1 És Hóseásnak, az Ela fiának, az Izráel királyának harmadik esztendejében kezdett uralkodni Ezékiás, Akháznak, a Júda királyának fia.
2 Huszonöt esztendõs volt, mikor uralkodni kezdett, és huszonkilencz esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve Abi, a Zakariás leánya.
3 És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei elõtt, a mint az õ atyja, Dávid cselekedett volt.
4 Õ rontotta le a magaslatokat, törte el az oszlopokat, és vágta ki az Aserát, és törte össze az érczkígyót is, a melyet Mózes csinált; mert mind az ideig az Izráel fiai jóillatot tettek annak, és nevezék azt Nékhustánnak.
5 [Egyedül] az Úrban, Izráel Istenében bízott, és õ utána nem volt hozzá hasonló Júda minden királyai között sem azok között, a kik õ elõtte [voltak.]
6 Mert az Úrhoz ragaszkodott, és el nem hajlott õ tõle, és megõrizte az õ parancsolatait, a melyeket az Úr Mózesnek parancsolt vala.
7 És vele volt az Úr mindenütt és a hova csak ment, elõmenetele volt. És elszakadt Assiria királyától, és nem szolgált néki.
8 Megverte a Filiszteusokat is egész Gázáig és határukat, az õrtornyoktól a kerített városokig.
9 Ezékiás királynak negyedik esztendejében - a mely Hóseásnak, az Ela fiának, az Izráel királyának hetedik esztendeje - feljött Salmanassár, Assiria királya Samaria ellen, és megszállotta azt;
10 És elfoglalta három esztendõ mulva, Ezékiás hatodik esztendejében - ez Hóseásnak, az Izráel királyának kilenczedik esztendeje - ekkor vették be Samariát.
11 És elhurczolta Assiria királya az Izráelt Assiriába, és letelepíté Halába, Háborba, a Gózán folyó mellé, és a Médeusok városaiba;
12 Azért, mert nem hallgattak az Úrnak, az õ Istenöknek szavára, hanem megszegték az õ szövetségét, mindazokat, a melyeket Mózes, az Úr szolgája parancsolt vala; sem nem hallgattak rájok, sem nem cselekedték azokat.
13 Ezékiás királynak pedig tizennegyedik esztendejében feljött Sénakhérib, Assiria királya Júdának minden kerített városa ellen, és elfoglalta azokat.
14 Akkor elküldött Ezékiás, Júda királya Assiria királyához Lákisba, ezt izenvén: Vétkeztem, térj el én rólam; a mit rám vetsz, elviselem! És Assiria királya Ezékiásra, Júda királyára háromszáz tálentom ezüstöt és harmincz tálentom aranyat vetett ki.
15 És Ezékiás oda adott minden ezüstöt, a mely találtatott az Úr házában és a király házának kincsei között.
16 Ugyanebben az idõben fosztotta meg Ezékiás az Úr templomának ajtajait és az ajtók félfáit, a melyeket Ezékiás, Júda királya maga boríttatott be, és oda adta azokat Assiria királyának.
17 És Assiria királya [mégis] oda küldte Thartánt, Rabsárist és Rabsakét Lákisból Ezékiás királyhoz igen nagy haddal Jeruzsálembe, és felmenének és jutának Jeruzsálembe, és feljövén és oda érvén, megállának a felsõ halastó zsilipjénél, a mely a ruhafestõ útja mellett van.
18 És kihívaták a királyt. És kiméne hozzájok Eliákim, a Hilkia fia, ki a [király] házának gondviselõje volt, és Sebna, az íródeák, és Joákh, az Asáf fia, az emlékíró.
19 És monda nékik Rabsaké: Mondjátok meg Ezékiásnak: Ezt mondja a király, Assiria nagy királya: Micsoda bizodalom ez, a melyben te bizakodtál?
20 Azt mondád: csak szóbeszéd; tanács és erõ [kell] a hadakozáshoz; vajjon kihez bíztál, hogy fellázadtál ellenem?
21 Ímé, ebben a törött nádszálban bizakodol, Égyiptomban, melyhez ha ki támaszkodik, bemegy az õ kezébe és általlikasztja? Ilyen a Faraó, Égyiptom királya mindenekhez, a kik õ hozzá bíznak!
22 Vagy azt akarjátok nékem mondani: Mi az Úrban, a mi Istenünkben bízunk; hát nem ez-é az, a kinek magaslatait és oltárait lerontotta Ezékiás, és mind Júdának, mind Jeruzsálemnek megparancsolta: Ez oltár elõtt imádkozzatok Jeruzsálemben?
