt. 5 Az ott állók közül pedig némelyek mondának nékik: Mit míveltek, hogy eloldjátok a vemhet? 6 Ők pedig felelének nékik, úgy, a mint Jézus megparancsolta vala. És elbocsáták őket. 7 És oda vivék a vemhet Jézushoz, és ráveték felső ruháikat; ő pedig felüle reá. 8 Sokan pedig felső ruháikat az útra teríték, mások pedig ágakat szegdelnek vala a fákról és az útra hányják vala. 9 A kik pedig előtte menének, és a kik követék, kiáltának, mondván: Hozsánna! Áldott, a ki jő az Úrnak nevében! 10 Áldott a mi Atyánknak, Dávidnak országa, a mely jő az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!

Jézus megátkozza a fügefát, megtisztítja a templomot, hitre, imádkozásra és bocsánatkészségre int

11 És beméne Jézus Jeruzsálembe, és a templomba; és mindent körülnézvén, mivelhogy az idő már késő vala, kiméne Bethániába a tizenkettővel. 12 És másnap, mikor Bethániából kimentek vala, megéhezék. 13 És meglátván messziről egy fügefát, a mely leveles vala, odaméne, ha talán találna valamit rajta: de odaérvén ahhoz, levélnél egyebet semmit sem talála; mert nem vala fügeérésnek ideje. 14 Akkor felelvén Jézus, monda a fügefának: Soha örökké ne egyék rólad gyümölcsöt senki. És hallák az ő tanítványai. 15 És Jeruzsálembe érkezének. És Jézus bemenvén a templomba, kezdé kiűzni azokat, a kik a templomban árulnak és vásárolnak vala; a pénzváltók asztalait, és a galambárúsok székeit pedig felforgatá; 16 És nem engedi vala, hogy valaki edényt vigyen a templomon keresztül. 17 És tanít vala, mondván nékik: Nincsen-é megírva: Az én házam imádság házának neveztetik minden nép között? Ti pedig rablók barlangjává tettétek azt. 18 És meghallák az írástudók és a főpapok, és tanakodnak vala, hogy mi módon veszíthetnék el őt. Mert félnek vala tőle, mivelhogy az egész sokaság álmélkodik vala az ő tanításán. 19 És mikor beestveledék, kiméne a városból. 20 Reggel pedig, a mikor mellette menének el, látják vala, hogy a fügefa gyökerestől kiszáradott. 21 És Péter visszaemlékezvén, monda néki: Mester nézd, a fügefa, a melyet megátkoztál, kiszáradott. 22 És Jézus felelvén, monda nékik: Legyen hitetek Istenben. 23 Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy a mit mond, megtörténik, meg lesz néki, a mit mondott. 24 Azért mondom néktek: A mit könyörgéstekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek. 25 És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket. 26 Ha pedig ti meg nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.

Jézus teljhatalmát védi

27 És ismét Jeruzsálembe menének. Mikor pedig ő a templomban körüljára, hozzámennek vala a főpapok és az írástudók és a vének. 28 És mondának néki: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? és ki adta néked a hatalmat, hogy ezeket cselekedd? 29 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek, és feleljetek meg nékem, akkor megmondom néktek, hogy miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket: 30 A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől? feleljetek nékem. 31 Azok pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Ha azt mondjuk: Mennyből, azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki? 32 Ha pedig azt mondjuk: Emberektől, – félnek vala a néptől. Mert mindenki azt tartja vala Jánosról, hogy valóban próféta vala. 33 Felelvén tehát, mondának Jézusnak: Nem tudjuk. Jézus is felelvén, monda nékik: Én sem mondom meg néktek, miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket.

A entrada triunfal de Jesus em Jerusalém

1 *Mc 11.1-10;Mt 21.1-9;Lc 19.29-38Quando se aproximavam de Jerusalém e tinham chegado a Betfagé e *Mt 21.17Betânia, junto *Mt 21.1do monte das Oliveiras, enviou Jesus dois de seus discípulos 2 e disse-lhes: Ide à aldeia que está em frente de vós e, logo que nela entrardes, achareis um jumentinho preso, que nunca foi montado; desprendei-o e trazei-o. 3 Se alguém vos perguntar: Por que fazeis isso?, respondei: O Senhor precisa dele e logo tornará a enviá-lo para aqui. 4 Eles partiram, e acharam um jumentinho preso ao portão do lado de fora na rua, e o desprenderam. 5 Alguns que ali se achavam lhes perguntaram: Que fazeis, desprendendo o jumentinho? 6 Eles responderam como Jesus lhes havia dito; e os deixaram ir. 7 *Mc 11.7-10;Jo 12.12-15Então, trouxeram o jumentinho, sobre que lançaram as suas capas; e Jesus montou nele. 8 Muitos também estenderam as suas capas na estrada, e outros espalharam ramagens que tinham cortado nos campos. 9 Tanto os que precediam como os que seguiam clamavam: *Mt 21.9Hosana! Bendito aquele que vem em nome do Senhor! 10 Bendito o reino que vem, o reino de nosso pai Davi! Hosana nas maiores alturas!

