Mateus 20

Példázat a szőlőmunkásokról

1 Mert hasonlatos a mennyeknek országa a gazdaemberhez, a ki jó reggel kiméne, hogy munkásokat fogadjon az ő szőlejébe. 2 Megszerződvén pedig a munkásokkal napi tíz pénzben, elküldé őket az ő szőlejébe. 3 És kimenvén három óra tájban, láta másokat, a kik hivalkodván a piaczon álltak vala. 4 És monda nékik: Menjetek el ti is a szőlőbe, és a mi igazságos, megadom néktek. 5 Azok pedig elmenének. Hat és kilencz óra tájban ismét kimenvén, ugyanazon képen cselekedék. 6 Tizenegy óra tájban is kimenvén, talála másokat, a kik hivalkodva állottak vala, és monda nékik: Miért álltok itt egész napon át, hivalkodván? 7 Mondának néki: Mert senki sem fogadott meg minket. Monda nékik: Menjetek el ti is a szőlőbe, és a mi igazságos, megkapjátok. 8 Mikor pedig beestveledék, monda a szőlőnek ura az ő vinczellérjének: Hívd elő a munkásokat, és add ki nékik a bért, az utolsóktól kezdve mind az elsőkig. 9 És jövén a tizenegyórásak, fejenként tíz-tíz pénzt vőnek. 10 Jövén azután az elsők, azt gondolják vala, hogy ők többet kapnak: de ők is tíz-tíz pénzt vőnek fejenként. 11 A mint pedig fölvevék, zúgolódnak vala a házigazda ellen, 12 Mondván: Azok az utolsók egyetlen óráig munkálkodtak és egyenlőkké tetted azokat velünk, a kik a napnak terhét és hőségét szenvedtük. 13 Ő pedig felelvén, monda azok közül egynek: Barátom, nem cselekszem igazságtalanul veled; avagy nem tíz pénzben szerződtél-é meg velem? 14 Vedd, a mi a tiéd, és menj el. Én pedig ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint néked. 15 Avagy nem szabad-é nékem a magaméval azt tennem, amit akarok? avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok? 16 Ekképen lesznek az utolsók elsők és az elsők utolsók; mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.

Jézus harmadszor jelenti szenvedéseit

17 És mikor felmegy vala Jézus Jeruzsálembe, útközben csupán a tizenkét tanítványt vévén magához, monda nékik: 18 Ímé, felmegyünk Jeruzsálembe, és az embernek Fia átadatik a főpapoknak és írástudóknak; és halálra kárhoztatják őt, 19 És a pogányok kezébe adják őt, hogy megcsúfolják és megostorozzák és keresztre feszítsék; de harmadnap feltámad.

Zebedeus fiai; rangkérdés

20 Ekkor hozzá méne a Zebedeus fiainak anyja az ő fiaival együtt, leborulván és kérvén ő tőle valamit. 21 Ő pedig monda néki: Mit akarsz? Monda néki: Mondd, hogy ez az én két fiam üljön a te országodban egyik jobb kezed felől, a másik bal kezed felől. 22 Jézus pedig felelvén, monda: Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-é a pohárt, a melyet én megiszom? és megkeresztelkedhettek-é azzal a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem? Mondának néki: Meg. 23 És monda nékik: Az én poharamat megiszszátok ugyan, és a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek; de az én jobb és balkezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, a kiknek az én Atyám elkészítette. 24 És hallva ezt a tíz, megboszankodék a két testvérre. 25 Jézus pedig előszólítván őket, monda: Tudjátok, hogy a pogányok fejedelmei uralkodnak azokon, és a nagyok hatalmaskodnak rajtok. 26 De ne így legyen közöttetek; hanem a ki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok; 27 És a ki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok. 28 Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.

Két vak

29 És mikor Jerikóból távozának, nagy sokaság követé őt. 30 És ímé, két vak, a ki az út mellett ül vala, meghallván, hogy Jézus arra megy el, kiált vala, mondván: Uram, Dávidnak Fia, könyörülj rajtunk! 31 A sokaság pedig dorgálja vala őket, hogy hallgassanak; de azok annál jobban kiáltnak vala, mondván: Uram, Dávidnak Fia, könyörülj rajtunk! 32 És megállván Jézus, megszólítá őket és monda: Mit akartok, hogy cselekedjem veletek? 33 Mondának néki: Azt, Uram, hogy megnyíljanak a mi szemeink. 34 Jézus pedig megszánván őket, illeté az ő szemeiket; és szemeik azonnal megnyíltak; és követék őt.

