Krisztus a szombati kalásztépést és gyógyítást védi
1 Abban az időben a vetéseken át haladt Jézus szombatnapon; tanítványai pedig megéheztek, és kezdték a kalászokat tépni és enni. 2 Látván pedig ezt a farizeusok, mondának néki: Ímé a te tanítványaid azt cselekszik, a mit nem szabad szombatnapon cselekedni. 3 Ő pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala ő és a kik vele valának? 4 Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt kenyereket, a melyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, a kik ő vele valának, hanem csak a papoknak? 5 Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot a templomban és nem vétkeznek? 6 Mondom pedig néktek, hogy a templomnál nagyobb van itt. 7 Ha pedig tudnátok, mi ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat. 8 Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia.
9 És távozván onnan, méne az ő zsinagógájukba. 10 És ímé, vala ott egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-é szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák őt. 11 Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt? 12 Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni. 13 Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és olyan éppé lőn, mint a másik. 14 A farizeusok pedig kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt. 15 Jézus pedig észrevévén ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy sokaság, és ő meggyógyítja vala mindnyájokat; 16 És megfenyegeté őket, hogy őt ismertté ne tegyék; 17 Hogy beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, a ki így szólt: 18 Ímé az én szolgám, a kit választottam; az én szerelmesem, a kiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom ő belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak. 19 Nem verseng, és nem kiált; az utczákon senki nem hallja szavát. 20 A megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet. 21 És az ő nevében reménykednek majd a pogányok.
Jézus ördöngőst gyógyít, a farizeusok istenkáromlását feddi és a jelkívánást visszautasítja
22 Akkor egy vak és néma ördöngőst hoztak ő eléje; és meggyógyítá azt, annyira, hogy a vak és néma mind beszél, mind lát vala. 23 És elálmélkodék az egész sokaság, és monda: Vajjon nem ez-é Dávidnak ama Fia? 24 A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: Ez nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével. 25 Jézus pedig, tudva az ő gondolataikat, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, a mely meghasonlik magával. 26 Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; mimódon állhat meg tehát az ő országa? 27 És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok. 28 Ha pedig én Istennek Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa. 29 Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi előbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát? 30 A ki velem nincsen, ellenem van; és a ki velem nem gyűjt, tékozol. 31 Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek. 32 Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik. 33 Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát. 34 Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj. 35 A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat. 36 De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján. 37 Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak. 38 Ekkor felelének néki némelyek az írástudók és farizeusok közül, mondván: Mester, jelt akarnánk látni te tőled. 39 Ő pedig felelvén, monda nékik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele. 40 Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában. 41 Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt Jónásnál. 42 Délnek királyné asszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetséggel együtt, és kárhoztatja ezt: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé, nagyobb van itt Salamonnál. 43 Mikor pedig a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál: 44 Akkor ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem. És oda menvén, üresen, kisöpörve és fölékesítve találja azt. 45 Akkor elmegy és vesz maga mellé más hét lelket, gonoszabbakat ő magánál, és bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek utolsó állapotja gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is.
Jézus megmutatja, kik az ő igazi rokonai
46 Mikor pedig még szóla a sokaságnak, ímé az ő anyja és az ő testvérei állanak vala odakünn, akarván ő vele szólni. 47 És monda néki valaki: Ímé a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled. 48 Ő pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda az én anyám; és kik az én testvéreim? 49 És kinyujtván kezét az ő tanítványaira, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim! 50 Mert a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nőtestvérem és anyám.
Jesus é senhor do sábado
1 Mt 12.1-8;Mc 2.23-28;Lc 6.1-5Naquele tempo, em um sábado, passou Jesus pelas searas; e seus discípulos, tendo fome, começaram a Dt 23.25colher espigas e a comer. 2 Os fariseus, vendo isso, disseram-lhe: Teus discípulos estão fazendo o que cp.Mt 12.10;Lc 13.14;14.3;Jo 5.10;7.23;9.16não é lícito fazer nos sábados. 3 Ele, porém, lhes disse: 1Sm 21.6Não lestes o que fez Davi, quando ele e seus companheiros tiveram fome? 4 Como entrou na Casa de Deus, e como eles comeram os pães da proposição, os quais não lhe era lícito comer, nem aos seus companheiros, mas somente aos sacerdotes? 5 Nm 28.9-10Ou não lestes na Lei que aos sábados os sacerdotes no templo violam o sábado e ficam sem culpa? 6 Digo-vos, porém: Aqui está o que é Mt 12.41-42maior que o templo. 7 Os 6.6Mas, se vós tivésseis conhecido o que significa: Misericórdia quero e não holocaustos, não teríeis condenado os inocentes. 8 Pois vd.Mt 8.20;12.32,40o Filho do Homem é senhor do sábado.
