2 Crônicas 7

A templomszentelés vége

1 És mikor Salamon elvégezte a könyörgést, tűz szálla le az égből, és megemészté az egészen égőáldozatot és a véres áldozatot, és az Úr dicsősége betölté a házat, 2 Annyira, hogy még a papok sem mehettek be az Úr házába; mert az Úr dicsősége betölté az Úr házát. 3 És az Izráel fiai mindnyájan látták, a mikor alászálla a tűz és az Úr dicsősége a házra, és arczczal leborulának a föld felé a padlózatra, s imádák és tisztelék az Urat, hogy jó és az ő kegyelme mindörökké való!

4 A király pedig és az egész nép áldoznak vala áldozatokat az Úr előtt. 5 Áldozék Salamon király áldozatot huszonkétezer ökörrel és százhúszezer juhval; és ekképen szentelék fel az Úr házát a király és az egész nép. 6 A papok pedig foglalatosok valának az ő tisztökben; a Léviták is az Úrnak minden zengő szerszámaival, a melyeket Dávid király készíttetett, hogy az Urat dícsérnék (mert örökkévaló az ő irgalmassága) a Dávid dicséretivel mely kezökbe adatott; a papok pedig trombitálának velök szemben, míg az egész Izráel ott álla. 7 És felszentelé Salamon a középső pitvart, a mely az Úrnak háza előtt vala; mert ott szerze égőáldozatokat és hálaadóáldozatok kövéreit; mert a rézoltárra, a melyet Salamon készíttete, nem fér vala az égőáldozat, az ételáldozat és a hálaadóáldozat kövére. 8 És Salamon ünnepet szerze ebben az időben hét napig, és vele együtt az egész Izráel, nagy gyülekezet, mely összegyülekezék Hámáttól fogva az Égyiptom patakáig. 9 A nyolczadik napon pedig gyülekezést tartának, mert az oltár felszentelését hét napon át végezték és az ünnepet is hét napon. 10 A hetedik hónapnak huszonharmadik napján elbocsátá a népet sátoraikba, vígan és megelégedve mindama jók felett, a melyeket cselekedett az Úr Dáviddal, Salamonnal és az ő népével Izráellel.

Isten második megjelenése Salamon előtt

11 És Salamon bevégezé az Úr házát és a királyi palotát, s mindazt, a mit magában elhatározott Salamon, hogy megcsinál az Úr házában és a maga házában; szerencsésen bevégezé. 12 Megjelenék pedig az Úr Salamonnak azon éjjel, s monda néki: Meghallgattam a te könyörgésedet, és e helyet magamnak áldozat házául választottam. 13 Ímé, a mikor az eget bezárandom, hogy ne legyen eső; és a mikor parancsolok a sáskának, hogy a földet megemészsze; vagy a mikor döghalált bocsátandok az én népemre: 14 És megalázza magát az én népem, a mely nevemről neveztetik, s könyörög és keresi az én arczomat, és felhagy az ő bűnös életmódjával: én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket. 15 Most már az én szemeim nyitva lesznek, és füleim figyelmesek lesznek e helyen a könyörgésre. 16 Most választottam és megszenteltem e házat, hogy az én nevem abban legyen mindörökké, és ott lesznek az én szemeim és az én szívem mindenkor. 17 És ha te előttem járándasz, a mint járt Dávid, a te atyád, úgy cselekedvén mindenekben, a mint neked megparancsoltam, s az én rendelésimet és ítéletimet megtartándod: 18 Megerősítem a te birodalmad trónját, a mint megigértem volt Dávidnak, a te atyádnak, mondván: Nem vétetik el a te nemzetségedből való férfiú az Izráel királyiszékiből. 19 De hogyha ti elszakadtok, s rendelésimet és parancsaimat, a melyeket előtökbe adtam, elhagyjátok, s elmenvén, idegen isteneknek szolgálandotok és azok előtt meghajoltok: 20 Kiszaggatom őket az én földemből, a melyet adtam volt nékik: és ezt a házat, a melyet az én nevemnek szenteltem, orczám elől elvetem; tanulságul és példabeszédül adom őket minden nemzetségnek. 21 És ezen a házon, a mely felséges vala, minden elmenő álmélkodni fog, és azt mondja: Miért cselekedett így az Úr ezzel az országgal és ezzel a házzal? 22 És azt felelik: Azért, mert elhagyták az Urat, atyáik Istenét, a ki őket kihozta volt Égyiptom földéből, és idegen istenekhez hajlottak, azokat imádták és azoknak szolgáltak; azért hozta reájok mind e veszedelmet.

