1 Minekutána pedig elvégezte a Saullal való beszélgetést, a Jonathán lelke egybeforrt a Dávid lelkével, és Jonathán úgy szerette õt, mint a saját lelkét.
2 És Saul magához vevé õt azon a napon, és nem engedé, hogy visszatérjen atyja házához.
3 És szövetséget kötének Jonathán és Dávid [egymással,] mivel úgy szerette õt, mint a saját lelkét.
4 És Jonathán leveté felsõ ruháját, a mely rajta volt, és Dávidnak adta, sõt hadi öltözetét is, saját kardját, kézívét és övét.
5 És elméne Dávid mindenüvé, a hová Saul küldé, és magát eszesen viseli vala. És Saul a harczosok fölé tevé õt, és kedves lõn az egész nép elõtt, és a Saul szolgái elõtt is.
6 És a mint [hazafelé] jövének, mikor Dávid visszatért, miután a Filiszteusokat leverte, kimentek az asszonyok Saul király elé Izráelnek minden városaiból, hogy énekeljenek és körben tánczoljanak, dobokkal, vígassággal és tomborákkal.
7 És énekelni kezdének az asszonyok, kik vígadozának és mondának: Megverte Saul az õ ezerét és Dávid is az õ tízezerét.
8 Saul pedig igen megharaguvék, és gonosznak tetszék az õ szemei elõtt ez a beszéd, és monda: Dávidnak tízezeret tulajdonítanak és nékem tulajdonítják az ezeret, így hát már csak a királyság [hiányzik] néki.
9 Saul azért attól a naptól kezdve rossz szemmel néz vala Dávidra, sõt azután is.
10 Másnap pedig megszállta Sault az Istentõl [küldött] gonosz lélek, és prófétálni kezde a maga házában; Dávid pedig hárfázott kezével, mint naponként [szokta,] és a dárda Saul kezében vala.
11 És elhajítá Saul a dárdát, azt gondolván: Dávidot a falhoz szegezem; de Dávid két ízben is félrehajolt elõle.
12 És félni kezde Saul Dávidtól, mert az Úr vele volt, Saultól pedig eltávozék.
13 És Saul elbocsátá õt magától és ezredesévé tevé; és kimegy vala és bejõ vala a nép elõtt.
14 És Dávid minden útjában magát eszesen viseli vala, mert az Úr vele volt.
15 Mikor pedig látta Saul, hogy õ igen eszesen viseli magát, félni kezde tõle.
16 De az egész Izráel és Júda szereté Dávidot, mert õ elõttük méne ki és jöve be.
17 És monda Saul Dávidnak: Ímé idõsebbik leányomat, Mérábot néked adom feleségül, csak légy az én vitéz fiam, és harczold az Úrnak harczait; mert [azt] gondolá Saul: Ne az én kezem által vesszen el, hanem a Filiszteusok keze által.
18 Dávid pedig monda Saulnak: Kicsoda vagyok én, és micsoda az én életem, és atyámnak családja Izráelben, hogy a királynak veje legyek?
19 De történt abban az idõben, mikor Mérábot, a Saul leányát Dávidnak kellett volna adni, hogy a Meholáthból való Hadrielnek adták õt feleségül.
20 Mikál, a Saul leánya azonban megszereté Dávidot, és mikor ezt megmondák Saulnak, tetszék néki a dolog.
21 És monda Saul: Néki adom õt, hogy õ legyen veszedelmére és a Filiszteusok keze legyen ellene. Monda azért Saul Dávidnak másodízben: Légy [tehát] most az én võm.
22 És megparancsolá Saul az õ szolgáinak: Beszéljetek Dáviddal titokban, mondván: Ímé a király jóindulattal van irántad, és szolgái is mind szeretnek téged, légy azért veje a királynak.
23 És elmondák a szolgák Dávid elõtt e beszédeket. Dávid pedig monda: Olyan kicsiny dolog elõttetek, hogy a király vejévé legyen [valaki,] holott én szegény és megvetett ember vagyok?
24 És megmondák Saulnak az õ szolgái, mondván: Ezt meg ezt mondta Dávid.
25 Saul pedig monda: Mondjátok meg Dávidnak: Nem kiván a király [más] jegyajándékot, hanem csak száz Filiszteus elõbõrét, hogy bosszút állj a király ellenségein; mert Saul a Filiszteusok keze által akará Dávidot elpusztítani.
26 Megmondák azért az õ szolgái Dávidnak e beszédeket; és tetszék ez a dolog Dávidnak, hogy a király veje legyen. A [kitûzött] napok még el sem telének,
27 Mikor Dávid felkelt, és elment embereivel együtt, és levágott a Filiszteusok közül kétszáz férfit; és elhozá Dávid elõbõreiket, és mind beadta azokat a királynak, hogy a királynak veje lehessen. És néki adá Saul az õ leányát, Mikált, feleségül.
28 Mikor pedig Saul látta és megtudta, hogy az Úr Dáviddal van, és Mikál, a Saul leánya szereti õt:
29 Akkor Saul még inkább félni kezde Dávidtól. És Saul ellensége lõn Dávidnak teljes életében.
30 A Filiszteusok vezérei pedig [gyakran] betörnek vala, de valahányszor betörének, Dávid Saul minden szolgáinál eszesebben viselé magát; azért felette híressé lõn az õ neve.
