1 Annakutána megfordulánk, és indulánk a pusztába a Veres tenger felé, a miképen szólott vala nékem az Úr, és kerülgettük a Szeir hegyét sok ideig.

2 De szóla az Úr nékem, mondván:

3 Elég már e hegyet kerülgetnetek, forduljatok észak felé.

4 Parancsolj azért a népnek, mondván: Mikor általmentek a ti atyátokfiainak, az Ézsaú fiainak határán, a kik Szeirben lakoznak: jóllehet félnek tõletek, mindazáltal igen vigyázzatok!

5 Ne ingereljétek õket, mert nem adok az õ földjükbõl néktek egy talpalatnyit sem; mert Ézsaúnak adtam a Szeir hegyét örökségül.

6 Pénzen vásároljatok tõlük enni valót, hogy egyetek, és vizet is pénzen vegyetek tõlük, hogy igyatok,

7 Mert az Úr, a te Istened megáldott téged a te kezednek minden munkájában; tudja, hogy e nagy pusztaságon jársz; immár negyven esztendeje veled van az Úr, a te Istened; nem szûkölködtél semmiben.

8 És általmenénk a mi atyánkfiai között, az Ézsaú fiai között, a kik lakoznak vala Szeirben, a síkság útján Eláthtól és Éczjon-Gebertõl fogva. Azután megfordulánk és általmenénk a Moáb pusztájának útjára.

9 És monda az Úr nékem: Ne hadakozzál Moáb ellen, és ne ingereld azt hadra, mert nem adok az õ földébõl néked semmi örökséget; mert a Lót fiainak adtam Art örökségül.

10 (Az Emeusok laktak abban annak elõtte, nagy nép, sok és szálas, mint az Anákok.

11 Óriásoknak állíttatnak vala azok is, mint az Anákok, és a Moábiták Emeknek hívták õket.

12 Szeirben pedig Horeusok laktak az elõtt, a kiket az Ézsaú fiai kiûztek, és kiirtottak színök elõl, és azoknak helyén laktak, a miképen cselekedék Izráel is az õ örökségének földén, a melyet adott néki az Úr.)

13 Most keljetek fel, és menjetek át a Záred patakán; és átkelénk a Záred patakán.

14 Az idõ pedig, a melyet eljáránk Kádes-Barneától, míg általmenénk a Záred patakán, harmincznyolcz esztendõ, a mely alatt kiveszett a hadra való férfiak egész nemzetsége a táborból, a mint megesküdt vala az Úr nékik.

15 E felett az Úrnak keze is vala õ rajtok, hogy elveszítse õket a táborból az õ kipusztulásukig.

16 És lõn, hogy a mint a hadakozó férfiak mind elpusztulának, kihalván a nép közül.

17 [Így] szóla az Úr nékem, mondván:

18 Ma te általmégy a Moáb határán Ar felé,

19 És mikor közel jutsz az Ammon fiaihoz, ne háborgasd õket, ne is ingereld õket, mert nem adok néked az Ammon fiainak földjébõl örökséget, mert a Lót fiainak adtam azt örökségül.

20 (Óriások földének tartották azt is; óriások laktak azon régenten, a kiket az Ammoniták Zanzummoknak hívtak.

21 [Ez] a nép nagy, sok és szálas volt, valamint az Anákok, de kivesztette õket az Úr azok színe elõl, hogy bírják azoknak örökségét, és lakjanak azoknak helyén;

22 A miképen cselekedett az Ézsaú fiaival is, a kik Szeir [hegyén] laknak, a mikor kiveszté elõlök a Horeusokat, hogy bírják azoknak örökségét, és lakjanak azoknak helyén mind e mai napig.

23 Az Avveusokat is, a kik falvakban laknak vala Gázáig, kiirtották a Káftoreusok a kik kijöttek volt Káftorból, és lakának azoknak helyén.)

24 Keljetek fel azért, induljatok, menjetek át az Arnon patakán; lásd: kezedbe adtam Szihont, Hesbonnak királyát: az Emoreust, és annak földét; kezdj hozzá, foglald el [azt], és hadakozzál õ ellene.

25 E napon kezdem rábocsátani a népekre, hogy féljenek és rettegjenek tõled az egész ég alatt, és a kik híredet hallják, rendüljenek meg és reszkessenek te elõtted.

26 És követeket küldék a Kedemót pusztából Szihonhoz, Hesbon királyához békességes beszéddel [ezt] izenvén:

27 Hadd menjek át a te földeden! Útról-útra megyek, nem térek le [se] jobbra, se balra.

28 Eleséget pénzen adj nékem, hogy egyem; vizet is pénzen adj nékem, hogy igyam; csak gyalog hadd megyek át:

29 A miképen cselekedtek én velem az Ézsaú fiai, a kik Szeirben laknak; és a Moábiták, a kik Arban laknak; míglen átmegyek a Jordánon arra a földre, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk!

30 De nem akarta Szihon, Hesbon királya, hogy átmenjünk õ rajta, mert megkeményítette volt az Úr, a te Istened az õ lelkét, és engedetlenné tette az Õ szívét, hogy a te kezedbe adja õt, a mint [nyilván van ]e mai napon.