O fogo e a glória de Deus são os sinais da sua aprovação

1 *1Rs 8.54Tendo Salomão acabado de orar, *1Rs 18.24,38desceu do céu o fogo e consumiu o holocausto e os sacrifícios; e a glória de Jeová encheu a casa. 2 Os sacerdotes não podiam entrar na Casa de Jeová, porque a glória de Jeová encheu a sua casa. 3 Todos os filhos de Israel viram quando desceu o fogo e ficou a glória de Jeová sobre a casa; prostraram-se com o rosto em terra, sobre o pavimento, adoraram e deram graças a Jeová, dizendo: *2Cr 5.13;20.21Porque ele é bom, porque a sua misericórdia dura para sempre.

4 *1Rs 8.62-63Então, o rei e todo o povo ofereceram sacrifícios diante de Jeová. 5 O rei Salomão ofereceu um sacrifício de vinte e dois mil bois e cento e vinte mil ovelhas. Assim, o rei e todo o povo consagraram a Casa de Deus. 6 Os sacerdotes assistiam segundo os seus cargos; também *1Cr 15.16-21os levitas com os instrumentos musicais de Jeová, que o rei Davi tinha feito para com eles dar graças a Jeová (porque a sua misericórdia dura para sempre), quando Davi o louvava pelo ministério deles; *2Cr 5.12os sacerdotes tocavam trombetas diante deles, e todo o Israel estava em pé. 7 *1Rs 8.64-66Também Salomão consagrou o meio do átrio que estava diante da Casa de Jeová; pois ali ele ofereceu os holocaustos e a gordura das ofertas pacíficas; porque o altar de bronze que Salomão tinha feito não podia conter o holocausto, a oferta de cereais e a gordura.

8 Salomão celebrou, nesse tempo, a festa por sete dias, com todo o Israel, uma mui grande congregação, *1Rs 8.65desde a entrada de Hamate até a torrente do Egito. 9 Ao oitavo dia, celebraram *Lv 23.36uma assembleia solene, porque celebraram por sete dias a dedicação do altar e, por sete dias, a festa. 10 No vigésimo terceiro dia do sétimo mês, despediu o povo para as suas tendas, alegre e contente pela bondade que Jeová tinha usado para com Davi, Salomão e o seu povo de Israel.

Deus aparece a Salomão pela segunda vez e lhe faz promessas

11 *1Rs 9.1-9Assim, acabou Salomão a Casa de Jeová e a casa do rei; tudo o que Salomão intentou fazer na Casa de Jeová e na sua própria casa, o efetuou prosperamente. 12 De noite, apareceu Jeová a Salomão e lhe disse: Eu ouvi a tua oração e *Dt 12.5,11escolhi para mim este lugar para casa de sacrifício. 13 *2Cr 6.26-28Se eu fechar o céu, de sorte que não haja chuva, ou se ordenar aos gafanhotos que devorem a terra, ou se enviar a peste entre o meu povo, 14 *2Cr 6.37-39se o meu povo, sobre quem foi invocado o meu nome, se humilhar, e orar, e buscar a minha face, e se desviar dos seus maus caminhos, eu ouvirei do céu, e perdoarei os seus pecados, e curarei a sua terra. 15 *2Cr 6.20,40Agora, estarão abertos os meus olhos e atentos os meus ouvidos à oração que se fizer neste lugar. 16 Pois *2Cr 7.12agora escolhi e santifiquei esta casa para que nela esteja o meu nome para sempre; e nela estarão fixos os meus olhos e o meu coração em todo o tempo. 17 Quanto a ti, se andares diante de mim, como andou teu pai Davi, e fizeres conforme tudo o que te hei ordenado e guardares os meus estatutos e os meus juízos, 18 estabelecerei o trono do teu reino, conforme a aliança que fiz com teu pai Davi, dizendo: *2Cr 6.16Não te faltará varão que seja príncipe em Israel.

19 *Lv 26.14,33;Dt 28.15Mas, se vos desviardes, e deixardes os meus estatutos e os meus mandamentos que vos propus, e fordes, e servirdes a outros deuses, e os adorardes, 20 *Dt 29.28;1Rs 14.15arrancar-vos-ei da minha terra que vos dei; e esta casa que santifiquei ao meu nome, lançá-la-ei da minha presença e farei que ela seja *Dt 28.37provérbio e motejo entre todos os povos. 21 Desta casa, que é tão exaltada, se espantará todo o que por ela passar e dirá: *Dt 29.24-25Por que se houve Jeová assim com esta terra e com esta casa? 22 Responder-lhe-ão: Porque deixaram a Jeová, Deus de seus pais, que os tirou da terra do Egito, e se apegaram a outros deuses, e os adoraram, e serviram; por isso, Jeová trouxe sobre eles todo este mal.