11 *Mt 21.12Tendo Jesus entrado em Jerusalém, foi ao templo; e, observando tudo, como fosse já tarde, *Mt 21.17saiu com os doze para Betânia.

A figueira sem fruto

12 *Mc 11.12-14,20-24;Mt 21.18-22No dia seguinte, saindo eles de Betânia, teve fome. 13 Vendo ao longe uma figueira que tinha folhas, foi ver se, porventura, acharia nela alguma coisa. Aproximando-se, nada achou, senão folhas; porque ainda não era tempo de figos. 14 Disse-lhe: Nunca jamais coma alguém fruto de ti! E seus discípulos ouviram isso.

A purificação do templo

15 *Mc 11.15-18;Mt 21.12-16;Lc 19.45-47; cp.Jo 2.13-16Chegaram a Jerusalém. Entrando ele no templo, começou a expulsar os que ali vendiam e compravam e derrubou as mesas dos cambistas e as cadeiras dos que vendiam as pombas. 16 Não permitia que ninguém atravessasse o templo, 17 levando qualquer objeto, e ensinava, dizendo: *Is 56.7Não está escrito que a minha casa será chamada casa de oração para todas as nações? Mas vós a tendes feito *Jr 7.11um covil de salteadores. 18 Ouvindo isso os principais sacerdotes e os escribas, *cp.Mc 12.12;Mt 21.46;Lc 20.19;Jo 7.1procuravam um modo de lhe tirar a vida; pois o temiam, porque *Mt 7.28toda a multidão estava muito admirada do seu ensino.

O poder da fé

19 *Lc 21.37; cp.Mt 21.17;Mc 11.11Quando chegava a tarde, saíam da cidade.

20 *Mc 11.20-24; (vd.Mc 11.12-14);Mt 21.19-22Ao passarem de manhã, viram que a figueira estava seca até a raiz. 21 Pedro, lembrando-se, disse-lhe: Olha, *Mt 23.7Mestre, secou-se a figueira que amaldiçoaste! 22 Tornou-lhes Jesus: *Mt 17.20;21.21s.Tende fé em Deus. 23 Em verdade vos digo que quem disser a este monte: Levanta-te e lança-te no mar e não duvidar no seu coração, mas crer que se faz o que ele diz, assim lhe será feito. 24 Por isso, vos afirmo: *Mt 7.7s.Tudo quanto suplicais e pedis, crede que o tendes recebido e tê-lo-eis. 25 Quando *Mt 6.5estiverdes orando, se tendes alguma coisa contra alguém, *Mc 6.14perdoai-lha; para que também vosso Pai, que está nos céus, vos perdoe as vossas ofensas*Alguns manuscritos inserem v. 26: Mas se vós não perdoardes, também vosso Pai que está nos céus, vos não perdoará as vossas ofensas.. 26 [Mas se vós não perdoardes, também vosso Pai que está nos céus vos não perdoará as vossas ofensas.]

Acerca da autoridade de Jesus. O batismo de João

27 Entraram, de novo, em Jerusalém. *Mc 11.27-33;Mt 21.23-27;Lc 20.1-8Andando Jesus pelo templo, aproximaram-se dele os principais sacerdotes, os escribas e os anciãos 28 e perguntaram: Com que autoridade fazes essas coisas? Ou quem te deu tal autoridade para fazê-las? 29 Respondeu-lhes Jesus: Eu vos farei uma só pergunta; respondei-me; então, vos direi com que autoridade faço essas coisas. 30 O batismo de João era do céu ou dos homens? Respondei-me. 31 Discorriam entre si: Se dissermos: Do céu, ele dirá: Por que, então, não lhe destes crédito? 32 Diremos, porém: Dos homens? — temiam o povo; porque todos realmente tinham a João como profeta. 33 Responderam a Jesus: Não sabemos. Jesus replicou: Nem eu vos digo com que autoridade faço essas coisas.