1 Halljad Izráel, te általmégy ma a Jordánon, hogy bemenvén, örökségül bírj náladnál nagyobb és erõsebb népeket, nagy és az égig megerõsített városokat;
2 Nagy és szálas népet, Anák-fiakat, a kikrõl magad is tudod és magad is hallottad: kicsoda állhat meg Anák fiai elõtt?
3 Tudd meg azért e mai napon, hogy az Úr, a te Istened az, a ki átmegy elõtted mint emésztõ tûz, õ törli el azokat, és õ alázza meg azokat te elõtted; és kiûzöd, és hamar elveszted õket, a miképen az Úr megmondotta néked.
4 Mikor azért kiûzi az Úr, a te Istened azokat te elõled, ne szólj a te szívedben, mondván: Az én igazságomért hozott be engem az Úr, hogy örökségül bírjam ezt a földet; holott e népeket az õ istentelenségökért ûzi ki te elõled az Úr;
5 Nem a te igazságodért, sem a te szívednek igaz voltáért mégy te be az õ földük bírására; hanem az Úr, a te Istened e népeknek istentelenségéért ûzi ki õket elõled, hogy megerõsítse az ígéretet, a mely felõl megesküdt az Úr a te atyáidnak: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.
6 Tudd meg azért, hogy az Úr, a te Istened nem a te igazságodért adja néked ezt a jó földet birtokul, mert kemény nyakú nép vagy te!
7 Emlékezzél meg róla, és el ne felejtsed azokat, a mikkel haragra indítottad az Urat, a te Istenedet a pusztában! A naptól fogva, a melyen kijöttél Égyiptom földébõl, mind addig, míglen e helyre jutottatok, az Úr ellen tusakodtatok vala.
8 Már a Hóreben haragra indítátok az Urat, és annyira megharaguvék reátok az Úr, hogy el akara veszteni titeket.
9 Mikor felmegyek vala a hegyre, hogy átvegyem a kõtáblákat, a szövetségnek tábláit, a melyet az Úr kötött vala veletek, és a hegyen maradtam vala negyven nap és negyven éjjel: kenyeret nem ettem, sem vizet nem ittam vala.
10 Akkor átadá nékem az Úr a két kõtáblát, a melyek az Isten ujjával valának beírva, és rajtok valának mind amaz ígék, a melyeket mondott vala az Úr néktek a hegyen a tûz közepébõl, a gyülekezésnek napján.
11 És mikor a negyven nap és negyven éj elmultával átadá az Úr nékem a két kõtáblát, a szövetségnek tábláit;
12 Akkor monda az Úr nékem: Kelj fel, hamar menj innen alá; mert elvetemedett a te néped, a kit kihoztál Égyiptomból; hamar eltértek az útról, a melyet parancsoltam vala nékik, öntött bálványt készítettek magoknak.
13 Ismét szóla nékem az Úr, mondván: Láttam e népet, és bizony kemény nyakú nép ez!
14 Hagyj békét nékem, hadd pusztítsam el õket, és töröljem el az õ nevöket az ég alól, és teszlek téged ennél nagyobb és erõsebb néppé!
15 Megfordulék azért, és alájövék a hegyrõl, a hegy pedig tûzzel ég vala, és a szövetségnek két táblája az én két kezemben vala.
16 És mikor látám, hogy ímé vétkeztetek vala az Úr ellen, a ti Istenetek ellen; öntött borjút csináltatok vala magatoknak; hamar letértetek vala az útról, a melyet az Úr parancsolt vala néktek:
17 Akkor megragadám a két táblát, és elhajítám a két kezembõl, és összetörém azokat a ti szemeitek láttára.
18 És leborulék az Úr elõtt, mint annakelõtte, negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem ettem és vizet sem ittam; minden ti bûnötökért, a melyeket elkövettetek vala, azt cselekedvén, a mi gonosz az Úr elõtt, hogy ingereljétek õt.
19 Mert félek vala a haragtól és búsulástól, a melylyel ti reátok úgy megharagudt vala az Úr, hogy el akart vala pusztítani titeket. És meghallgata az Úr engem akkor is.
20 Áronra is igen megharagudt vala az Úr, és el akará õt is pusztítani; de ugyanakkor imádkozám Áronért is.
21 A ti bûnötöket pedig, a borjút, a melyet készítettetek, megragadám, és megégetém azt tûzzel; és összetörém azt, jól megõrölvén, mígnem porrá morzsolódék, azután bevetém annak porát a patakba, a mely a hegyrõl foly vala alá.
22 És Thaberában, Massában, és Kibrot- Taavában is haragra indítátok az Urat.
23 És mikor az Úr elküldött vala titeket Kádes-Barneából, mondván: Menjetek fel, és bírjátok örökségül a földet, a melyet néktek adtam: akkor is tusakodtatok vala az Úrnak, a ti Isteneteknek beszéde ellen, nem hittetek néki, és nem hallgattatok az õ szavára.
24 Tusakodók voltatok az Úr ellen, a mióta ismerlek titeket.
25 És leborulék az Úr elõtt azon a negyven napon és negyven éjjel, a melyeken leborultam vala; mert azt mondotta vala az Úr, hogy elveszt titeket.