1 *vd.Mt 13.24Pois o reino dos céus é semelhante a um proprietário, que saiu de madrugada a assalariar trabalhadores para a sua *Mt 21.28,33vinha. 2 Feito com os trabalhadores o ajuste de um denário por dia, mandou-os para a sua vinha. 3 Tendo saído cerca da hora terceira, viu estarem outros na praça desocupados, 4 e disse-lhes: Ide também vós para a minha vinha, e vos darei o que for justo. Eles foram. 5 Saiu outra vez cerca da hora sexta e da nona, e fez o mesmo. 6 Cerca da undécima, saiu e achou outros que lá estavam, e perguntou-lhes: Por que estais aqui todo o dia desocupados? 7 Responderam-lhe: Porque ninguém nos assalariou. Disse-lhes: Ide também vós para a minha vinha. 8 *Lv 19.13À tarde disse o dono da vinha ao seu *cp.Lc 8.3administrador: Chama os trabalhadores e paga-lhes o salário, começando pelos últimos e acabando pelos primeiros. 9 Tendo chegado os que tinham sido assalariados cerca da undécima hora, receberam um denário cada um. 10 Vindo os primeiros, pensavam que haviam de receber mais; porém receberam igualmente um denário cada um. 11 Ao receberem-no, murmuravam contra o proprietário, 12 alegando: Estes últimos trabalharam somente uma hora, e os igualaste a nós, que suportamos o peso do dia e *cp.Jn 4.8;Lc 12.55;Tg 1.11o calor extremo. 13 Mas o proprietário disse a um deles: *Mt 22.12;26.50Meu amigo, não te faço injustiça; não ajustaste comigo um denário? 14 Toma o que é teu, e vai-te embora; pois quero dar a este último tanto como a ti. 15 Não me é lícito fazer o que me apraz do que é meu? Acaso o teu *vd.Mt 6.23;Mc 7.22; cp.Dt 15.9olho é mau, porque eu sou bom. 16 Assim os *vd.Mt 19.30últimos serão primeiros, e os primeiros serão últimos.

Jesus ainda outra vez prediz a sua morte e ressurreição

17 *Mt 19.17-19;Mc 10.32-34;Lc 18.31-33Estando Jesus para subir a Jerusalém, chamou à parte os doze e, em caminho lhes disse: 18 Eis que subimos a Jerusalém, e o Filho do Homem *vd.Mt 16.21será entregue aos principais sacerdotes e aos escribas; eles o condenarão à morte 19 *Mt 27.2; cp.At 2.23;3.13;4.27;21.11e o entregarão aos gentios para ser escarnecido, açoitado e crucificado, e ao terceiro dia ressuscitará.

O pedido da mãe de Tiago e João

20 *Mt 19.20-28;Mc 10.35-45Então se chegou a ele a mulher *Mt 4.21;10.2de Zebedeu com seus filhos, *vd.Mt 8.2adorando-o e pedindo-lhe um favor. 21 Jesus perguntou-lhe: Que queres? Ela respondeu: Manda que estes meus dois filhos *cp.Mt 19.28se assentem, um à tua direita, e outro à tua esquerda, no teu reino. 22 Mas ele replicou: Não sabeis o que pedis. Podeis *Mt 26.39,42;Lc 22.42;Jo 18.11; cp.Is 51.17,22;Jr 49.12beber o cálice que eu estou para beber? Responderam eles: Podemos: 23 Ele lhes disse: *cp.At 12.2;Ap 1.9Na verdade, haveis de beber o meu cálice; mas o tomar assento à minha direita ou à minha esquerda não me pertence concedê-lo, *vd.Mt 13.11porém será dado àqueles para quem está *Mt 25.34destinado por meu Pai. 24 Ouvindo isso os dez, indignaram-se contra os dois irmãos. 25 *Mt 19.25-28; cp.Lc 22.25-27Mas Jesus chamou-os a si e disse: Sabeis que os governadores dos gentios dominam os seus vassalos, e sobre eles os grandes exercem autoridade. 26 Não é assim entre vós. *Mt 23.11;Mc 9.35;10.43Mas quem quiser tornar-se grande entre vós, será esse o que vos sirva; 27 e quem quiser ser o primeiro entre vós, será esse o vosso servo. 28 É assim que *vd.Mt 8.20o Filho do Homem *cp.Mt 26.28;Jo 13.13ss.;2Co 8.9;Fp 2.7;1Tm 2.6;Tt 2.14;Hb 9.28;Ap 1.5não veio para ser servido, mas para servir e dar a sua vida em resgate de muitos.

A cura de dois cegos de Jericó

29 *Mt 20.29-34;Mc 10.46-52;Lc 18.35-43; cp.Mt 9.27-31Saindo eles de Jericó, acompanhou a Jesus uma grande multidão. 30 Dois cegos, sentados à beira do caminho, sabendo que Jesus passava, clamaram: Senhor, *vd.Mt 9.27filho de Davi, tem compaixão de nós! 31 A multidão mandou que se calassem, mas eles clamavam cada vez mais: Tem compaixão de nós, Senhor, *Mt 19.30filho de Davi! 32 Jesus, parando, chamou-os e perguntou-lhes: Que desejais que eu vos faça? 33 Responderam: Senhor, que se nos abram os olhos. 34 Jesus, condoído, tocou-lhes os olhos; no mesmo instante, recuperaram a vista e seguiram-no.