Marcos 15

Jézus Pilátus előtt. Elítéltetése, tövises koronája

1 És mindjárt reggel tanácsot tartván a főpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak.

2 És megkérdé őt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Ő pedig felelvén, monda néki: Te mondod. 3 És erősen vádolják vala őt a főpapok. 4 Pilátus pedig ismét megkérdé őt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened! 5 Jézus pedig semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék. 6 Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának. 7 Vala pedig egy Barabbás nevű, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el. 8 És a sokaság kiáltván, kezdé kérni Pilátust arra, a mit mindenkor megtesz vala nékik. 9 Pilátus pedig felele nékik, mondván: Akarjátok-é, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát? 10 Mert tudja vala, hogy irígységből adták őt kézbe a főpapok. 11 A főpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik. 12 Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok? 13 És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg őt! 14 Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg őt! 15 Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék. 16 A vitézek pedig elvivék őt az udvar belső részébe, a mi az őrház; és összehívák az egész csapatot. 17 És bíborba öltözteték őt, és tövisből font koszorút tevének a fejére, 18 És elkezdék őt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya! 19 És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala őt, és térdet hajtva tisztelik vala őt.

Jézus kereszthalála

20 Mikor pedig kicsúfolták őt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék őt, hogy megfeszítsék. 21 És kényszerítének egy mellettök elmenőt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezőről jő vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az ő keresztjét. 22 És vivék őt a Golgotha nevű helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye. 23 És mirhás bort adnak vala néki inni; de ő nem fogadá el. 24 És megfeszítvén őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon. 25 Vala pedig három óra, mikor megfeszíték őt. 26 Az ő kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya. 27 Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felől. 28 És beteljesedék az írás, a mely azt mondja: És a bűnösök közé számláltaték. 29 Az arra menők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted; 30 Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről! 31 Hasonlóképen pedig a főpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani. 32 A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala őt. 33 Mikor pedig hat óra lőn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig. 34 És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet? 35 Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának: Ímé Illést hívja. 36 Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tűzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljő-é Illés, hogy levegye őt. 37 Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét. 38 És a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada. 39 Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala! 40 Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé, 41 A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala őt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe.

Jézus temetése

42 És mikor immár este lőn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat előtt való nap, 43 Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét. 44 Pilátus pedig csodálkozék, hogy immár meghalt volna; és magához hivatva a századost, megkérdé tőle, ha régen halt-é meg? 45 És megtudván a századostól, odaajándékozá a testet Józsefnek. 46 Ő pedig gyolcsot vásárolván, és levévén őt, begöngyölé a gyolcsba, és elhelyezé egy sírboltba, a mely kősziklából vala kivágva; és követ hengeríte a sírbolt szájára. 47 Mária Magdaléna pedig és Mária, a Józsé anyja, nézik vala, hová helyezék.

Jesus perante Pilatos

1 *Mt 27.1Logo pela manhã, entraram em conselho os principais sacerdotes com os anciãos, escribas e todo o *Mt 5.22Sinédrio e, maniatando a Jesus, levaram-no, e entregaram-no a Pilatos. 2 *Mc 15.2-5;Mt 27.11-14;Lc 23.2-3;Jo 18.29-38Pilatos perguntou-lhe: És tu o rei dos judeus? Respondeu Jesus: Tu o dizes. 3 Os principais sacerdotes fizeram-lhe muitas acusações. 4 Pilatos tornou a perguntar-lhe: Nada respondes? Vê quantas acusações te fazem. 5 Mas Jesus *Mt 27.12nada mais respondeu, de modo que Pilatos se admirava.

Barrabás é preferido

6 *Mc 15.6-15;Mt 27.15-26;Lc 23.18-25; Jo 18.39—19.16Por ocasião da festa, o governador soltava um preso, a pedido do povo. 7 Havia um chamado Barrabás, preso com outros sediciosos, os quais, em um motim, haviam feito uma morte. 8 Chegando o povo, começou a pedir a graça que lhe costumava fazer. 9 Disse-lhe Pilatos: Quereis que eu vos solte o rei dos judeus? 10 Pois ele percebia que, por inveja, os principais sacerdotes o haviam entregado. 11 Mas estes instigaram a multidão, *At 3.14para que Pilatos lhes soltasse antes a Barrabás. 12 Pilatos tornou a dizer-lhes: Que farei, então, daquele a quem chamais o rei dos judeus? 13 Eles clamaram de novo: Crucifica-o! 14 Disse-lhes Pilatos: Pois que mal fez ele? Mas clamaram cada vez mais: Crucifica-o! 15 Pilatos, querendo contentar a multidão, soltou-lhe a Barrabás e, depois de mandar *Mt 27.26açoitar a Jesus, entregou-o para ser crucificado.

Jesus entregue aos soldados

16 *Mc 15.16-20;Mt 27.27-31Os soldados levaram-no *Mt 27.27; cp.26.3ao pátio, que é o Pretório, e reuniram toda a *At 10.1coorte. 17 Vestiram-no de púrpura, e puseram-lhe na cabeça uma coroa de espinhos, que haviam tecido, 18 e começaram a saudá-lo: Salve, rei dos judeus! 19 Davam-lhe com uma cana na cabeça, cuspiam nele e, ajoelhando-se, prestaram-lhe homenagem. 20 Depois de o terem escarnecido, despiram-lhe a púrpura e puseram-lhe as vestes. Então, o levaram para fora, a fim de o crucificar.