A cura de um homem que tinha seca uma das mãos. Trama contra a vida de Jesus
9 Mt 12.9-14;Mc 3.1-6;Lc 6.6-11Tendo Jesus partido daquele lugar, entrou na sinagoga deles. 10 Achava-se ali um homem que tinha seca uma das mãos. Para poderem acusar a Jesus, perguntaram-lhe: cp.Mt 12.2;Lc 13.14;14.3;Jo 5.10;7.23;9.16É lícito curar nos sábados? 11 Ele respondeu: Qual de vós, tendo uma ovelha, se ela, ao sábado, cair em uma cova, não lançará mão dela para tirá-la? 12 cp.Mt 10.31Ora, quanto mais vale um homem que uma ovelha? Logo, é lícito fazer o bem nos sábados. 13 Então, disse ao homem: Estende a mão. Ele a estendeu, e a mão ficou sã como a outra. 14 Mas os fariseus saíram dali Mt 26.4;Mc 14.1;Lc 22.2; cp.Jo 7.30,44;8.59;10.31,39;11.53e tramaram o modo de tirar-lhe a vida.
Jesus retira-se
15 Jesus, sabendo isso, retirou-se daquele lugar. Muitos o acompanharam; 16 e ele vd.Mt 4.23curou a todos, vd.Mt 8.4advertindo-lhes que não o dessem a conhecer;
17 para se cumprir o que foi dito, pelo profeta Isaías:
18 Is 42.1ss.Eis aqui o meu servo que escolhi,
Mt 3.17;17.5o meu amado em quem a minha alma se agrada
Lc 4.18;Jo 3.34Sobre ele porei o meu Espírito,
e ele anunciará o juízo aos gentios.
19 Não contenderá, nem clamará,
nem ouvirá alguém a sua voz nas ruas.
20 Não esmagará a cana quebrada,
nem apagará a torcida que fumega,
até que faça triunfar o juízo.
21 Rm 15.12Em seu nome, esperarão os gentios.
A cura de um endemoninhado, cego e mudo. A blasfêmia dos fariseus. Jesus defende-se
22 Mt 12.22,24;Lc 11.14-15; cp.Mt 9.32,34Então lhe trouxeram um vd.Mt 4.24endemoninhado, cego e mudo; e ele o curou, de modo que o mudo falava e via. 23 Toda a multidão, admirada, dizia: É este, porventura, vd.Mt 9.27o filho de Davi? 24 Mas os fariseus, ouvindo isso, disseram: Este não expele os demônios senão vd.Mt 9.34por vd.Mt 10.25Belzebu, chefe dos demônios. 25 Mt 12.25-29;Mc 3.23-27;Lc 11.17-22Jesus, vd.Mt 9.4porém, conhecendo-lhes os pensamentos, disse: Todo reino dividido contra si mesmo será desolado, e toda cidade ou casa dividida contra si mesma não subsistirá. 26 vd.Mt 4.10Se Satanás expele a Satanás, está dividido contra si mesmo; como, então, subsistirá o seu reino? 27 Se eu expulso os demônios vd.Mt 9.34por vd.Mt 10.25Belzebu, cp.At 19.13por quem os expelem vossos filhos? Por isso, eles mesmos serão os vossos juízes. 28 Mas, se pelo Espírito de Deus eu expulso os demônios, logo é chegado a vós o reino de Deus. 29 Como pode alguém entrar na casa do valente e roubar-lhe os bens, sem primeiro amarrá-lo? E então lhe saqueará a casa. 30 Lc 11.23; cp.Mc 9.40;Lc 9.50Quem não é comigo é contra mim; e quem comigo não ajunta espalha. 31 Mt 12.31-32; cp.Mc 3.28-30;Lc 12.10Por isso, vos declaro: todo pecado e blasfêmia serão perdoados aos homens, mas a blasfêmia contra o Espírito não lhes será perdoada. 