2 Crônicas 10

Roboám király lesz. Az ország ketté szakadása

1 Elméne Roboám Síkembe; mert Síkembe gyűlt vala az egész Izráel, hogy őt királylyá választanák. 2 Lőn pedig, mikor ezt meghallotta Jeroboám, a Nébát fia, a ki akkor Égyiptomban vala; mert oda futott volt Salamon király elől, visszatére Jeroboám Égyiptomból. 3 És hozzáküldvén, elhivaták őt. Eljöve azért Jeroboám és az egész Izráel, és szólának Roboámnak, mondván: 4 A te atyád igen megnehezítette a mi igánkat, de te most könnyebbítsd meg atyádnak kemény szolgálatát és az ő nehéz igáját, a melyet reánk vetett, és szolgálunk néked. 5 És monda nékik: Harmadnapig gondolkodom róla, azután jőjjetek hozzám. Elméne azért a nép. 6 És tanácskozék Roboám király a vén emberekkel, a kik Salamon előtt az ő atyja előtt állottak vala életében, mondván: Mit tanácsoltok, mit válaszoljak e népnek? 7 És azok ekképen szólának: Ha javára leendesz ennek a népnek, s kedvezel nékik és jó szóval beszélsz hozzájok; akkor te szolgáid lesznek mindenkor. 8 De ő megvetette a vének tanácsát, a melyet néki tanácsoltak, és tanácsot tarta az ifjakkal, a kik ő vele nevekedtek volt fel és néki udvaroltak. 9 És monda azoknak: Ti micsoda tanácsot adtok, hogy választ adjunk e népnek, a kik nékem így szólának: Könnyebbítsd meg az igát, a melyet a te atyád reánk vetett. 10 Akkor felelének az ifjak, a kik ő vele együtt nevekedtek vala, mondván: Így szólj a népnek, a mely szólván néked, azt mondja: A te atyád megnehezítette a mi igánkat, te pedig könnyebbítsd meg nékünk; így szólj nékik: Az én legkisebb ujjam erősebb atyám derekánál; 11 Most azért, ha az én atyám nehéz igát vetett reátok, én még nehezebbé teszem igátokat; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal. 12 És elméne Jeroboám és az egész nép Roboámhoz harmadnap, a mint a király meghagyta, ezt mondván: Jőjjetek hozzám harmadnapon. 13 És a király kemény választ adott nékik, megvetve Roboám király a vének tanácsát. 14 És az ifjak tanácsa szerint szóla nékik, mondván: Ha az én atyám megnehezítette a ti igátokat, én még nehezebbé teszem azt; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal. 15 És a király nem hallgatá meg a népet; mert ezt az Úr fordította ekként, hogy megerősítené az Úr az ő beszédét, a melyet szólott vala a Silóbeli Ahija által Jeroboámnak, a Nébát fiának. 16 Mikor pedig az egész Izráel látta, hogy nem hallgatá meg őket a király, felele a nép a királynak, mondván: Micsoda részünk van nékünk Dávidban? Nincsen nékünk örökségünk az Isai fiában! Menj el a te hajlékidba, oh Izráel! Ám viseld gondját a te házadnak, oh Dávid! Elméne azért hajlékiba az egész Izráel; 17 Úgy, hogy Roboám csak azokon az Izráel fiain uralkodék, a kik Júda városaiban laktak. 18 És mikor elküldé Roboám Adorámot, az adószedőt, megkövezék őt Izráel fiai, és meghala; Roboám király pedig siete szekerébe ülni, hogy Jeruzsálembe szaladjon. 19 Így szakada el az Izráel népe a Dávid házától, mind e mai napig.

Roboão segue maus conselhos

1 *1Rs 12.1-20Partiu Roboão para Siquém, pois todo o Israel se tinha ajuntado ali para o constituir rei. 2 O que tendo ouvido Jeroboão, filho de Nebate (pois *1Rs 11.40estava no Egito, para onde tinha fugido da presença do rei Salomão), voltou do Egito. 3 Mandaram chamá-lo; Jeroboão e todo o Israel vieram e falaram a Roboão: 4 Teu pai fez duro o nosso jugo; agora, alivia a dura servidão de teu pai e o jugo pesado que nos impôs, e te serviremos. 5 Ele lhes respondeu: Tornai a vir ter comigo depois de três dias. Então, o povo se foi.

6 Teve Roboão conselho com os homens idosos que tinham assistido diante de seu pai Salomão, quando ainda vivia, dizendo: Que me aconselhais vós que responda a este povo? 7 Responderam-lhe eles: Se te fizeres benigno para com este povo, e lhes agradares, e lhes falares boas palavras, eles te servirão para sempre. 8 Mas ele desaprovou o conselho que os homens idosos lhe haviam dado e teve conselho com os moços que haviam crescido com ele e lhe assistiam. 9 Perguntou-lhes: Que aconselhais vós que respondamos a este povo que me disse: Alivia o jugo que teu pai nos impôs? 10 Responderam-lhe os moços que haviam crescido com ele: Assim dirás a este povo que te falou: Teu pai fez pesado o nosso jugo, mas alivia-o tu; assim lhes responderás: O meu dedo mínimo é mais grosso do que os lombos de meu pai. 11 Agora, visto que meu pai vos carregou dum jugo pesado, eu acrescentarei ainda sobre o vosso jugo; meu pai castigou-vos com açoites; eu vos castigarei com escorpiões.

Revolta de Israel sob Jeroboão

12 Vieram Jeroboão e todo o povo ter com Roboão no terceiro dia, como o rei tinha ordenado, dizendo: Vinde ter comigo ao terceiro dia. 13 O rei respondeu-lhes asperamente. O rei Roboão desaprovou o conselho dos homens idosos 14 e falou-lhes segundo o conselho dos moços: Meu pai fez pesado o vosso jugo, mas eu lhes acrescentarei mais; meu pai castigou-vos com açoites; eu, porém, vos castigarei com escorpiões. 15 Assim, o rei não deu ouvidos ao povo, *2Cr 25.16-20porque era da vontade de Deus, *1Rs 11.29-39para que Jeová estabelecesse a sua palavra, que, por meio de Aías, silonita, falou a Jeroboão, filho de Nebate.

16 Vendo todo o Israel que o rei não lhes dava ouvidos, respondeu o povo ao rei: *2Sm 20.1Que parte temos com Davi? Nem temos herança no filho de Jessé; cada um às suas tendas, ó Israel! Agora, cuida da tua casa, Davi! *2Cr 10.19Assim, se foi todo o Israel para as suas tendas. 17 Mas, quanto aos filhos de Israel que habitavam nas cidades de Judá, sobre eles reinou Roboão. 18 O rei Roboão enviou a *1Rs 4.6;5.14Hadorão, que era superintendente da gente de trabalhos forçados, e os filhos de Israel o apedrejaram, de modo que morreu. O rei Roboão, apressadamente, montou no seu carro e fugiu para Jerusalém. 19 Assim, se rebelou Israel contra a casa de Davi até o dia de hoje.