Simão leva a cruz de Jesus

21 *Mc 15.21;Mt 27.32;Lc 23.26Obrigaram a Simão, cireneu, pai de Alexandre e de Rufo, que passava, vindo do campo, a carregar a cruz de Jesus.

A crucificação

22 *Mc 15.22-32;Mt 27.33-44;Lc 23.33-43;Jo 19.17-24Levaram-no para o *Jo 19.17; cp.Lc 23.33Gólgota, que quer dizer Lugar da Caveira. 23 Deram-lhe *cp.Mt 27.34vinho misturado com mirra, mas ele não o tomou. 24 Crucificaram-no e repartiram entre si as vestes dele, *Jo 19.24deitando sortes sobre elas, para ver o que cada um havia de levar. 25 Era a *cp.Jo 19.14;Mc 15.33hora terceira, quando o crucificaram. 26 O título da sua acusação estava escrito em cima: *Mt 27.37O REI DOS JUDEUS. 27 Com ele crucificaram dois salteadores, um à sua direita, e outro à sua esquerda*Alguns manuscritos inserem v. 28: E cumpriu-se a Escritura que diz: E com os malfeitores foi contado. Is 53.12; Lc 22.37.. 28 [E cumpriu-se a Escritura que diz: E com os malfeitores foi contado.] 29 Os que iam passando blasfemavam dele, *Mt 27.39meneando as cabeças e dizendo: Oh! Tu que *Mc 14.58destróis o santuário e o reedificas em três dias, 30 desce da cruz e salva-te a ti mesmo. 31 Do mesmo modo, os principais sacerdotes com os escribas, escarnecendo-o, entre si diziam: *Mt 27.42;Lc 23.35Ele salvou aos outros, a si mesmo não se pode salvar; 32 desça agora da cruz o Cristo, *Mt 27.42; cp.Mc 15.26o rei de Israel, para que vejamos e creiamos. *Mc 15.27; cp.Mt 27.44;Lc 23.39-43Também os que foram crucificados com ele dirigiam-lhe impropérios.

A morte de Jesus

33 *Mc 15.33-41;Mt 27.45-56;Lc 23.44-49Chegada a hora sexta, houve trevas sobre toda a terra até à *Mt 27.45s.;Lc 23.44; cp.Mc 15.25hora nona. 34 À hora nona, bradou Jesus em alta voz: *cp.Sl 22.1;Mt 27.46Eloí, Eloí, lamá sabactâni? Que quer dizer: Deus meu, Deus meu, por que me desamparaste? 35 Alguns que ali estavam, ouvindo isso, disseram: Ele chama por Elias. 36 Um deles, correndo, ensopou uma esponja em vinagre e, pondo-a numa cana, deu-lhe de beber, dizendo: Deixai, vejamos se Elias vem tirá-lo. 37 *Mt 27.50;Lc 23.46;Jo 19.30Jesus, dando um grande brado, expirou. 38 *Mt 27.51;Lc 23.45O véu do santuário rasgou-se em duas partes, de alto a baixo. 39 O *Mt 27.54;Lc 23.47;Mc 15.45centurião que estava em frente de Jesus, vendo-o assim expirar, disse: Verdadeiramente, este homem era Filho de Deus. 40 *Mc 15.40-41;Mt 27.55s.; cp.Lc 23.49;Jo 19.25Estavam ali também algumas mulheres observando de longe; entre elas, Maria Madalena, Maria, mãe de Tiago, *cp.Lc 19.3(?)o menor, e de José, *Mc 15.1e Salomé; 41 as quais, quando Jesus estava na Galileia, o acompanhavam e *Mt 27.55s.serviam; e além, destas, muitas outras que tinham subido com ele a Jerusalém.

O enterro de Jesus

42 *Mc 15.42-47;Mt 27.57-61;Lc 23.50-56;Jo 19.38-42Sendo já tarde, como era a *Mt 27.62Parasceve (que é véspera do sábado), 43 veio José de Arimateia, *cp.Lc 23.50-51ilustre membro do Sinédrio, que também *At 13.50;17.12; cp.Mt 27.57esperava o reino de Deus, e, *Lc 23.51;2.25,38; cp.Mt 27.57;Jo 19.38cobrando ânimo, foi a Pilatos, e pediu o corpo de Jesus. 44 Pilatos admirou-se de que já tivesse morrido. Chamando o *cp.Jo 19.38centurião, perguntou-lhe se, com efeito, estava morto; 45 e, depois que o soube do *Mc 15.39centurião, deu o corpo a José. 46 Este, tirando-o da cruz, o envolveu em um pano de linho que havia comprado, e o depositou em um túmulo que tinha sido aberto em rocha, e rolou uma pedra para a entrada do túmulo. 47 *Mc 16.1;Mc 15.40;Mt 27.56Maria Madalena e Maria, mãe de José, observaram onde ele foi posto.