26 Akkor imádkozám az Úrhoz, és mondék: Uram, Isten! ne rontsd meg a te népedet, és a te örökségedet, a kit a te nagyságoddal szabadítottál meg, a kit erõs kézzel hoztál ki Égyiptomból.
27 Emlékezzél meg a te szolgáidról: Ábrahámról, Izsákról és Jákóbról; ne nézzed e népnek keménységét, istentelenségét és bûnét!
28 Hogy ne mondja a föld [népe], a honnét kihoztál minket: mivelhogy az Úr nem vihette be õket a földre, a melyet igért volt nékik, és mivelhogy gyûlölte õket, azért hozta ki õket, hogy megölje õket a pusztában.
29 Pedig õk a te néped és a te örökséged, a melyet kihoztál a te nagy erõddel, és a te kinyujtott karoddal!
1 "以色列啊， 你要听， 你今日快要过约旦河， 进去赶出比你又大又强的列国， 占领坚固、高得顶天的城市。
2 那地的民族又高又大， 就是亚衲族的人， 是你知道的， 你也听过有人指着他们说： ‘谁能在亚衲族人面前站立得住呢？’
3 所以今日你要知道， 耶和华你的 神要像烈火一样在你面前过去； 他要消灭他们， 他要在你面前把他们征服； 这样你就可以照着耶和华吩咐你的， 把他们赶走， 使他们迅速灭亡。
4 耶和华你的 神把这些国的民从你面前驱逐出去以后， 你心里不要说： ‘耶和华把我领进来取得这地， 是因着我的义。’其实耶和华从你面前把这些国的民赶出去， 是因着他们的恶。
5 你进去取得他们的地， 并不是因着你的义， 也不是因着你心里的正直， 而是因着这些国的民的恶， 耶和华你的 神才把他们从你面前赶出去， 为要实践他向你的列祖亚伯拉罕、以撒、雅各， 起誓应许的话。
6 你要知道， 耶和华你的 神把这美地赐给你作产业， 并不是因着你的义； 你本来是顽固的民族。
7 "你要记住， 不可忘记， 你在旷野怎样惹耶和华你的 神发怒； 自从你出了埃及地的那天起， 直到你们来到这地方， 你们常是反抗耶和华的。
8 你们在何烈山又惹耶和华发怒， 以致耶和华向你们发怒， 要灭绝你们。
9 那时， 我上了山， 要领受石版， 就是耶和华与你们立约的石版； 那时我在山上住了四十昼夜， 不吃不喝。
10 耶和华把那两块石版交给了我， 是 神用手指写的； 石版上所写的， 是耶和华在大会之日， 在山上从火中对你们所说的一切话。
11 过了四十昼夜， 耶和华把那两块石版， 就是约版， 交给了我。
12 耶和华对我说： ‘你起来， 从这里赶快下去， 因为你从埃及领出来的人已经败坏了， 他们很快就偏离了我吩咐他们走的道路， 为自己铸造了偶像。’
13 "耶和华又对我说： ‘你看这民族真是一个顽固的民族。
14 你不要管我， 我要消灭他们， 把他们的名字从天下除去； 我要使你成为一个比他们更强更大的国。’
15 于是我转身， 从山上下来， 山上有火烧着； 我手中拿着两块约版。
16 我观看， 见你们自己铸造了牛犊， 很快就离开了耶和华吩咐你们走的道路。
17 我拿着那两块石版， 从我两手中扔下去， 在你们眼前摔碎了。
18 为了你们所犯的一切罪， 作了耶和华看为恶的事， 惹他发怒， 我就像先前那样， 俯伏在耶和华面前， 四十昼夜， 不吃不喝。
19 因为耶和华向你们大发烈怒， 要消灭你们， 我就很惧怕； 但是那一次耶和华也听了我的恳求。
20 耶和华也向亚伦发怒， 要消灭他； 那时候我也为亚伦祈祷。
21 我把你们的罪， 就是你们铸造的牛犊， 拿去用火烧了， 又把它捣碎， 磨成细粉， 像灰尘一样； 我把这灰尘撒在从山上流下来的溪水中。
22 "后来你们在他备拉、玛撒、基博罗．哈他瓦， 又惹耶和华发怒。
23 耶和华打发你们离开加低斯．巴尼亚， 说： ‘你们上去得我赐给你们作产业的地。’那时你们竟违背耶和华你们的 神的命令， 不相信他， 不听从他的话。
24 自从我认识了你们那一天起， 你们就常常悖逆耶和华。
25 "因为耶和华说要消灭你们， 我就俯伏在耶和华面前， 共俯伏了四十昼夜。
26 我祈求耶和华， 说： ‘主耶和华啊， 求你不要毁灭你的子民， 你的产业， 就是你借着你的大能救赎， 借着你有力的手从埃及领出来的。
27 求你记念你的仆人亚伯拉罕、以撒、雅各； 不要看这民族的顽固、邪恶和罪过，
28 免得你领我们从那里出来的那地的人说： "耶和华因为不能把他们领进他应许的地， 又因为恨他们， 所以才把他们领出来， 要在旷野杀死他们。"
29 但是， 他们是你的子民， 是你的产业， 又是你借着大能和伸出来的膀臂领出来的。’"