32 Ao que disser alguma palavra contra o Filho do Homem, isso lhe será perdoado; porém ao que falar contra o Espírito Santo, não lhe será perdoado, nem Mc 10.30;Lc 16.8;18.30;20.34-35;Ef 1.21;1Tm 6.17;2Tm 4.10;Tt 2.12;Hb 6.5; vd.Mt 13.22,39neste mundo, nem no vindouro. 33 Reconhecei que a árvore é boa, e o seu fruto, bom ou que a árvore é má, e o seu fruto, mau; porque vd.Mt 7.16pelo fruto se conhece a árvore. 34 Mt 3.7;23.33Raça de víboras, como podeis falar coisas boas, sendo maus? Mt 12.34-35; cp.Lc 6.45;Mt 15.18;Ef 4.29;Tg 3.2-12;1Sm 24.13Porque a boca fala o de que está cheio o coração. 35 O homem bom tira boas coisas do seu bom tesouro, e o homem mau tira más coisas do seu mau tesouro. 36 Digo-vos que de toda palavra ociosa que falarem os homens, dela darão conta vd.Mt 10.15no dia de juízo; 37 porque pelas tuas palavras serás justificado e pelas tuas palavras serás condenado.
Os escribas e fariseus pedem um sinal
38 Então, alguns escribas e fariseus disseram: Mestre, Mt 16.1;Mc 8.11-12;Lc 11.16;Jo 2.18;6.30; cp.1Co 1.22queremos ver algum milagre feito por ti. 39 Ele, porém, replicou: Mt 12.39-42;Lc 11.29-32; cp.Mt 16.4Uma geração má e adúltera pede um sinal; e nenhum sinal se lhe dará, senão o do profeta Jonas. 40 Pois assim como Jn 1.17Jonas esteve três dias e três noites no ventre do grande peixe, assim vd.Mt 8.20o Filho do Homem estará vd.Mt 16.21três dias e três noites no coração da terra. 41 Os Jn 1.2ninivitas se levantarão no juízo juntamente com esta geração e a condenarão, porque Jn 3.5se arrependeram com a pregação de Jonas; e aqui está quem é Mt 12.6,42maior do que Jonas. 42 A 1Rs 10.1;2Cr 9.1rainha do Sul se levantará no juízo juntamente com esta geração e a condenará, porque veio dos confins da terra para ouvir a sabedoria de Salomão; e aqui está quem é Mt 12.6,41maior do que Salomão. 43 Mt 12.43-45;Lc 11.24-26Mas, quando o espírito imundo tiver saído de um homem, anda por lugares áridos, buscando repouso, e não o acha. 44 Então, diz: Voltarei para minha casa donde saí; e, ao chegar, acha-a desocupada, varrida e ornada. 45 Depois, vai e leva consigo mais sete espíritos piores do que ele, e ali entram e habitam; 2Pe 2.20e o último estado daquele homem fica sendo pior do que o primeiro. Assim também acontecerá a esta geração perversa.
A família de Jesus
46 Mt 12.46-50;Mc 3.31-35;Lc 8.19-21Enquanto ele ainda falava à multidão, achavam-se da parte de fora Mt 1.18;2.11ss.;13.55;Lc 1.43;2.33-34,48,51;Jo 2.1,5,12;19.25s.;At 1.14sua mãe e Mt 13.55;Mc 6.3;Jo 2.12;7.3,5,10;At 1.14;1Co 9.5; cp.Gl 1.19seus irmãos, procurando falar-lhe. 47 Alguém lhe disse: Tua mãe e teus irmãos estão lá fora e procuram falar-te. 48 Mas ele respondeu ao que lhe falava: Quem é minha mãe e quem são meus irmãos? 49 Estendendo a mão para seus discípulos, exclamou: Eis minha mãe e meus irmãos! 50 Pois aquele que fizer a vontade de meu Pai que está nos céus, esse é meu irmão, irmã e mãe.