1 Tudtotokra adjuk pedig, atyámfiai, Istennek azt a kegyelmét, a melyet Macedónia gyülekezeteivel közlött.

2 Hogy a nyomorúság sok próbái közt [is] bõséges az õ örömük és igen nagy szegénységük jószívûségük gazdagságává növekedett.

3 Mert, bizonyság vagyok rá, erejük szerint, sõt erejük felett is adakoznak,

4 Sok könyörgéssel kérvén minket, hogy a szentek iránt való szolgálat jótéteményébe és közösségébe fogadjuk be õket.

5 És nem a miképen reméltük, hanem önmagukat adták elõször az Úrnak, és nekünk [is] az Isten akaratjából.

6 Hogy kérnünk kellett Titust, hogy a miképen elkezdette, azonképen végezze is be nálatok ezt a jótéteményt is.

7 Azért, miképen mindenben bõvölködtök, hitben, beszédben, ismeretben és minden buzgóságban és hozzánk való szeretetben, úgy e jótéteményben is bõvölködjetek.

8 Nem parancsképen mondom, hanem hogy a mások buzgósága által a ti szeretetetek valódiságát is kipróbáljam.

9 Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az õ szegénysége által meggazdagodjatok.

10 Tanácsot is adok e dologban; mert hasznos az néktek, a kik nemcsak a cselekvést, hanem az akarást is elkezdtétek tavaly óta.

11 Most hát a cselekvést is vigyétek végbe; hogy a miképen az akarás készsége, azonképen a végrehajtás is ahhoz képest [legyen,] a mitek van.

12 Mert ha a készség megvan, a szerint kedves az, a mije kinek-kinek van, [és] nem a szerint, a mije nincs.

13 Mert nem úgy, hogy másoknak könnyebbségük, néktek pedig nyomorúságtok [legyen,] hanem egyenlõség szerint; e mostani idõben a ti bõségtek [pótolja] amazoknak fogyatkozását;

14 Hogy amazoknak bõsége is pótolhassa a ti fogyatkozástokat, hogy [így] egyenlõség legyen;

15 A mint megvan írva: a ki sokat [szedett,] nem volt többje; és a ki keveset, nem volt kevesebbje.

16 Hála pedig az Istennek, ki ugyanazt a buzgóságot oltotta értetek a Titus szívébe.

17 Mivelhogy intésünket ugyan elfogadta, de nagy buzgóságában önként ment hozzátok.

18 Elküldöttük pedig vele együtt amaz atyafit is, a ki az összes gyülekezetekben dícséretes az evangyéliomért;

19 Nemcsak pedig, hanem a gyülekezetek útitársunknak is megválaszták ebben a jó ügyben, a melyet mi szolgálunk magának az Úrnak dicsõségére és a ti készségetekre;

20 Óvakodván, hogy senki se ócsárolhasson minket a mi szolgálatunk által való bõséges jótétemény miatt;

21 Mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr elõtt, hanem az emberek elõtt is.

22 Sõt elküldöttük velök a mi atyánkfiát is, a kinek buzgó voltát sok dologban sokszor kipróbáltuk, most pedig még sokkal buzgóbb, irántatok való nagy bizodalmánál fogva.

23 Akár Titusról [van szó,] õ az én társam és ti köztetek segítségem; akár a mi atyánkfiai felõl, õk a gyülekezetek követei, Krisztus dicsõsége:

24 Adjátok azért szereteteteknek és felõletek való dicsekvésünknek, bizonyságát irántuk a gyülekezetek elõtt is.

1 弟兄们, 我现在把 神赐给马其顿众教会的恩典告诉你们:

2 他们在患难中受到极大的考验的时候, 他们满溢的喜乐和极度的贫乏, 汇流出丰厚的慷慨来。

3 我可以作证, 他们是按着能力, 并且是超过了能力,

4 自动地再三恳求我们, 准许他们在供应圣徒的事上有分。

5 他们超过了我们所期望的, 照着 神的旨意, 先把自己献给主, 然后献给我们。

6 因此, 我们勉励提多, 既然开始了这慈善的事, 就应当在你们那里把这事办好。

7 你们在一切事上, 就如信心、口才、知识、热情和爱我们的心, 既然都是富足的, 那么, 在这慈善的事上, 也要显出你们是富足的。

8 我这样说, 不是吩咐你们, 而是借着别人的热心来考验你们的爱心是否真实。

9 你们是知道我们的主耶稣基督的恩典的: 他本来富足, 却为你们成了贫穷, 要使你们因他的贫穷成为富足。

10 我在这里表示我的意见, 这对你们是有益的: 你们不仅一年前就在办这事, 而且早就想这样作了,

11 现在就应当把这事办好; 这样, 你们既然有愿意作的心, 因着你们尽了自己所能的, 就可以完成。

12 因为人要是有愿意作的心, 按照他所有的, 必蒙悦纳, 不是按照他所没有的。

13 这不是要别人轻省, 你们受累, 而是要大家都均等。

14 现在你们富裕, 就要补助他们的缺乏, 到了他们富裕的时候, 也可以补助你们的缺乏, 这样就均等了;

15 正如经上所记: "多的, 没有剩余, 少的, 也不缺乏。"

16 感谢 神, 他把我对你们那样的热情, 放在提多的心里。

17 提多一方面接受了劝勉, 但他自己更加热心, 自愿到你们那里去。

18 我们还派了一位弟兄和他同去, (这人在福音的事工上, 得到了众教会的称赞。

19 不但这样, 众教会更选派了他作我们的旅伴。我们办理这慈善的事, 是为了主的荣耀, 也是为了我们的心愿。)

20 免得有人因为我们经管的捐款太多, 就毁谤我们。

21 因为我们努力去作的, 不仅是主认为是美的事, 也是众人认为是美的事。

22 我们还派了另一位弟兄与他们同去; 我们在许多的事上多次考验过他, 知道他很热心; 现在他对你们大有信心, 就更加热心了。

23 至于提多, 他是我的同伴, 为你们的缘故作了我的同工; 还有我们那两位弟兄, 他们是众教会所派的, 是基督的荣耀。

24 所以, 你们要在众教会面前, 向他们证明你们的爱心和我们所夸耀你们的。