Hámánt arra a fára akasztják, amelyet Márdokeus számára emelt
1 És elméne a király és Hámán a lakomára, Eszter királynéhoz. 2 És monda a király Eszternek másodnapon is, borivás közben: Mi a te kivánságod Eszter királyné? Megadatik. És micsoda a te kérésed? Ha az országnak fele is, meglészen. 3 És felele Eszter királyné, és monda: Ha kegyet találtam szemeid előtt, oh király! és ha a királynak tetszik, add meg nékem életemet kivánságomra, és nemzetségemet kérésemre. 4 Mert eladattunk, én és az én nemzetségem, hogy kipusztítsanak, megöljenek és megsemmisítsenek minket; ha csak szolgákul, vagy szolgálókul adattunk volna el, akkor hallgatnék, jóllehet az ellenség nem adna kárpótlást a király veszteségéért. 5 És szóla Ahasvérus király, és monda Eszternek, a királynénak: Ki az és hol van az, a kit az ő szíve erre vitt, hogy azt cselekedné? 6 És monda Eszter: Az ellenség és gyűlölő, ez a gonosz Hámán! Akkor Hámán megrettene a király és királyné előtt. 7 A király pedig felkele haragjában a borivástól és méne a palotakertbe; Hámán pedig ott maradt, hogy életéért könyörögjön Eszter királynénál; mert látta, hogy a király részéről elvégeztetett az ő veszte. 8 És mikor a király visszatért a palota kertjéből a borivás házába, Hámán a kerevetre esék, a melyen Eszter vala. Akkor monda a király: Erőszakot is akar elkövetni a királynén én nálam a házban?! A mint e szó kijött a király szájából, Hámán arczát befedék. 9 És monda Harbona, az udvarmesterek egyike a király előtt: Ímé a fa is, a melyet készített Hámán Márdokeusnak, a ki a király javára szólott vala, ott áll Hámán házában, ötven könyöknyi magas. És monda a király: Akasszátok őt magát reá! 10 Felakaszták azért Hámánt a fára, a melyet készített Márdokeusnak, és megszünék a király haragja.
Ester denuncia a Hamã
1 Vieram o rei e Hamã a banquetear com a rainha Ester. 2 Disse o rei a Ester, também ao segundo dia durante o banquete de vinho: Et 5.6;9.12Qual é a tua petição, rainha Ester? E ser-te-á concedida; e qual é o teu rogo? Et 5.3Ainda que peças metade do reino, cumprir-se-á. 3 Ester respondeu-lhe: Et 5.8;8.5Se eu tiver alcançado o teu favor, ó rei, e se te parecer bem, seja-me concedida a minha vida, eis a minha petição, e a do meu povo, eis o meu rogo; 4 porque Et 3.9fomos vendidos, eu e o meu povo, Et 3.13para que sejamos destruídos, mortos e pereçamos. Mas, se tivéssemos sido vendidos por escravos e por escravas, eu me teria calado, ainda que o adversário não pudesse ter compensado a injúria feita ao rei. 5 Então, falou o rei Assuero e disse à rainha Ester: Quem é e onde está esse cujo coração o instigou a fazer isso? 6 Respondeu Ester: Et 3.10Um adversário e inimigo, este maldito Hamã. Então, Hamã ficou aterrorizado perante o rei e a rainha. 7 O rei, Et 1.12no seu furor, levantou-se do banquete de vinho e entrou Et 1.5no jardim do palácio. Hamã pôs-se em pé para rogar à rainha Ester pela sua vida, pois viu que já o mal lhe estava determinado pelo rei. 8 O rei voltou do jardim do palácio para o lugar do banquete de vinho; e Hamã tinha caído sobre Et 1.6o leito em que estava Ester. Disse o rei: Porventura, quer ele forçar a rainha na minha presença e na minha casa? Ao sair a palavra da boca do rei, cobriram a Hamã o rosto. 9 Disse Harbona, um dos eunucos que serviam o rei: Eis que existe na casa de Hamã Et 5.14a forca que tem cinquenta cúbitos de altura, a qual Hamã tinha preparado para Mordecai, Et 2.22que falou em defesa do rei. Disse o rei: Pendurai-o nela. 10 Sl 7.16;94.23Penduraram a Hamã na forca que ele tinha preparado para Mordecai. Et 7.7-8Então, se aplacou o furor do rei.
/images/a/Tcg2NiV7ce24OT6kCIQGR)
/images/a/a0208299-6f37-40a0-66e1-2576b9435f00)