23 Nosza, fogadj hát az én urammal, Assiria királyával: Én néked kétezer lovat adok, ha tudsz reájok adni annyi lovast.
24 Hogy verhetnél hát vissza az én uram legkisebb hadnagyai közül csak egyet is, és hogyan bízhatol Égyiptomhoz a szekerek és a lovagok miatt?
25 Vajjon az Úr [tudta] nélkül jöttem-é fel e hely ellen, hogy azt elveszessem? Az Úr mondotta nékem: Menj fel e föld ellen, és veszesd el azt!
26 És monda Eliákim, a Hilkia fia, és Sebna és Joákh Rabsakénak: Beszélj, kérlek, a te szolgáiddal siriai nyelven, mert jól értjük; és ne beszélj velünk zsidóul e nép füle hallatára, a mely a kõfalon van.
27 És felele nékik Rabsaké: Vajjon a te uradhoz, vagy te hozzád küldött-é engem az én uram, hogy elmondjam e dolgokat, avagy nem [inkább] e férfiakhoz-é, a kik a kõfalon ülnek, hogy azután veletek együtt egyék meg a saját ganéjokat, és igyák meg a saját vizeletöket?
28 És oda állott Rabsaké, és hangosan kezdett zsidóul beszélni, mondván: Halljátok meg a királynak, Assiria nagy királyának beszédit!
29 Azt mondja a király: Meg ne csaljon titeket Ezékiás; mert nem szabadíthat meg titeket az õ kezébõl.
30 És ne biztasson titeket Ezékiás az Úrral, ezt mondván: Kétség nélkül megszabadít minket az Úr, és nem adatik e város az assiria király kezébe.
31 Ne hallgassatok Ezékiásra; mert így szól Assiria királya: Békéljetek meg velem, és jõjjetek ki hozzám, és kiki egyék az õ szõlõjébõl és fügefájáról, és igyék az õ kútjának vizébõl;
32 Míg eljövök és elviszlek titeket a ti földetekhez hasonló földre, gabonás és boros földre, kenyeres és szõlõs földre, olajfás, és mézes földre, hogy élhessetek és meg ne haljatok. Ne higyjetek Ezékiásnak, mert félrevezet benneteket, mikor azt mondja: Az Úr megszabadít minket!
33 Vajjon megszabadították-é a pogányok istenei, mindenik a maga földjét Assiria királyának kezébõl?
34 Hol vannak Hámátnak és Arphádnak istenei? Hol Sefárvaimnak, Hénának és Hivvának istenei? És Samariát is megszabadították-é az én kezembõl?
35 Kicsoda a földön való minden istenek közül, a ki megszabadíthatta volna az õ földjét az én kezembõl, hogy az Úr is kiszabadíthatná Jeruzsálemet az én kezembõl?
36 De a nép csak hallgatott, és nem felelt néki csak egy igét sem; mert a király megparancsolta volt, mondván: Ne feleljetek néki.
37 És elment Eliákim, a Hilkia fia, a [király] házának gondviselõje, és Sebna, az íródeák, és Joákh, az Asáf fia, az emlékíró, Ezékiáshoz megszaggatott ruhákban, és elmondák néki Rabsaké beszédit.