1 大 衛 對 掃 羅 說 完 了 話 、 約 拿 單 的 心 、 與 大 衛 的 心 、 深 相 契 合 ． 約 拿 單 愛 大 衛 、 如 同 愛 自 己 的 性 命 。
2 那 日 掃 羅 留 住 大 衛 、 不 容 他 再 回 父 家 。
3 約 拿 單 愛 大 衛 如 同 愛 自 己 的 性 命 、 就 與 他 結 盟 。
4 約 拿 單 從 身 上 脫 下 外 袍 、 給 了 大 衛 、 又 將 戰 衣 、 刀 、 弓 、 腰 帶 、 都 給 了 他 。
5 掃 羅 無 論 差 遣 大 衛 往 何 處 去 、 他 都 作 事 精 明 ． 掃 羅 就 立 他 作 戰 士 長 、 眾 百 姓 和 掃 羅 的 臣 僕 、 無 不 喜 悅 。
6 大 衛 打 死 了 那 非 利 士 人 、 同 眾 人 回 來 的 時 候 、 婦 女 們 從 以 色 列 各 城 裡 出 來 、 歡 歡 喜 喜 、 打 鼓 擊 磬 、 歌 唱 跳 舞 、 迎 接 掃 羅 王 。
7 眾 婦 女 舞 蹈 唱 和 、 說 、 掃 羅 殺 死 千 千 、 大 衛 殺 死 萬 萬 。
8 掃 羅 甚 發 怒 、 不 喜 悅 這 話 、 就 說 、 將 萬 萬 歸 大 衛 、 千 千 歸 我 、 只 剩 下 王 位 沒 有 給 他 了 。
9 從 這 日 起 、 掃 羅 就 怒 視 大 衛 。
10 次 日 、 從 神 那 裡 來 的 惡 魔 、 大 大 降 在 掃 羅 身 上 、 他 就 在 家 中 胡 言 亂 語 ． 大 衛 照 常 彈 琴 ． 掃 羅 手 裡 拿 著 槍 。
11 掃 羅 把 槍 一 掄 、 心 裡 說 、 我 要 將 大 衛 刺 透 、 釘 在 牆 上 。 大 衛 躲 避 他 兩 次 。
12 掃 羅 懼 怕 大 衛 、 因 為 耶 和 華 離 開 自 己 、 與 大 衛 同 在 。
13 所 以 掃 羅 使 大 衛 離 開 自 己 、 立 他 為 千 夫 長 ． 他 就 領 兵 出 入 。
14 大 衛 作 事 無 不 精 明 ． 耶 和 華 也 與 他 同 在 。
15 掃 羅 見 大 衛 作 事 精 明 、 就 甚 怕 他 。
16 但 以 色 列 和 猶 大 眾 人 、 都 愛 大 衛 ． 因 為 他 領 他 們 出 入 。
17 掃 羅 對 大 衛 說 、 我 將 大 女 兒 米 拉 給 你 為 妻 ． 只 要 你 為 我 奮 勇 、 為 耶 和 華 爭 戰 。 掃 羅 心 裡 說 、 我 不 好 親 手 害 他 、 要 藉 非 利 士 人 的 手 害 他 。
18 大 衛 對 掃 羅 說 、 我 是 誰 、 我 是 甚 麼 出 身 、 我 父 家 在 以 色 列 中 是 何 等 的 家 、 豈 敢 作 王 的 女 婿 呢 。
19 掃 羅 的 女 兒 米 拉 到 了 當 給 大 衛 的 時 候 、 掃 羅 卻 給 了 米 何 拉 人 亞 得 列 為 妻 。
20 掃 羅 的 次 女 米 甲 愛 大 衛 ． 有 人 告 訴 掃 羅 、 掃 羅 就 喜 悅 。
21 掃 羅 心 裡 說 、 我 將 這 女 兒 給 大 衛 、 作 他 的 網 羅 、 好 藉 非 利 士 人 的 手 害 他 。 所 以 掃 羅 對 大 衛 說 、 你 今 日 可 以 第 二 次 作 我 的 女 婿 。
22 掃 羅 吩 咐 臣 僕 說 、 你 們 暗 中 對 大 衛 說 、 王 喜 悅 你 、 王 的 臣 僕 也 都 喜 愛 你 、 所 以 你 當 作 王 的 女 婿 。
23 掃 羅 的 臣 僕 、 就 照 這 話 說 給 大 衛 聽 。 大 衛 說 、 你 們 以 為 作 王 的 女 婿 、 是 一 件 小 事 麼 ． 我 是 貧 窮 卑 微 的 人 。
24 掃 羅 的 臣 僕 回 奏 、 說 、 大 衛 所 說 的 、 如 此 如 此 。
25 掃 羅 說 、 你 們 要 對 大 衛 這 樣 說 、 王 不 要 甚 麼 聘 禮 、 只 要 一 百 非 利 士 人 的 陽 皮 、 好 在 王 的 仇 敵 身 上 報 仇 。 掃 羅 的 意 思 要 使 大 衛 喪 在 非 利 士 人 的 手 裡 。
26 掃 羅 的 臣 僕 將 這 話 告 訴 大 衛 、 大 衛 就 歡 喜 作 王 的 女 婿 。 日 期 還 沒 有 到 、
27 大 衛 和 跟 隨 他 的 人 起 身 前 往 、 殺 了 二 百 非 利 士 人 、 將 陽 皮 滿 數 交 給 王 、 為 要 作 王 的 女 婿 。 於 是 掃 羅 將 女 兒 米 甲 給 大 衛 為 妻 。
28 掃 羅 見 耶 和 華 與 大 衛 同 在 、 又 知 道 女 兒 米 甲 愛 大 衛 ．
29 就 更 怕 大 衛 、 常 作 大 衛 的 仇 敵 。
30 每 逢 非 利 士 軍 長 出 來 打 仗 、 大 衛 比 掃 羅 的 臣 僕 作 事 精 明 ． 因 此 他 的 名 被 人 尊 重 。