1 URam, megtorlás Istene, megtorlás Istene, jelenj meg ragyogva!2 Emelkedj fel, földnek bírája, fizess meg a gőgösöknek tetteikért!3 URam, meddig fognak a bűnösök, meddig fognak a bűnösök vigadni?4 Hangoskodnak, kihívóan beszélnek, kérkednek a gonosztevők.5 Tiporják, URam, népedet, nyomorgatják örökségedet.6 Gyilkolják az özvegyet és a jövevényt, megölik az árvákat.7 Azt gondolják, nem látja az ÚR, nem veszi észre Jákób Istene.8 Térjetek észhez, ti ostobák a nép közt! Ti esztelenek, mikor jön meg az eszetek?9 Aki a fület alkotta, az ne hallana? Aki a szemet formálta, az ne látna?10 Aki népeket fenyít meg, az ne büntetne? Hiszen ő tanítja ismeretre az embert!11 Az ÚR tudja, milyen hiábavalók az ember gondolatai.12 Boldog az az ember, akit te megfenyítesz, URam, és megtanítasz törvényedre,13 hogy megóvd a rossz napoktól, míg a bűnösöknek megássák a sírját.14 Nem taszítja el népét az ÚR, nem hagyja el örökségét.15 Mert diadalra jut még a jog, és azt követi minden tiszta szívű ember.16 Ki kel védelmemre a gonoszok ellen? Ki áll mellém a gonosztevőkkel szemben?17 Ha az ÚR nem segített volna rajtam, én már a csend honában laknám.18 Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, URam, támogatott engem.19 Ha megtelik szívem aggodalommal, vigasztalásod felüdíti lelkemet.20 Vállalhatsz-e közösséget a romlottság ítélőszékével, mely a törvényesség látszatával nyomorúságot idéz elő?21 Az igaz embernek életére törnek, az ártatlan embert elítélik.22 De nekem az ÚR a váram, Istenem az oltalmam és kősziklám.23 Ellenük fordítja saját gazságukat, megsemmisíti őket saját gonoszságuk által, megsemmisíti őket Istenünk, az ÚR.