1 以色列王以拉的儿子何细亚在位第三年， 犹大王亚哈斯的儿子希西家登基作王。
2 他登基的时候是二十五岁； 他在耶路撒冷作王二十九年， 他母亲名叫亚比， 是撒迦利雅的女儿。
3 他行耶和华看为正的事， 效法他的祖宗大卫一切所行的。
4 他废去邱坛， 打碎神柱， 砍掉亚舍拉； 他又打碎摩西所做的铜蛇， 因为直到那些日子， 以色列人仍然向它焚香， 称它作尼忽士但。
5 他倚靠耶和华以色列的 神， 在他以前或以后的犹大列王中， 没有像他的。
6 他忠于耶和华， 没有转离不跟从他， 谨守他的吩咐， 就是他曾吩咐摩西的。
7 耶和华和他同在， 他所有的征战都得到成功。他背叛亚述王， 不再臣服他。
8 他攻击非利士人， 直到迦萨和它的四境， 从哨站以至设防城。
9 希西家王在位第四年， 就是以色列王以拉的儿子何细亚在位第七年， 亚述王撒缦以色上来攻击撒玛利亚， 把城围困；
10 过了三年， 他们就攻取了撒玛利亚。希西家在位第六年， 就是以色列王何细亚在位第九年， 撒玛利亚被攻取了。
11 亚述王把以色列人掳到亚述去， 把他们徙置在哈腊、哈博河和歌散河， 以及玛代人的城里；
12 这是因为他们不听从耶和华他们 神的话， 违背他的约； 耶和华的仆人摩西吩咐的一切， 他们都不听从， 不遵行。
13 希西家王在位第十四年， 亚述王西拿基立上来攻击犹大所有的设防城， 占据了它们。
14 犹大王希西家派人往拉吉去见亚述王说： "我有罪了， 请你离我回去吧， 你们加于我的处分， 我必承当。"于是亚述王罚了犹大王希西家九百公斤银子和一百八十公斤金子。
15 希西家就把耶和华殿和王宫宝库内所有的金子都给了他。
16 那时， 犹大王希西家把耶和华殿门上和自己包在门柱上的金子， 都刮了下来， 给了亚述王。
17 亚述王从拉吉派他珥探、拉伯撒利和拉伯沙基率领大军， 往耶路撒冷， 到希西家王那里去。他们就上来， 去到耶路撒冷。他们到达以后， 就站在上池的引水道旁， 在漂布地的大路上。
18 他们呼叫王； 希勒家的儿子王宫总管以利亚敬、书记舍伯那和亚萨的儿子史官约亚就出来见他们。
19 拉伯沙基对他们说： "你们要对希西家说： ‘亚述大王这样说： 你所倚赖的这种防御算是什么呢？
20 你说有作战的智谋和能力， 只是嘴上空言， 现在你倚赖谁才背叛我呢？
21 你看， 你倚赖埃及这压伤的芦苇做的手杖， 人若是倚靠它， 它必刺入他的手， 把手刺伤， 埃及王法老对所有倚赖他的人正是这样。
22 如果你们对我说： 我们倚靠的是耶和华我们的 神， 希西家不是曾把他的邱坛和祭坛废去， 又对犹大人和耶路撒冷人说： 你们要在耶路撒冷这祭坛前敬拜吗？
23 现在， 你可以和我主亚述王打赌， 我给你二千匹战马， 看你能否派出骑兵来骑它们？
24 否则， 你怎能使我主最小的一位臣仆转脸逃跑呢？你竟然倚赖埃及供应战车和战马吗？
25 现在， 我上来攻击这地方， 要毁灭它， 不是有耶和华的意思吗？耶和华曾对我说： 上去攻击那地， 把它毁灭。’"
26 希勒家的儿子以利亚敬、舍伯那和约亚对拉伯沙基说： "请用亚兰语和你的仆人们说话， 因为我们听得懂； 不要用犹大语和我们说话， 免得传入在城墙上的人民的耳中。"
27 拉伯沙基对他们说： "我主派我来， 只是对你的主和你说这些话吗？不也是对坐在城墙上， 和你们在一起吃自己的粪、喝自己的尿的人民说的吗？"
28 于是拉伯沙基站着， 用犹大语大声喊着， 说： "你们要听亚述大王的话。
29 王这样说： ‘不要给希西家欺骗了你们， 因为他不能从我的手中解救你们；
30 也不要让希西家欺骗你们去信赖耶和华说： 耶和华一定会解救我们， 这城必不会交在亚述王的手中。
31 不要听从希西家， 因为亚述王这样说： 你们要与我和好， 出来向我投降， 各人就可以吃自己的葡萄树和无花果树的果子， 喝自己水池里的水。
32 直到我来带你们到一个像你们国家的地方， 那地方有五谷新酒， 粮食和葡萄园， 橄榄树和蜂蜜， 你们必可以活着， 不会死亡。不要听从希西家， 因为他误导你们说： 耶和华必解救我们。
33 列国的神真能解救他们的国土脱离亚述王的手吗？
34 哈马和亚珥拔的神在哪里呢？西法瓦音、希拿和以瓦的神在哪里呢？他们可以解救撒玛利亚脱离我的手吗？
35 这些国家所有的神， 有哪一个曾解救他自己的国家脱离我的手呢？难道耶和华能解救耶路撒冷脱离我的手吗？’"
36 众民都不出声， 一句话也不回答他， 因为王吩咐他们： "不要回答他。"
37 当时王宫总管希勒家的儿子以利亚敬、书记舍伯那和亚萨的儿子史官约亚来到希西家那里， 他们的衣服都撕裂了， 他们把拉伯沙基的话都告诉了他。