1 Dávidé. Téged hívlak, URam, kősziklám, ne fordulj el tőlem némán! Mert ha némán elfordulsz, hasonló leszek a sírba roskadókhoz.2 Halld meg esedező hangomat, amikor segítségért kiáltok, kezemet fölemelve szent templomod felé.3 Ne sorolj a bűnösök és gonosztevők közé, akik békésen beszélnek embertársaikkal, de rossz szándék van a szívükben.4 Fizess meg nekik tetteik szerint, gonosz cselekedeteik szerint! Kezük munkája szerint fizess meg nekik, torold meg rajtuk, amit elkövettek!5 Mivel nem figyelnek az ÚR tetteire, sem kezének munkájára, lerombolja, nem építi őket.6 Áldott az ÚR, mert meghallgatta esedező hangomat.7 Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Ő megsegített, ezért vidám a szívem, és énekelve adok neki hálát.8 Az ÚR az ő népének erőssége, felkentjének megsegítő ereje.9 Segítsd meg népedet, áldd meg örökségedet, légy pásztora, és gondozd örökké!