31 Monda pedig az Úr nékem: Lásd: elkezdem átadni néked Szihont és az õ földét; kezdj hozzá, foglald el azt, hogy az õ földe örököd legyen.

32 És kijöve Szihon mi elõnkbe minden népével, hogy megvívjon velünk Jahácznál.

33 De az Úr, a mi Istenünk kezünkbe adá õt, és levertük õt és az õ fiait és minden õ népét.

34 És elfoglaltuk minden õ városát abban az idõben, és fegyverre hánytuk az egész várost: férfiakat, asszonyokat, és kisdedeket; nem hagytunk menekülni senkit.

35 De a barmokat prédára vetettük közöttünk, és a városokból való ragadományokat, a melyeket elfoglaltunk volt.

36 Aróertõl fogva, a mely van az Arnon patakának partján, [és] a völgyben lévõ várostól fogva Gileádig, egy város sem volt, a melylyel ne bírtunk volna. Mind azokat az Úr, a mi Istenünk adta a mi kezünkbe.

37 De az Ammon fiainak földéhez nem közeledtél, [sem] a Jabbók patak egész oldalához, sem a hegyen lévõ városokhoz, sem semmi olyanhoz, a melyektõl eltiltott téged az Úr, a mi Istenünk.

1 "以后， 我们照着耶和华吩咐我的， 回转过来， 沿着往红海的路起程到旷野去； 我们在西珥山绕行了很多日子。

2 耶和华对我说：

3 ‘你们绕行这山的日子已经够了； 现在要转向北去。

4 你要吩咐人民说： "你们的兄弟以扫的子孙， 住在西珥， 你们现在要经过他们的境界； 他们必惧怕你们， 所以你们要十分谨慎。

5 不要与他们争执； 他们的地， 连脚掌那么大的一块， 我都不给你们， 因为我已经把西珥山赐给以扫作产业。

6 你们要用银子向他们买食物吃； 也要用银子向他们买水喝。

7 因为耶和华你的 神， 对于你手里所作的一切事， 都已经赐福给你； 他也知道你怎样走这大旷野； 这四十年来， 耶和华你们的 神常与你同在， 使你毫无缺乏。"’

8 "于是我们离开我们住在西珥的兄弟以扫的子孙， 继续前行； 沿着亚拉巴的路， 到了以拉他和以旬．迦别， 然后转向摩押旷野的路去。

9 耶和华对我说： ‘你不可敌视摩押人， 也不可与他们争战； 他们的地我不赐给你作产业， 因为我已经把亚珥赐给了罗得的子孙作产业。

10 （以前有以米人住在那里， 这族人人数众多， 身体高大， 像亚衲族人一样。

11 这以米人， 像亚衲族人一样， 也算为利乏音人； 但摩押人称他们为以米人。

12 以前何利人也住在西珥， 但以扫的子孙占领了他们的产业， 消灭了他们， 住在他们那里， 就像以色列在耶和华赐给他们作产业的地上所行的一样。）

13 现在你们要起来， 过撒烈溪。’于是我们过了撒烈溪。

14 自从我们离开加低斯．巴尼亚， 直到过了撒烈溪的日子， 共有三十八年， 等到那世代的战士都从营中灭绝为止， 正像耶和华向他们所起的誓一样。

15 耶和华的手攻击了他们， 把他们从营中除灭， 直到灭尽为止。

16 "所有战士都从民中死尽以后，

17 耶和华就对我说：

18 ‘你今天要经过摩押的境界亚珥；

19 你走近亚扪人面前的时候， 不可敌视他们， 也不可与他们争执； 亚扪人的地我不赐给你们作产业， 因为我已经把那地赐给了罗得的子孙作产业。

20 （那地也算为利乏音人的地， 以前利乏音人住在那里， 但亚扪人称他们为散送冥。

21 这族人人数众多， 身体高大， 像亚衲族人一样； 但耶和华从亚扪人面前消灭了他们， 亚扪人就占领了他们的地业， 住在那里，

22 好像耶和华从前为住在西珥的以扫的子孙所作的一样， 就是把何利人从他们面前消灭， 他们就占领了他们的地业， 住在他们那里， 直到今日。

23 还有亚卫人， 原先住在迦萨附近的各村庄里， 有从迦斐托出来的迦斐托人把他们消灭了， 住在他们那里。）

24 现在你要起来， 出发， 过亚嫩谷； 看哪， 我已经把亚摩利人希实本王西宏和他的土地， 交在你的手里了； 你要开始占领那地作产业， 与他争战。

25 就在今天， 我要使天下万民听见你的消息都惊慌惧怕， 而且因你的缘故发抖疼痛。’

26 "我从基底莫的旷野， 派使者到希实本王西宏那里去， 用和平的话说：

27 ‘求你让我从你的地经过； 我只走大道， 不偏左也不偏右。

28 你可以按着价钱把食物卖给我吃， 也可以按着价钱把水卖给我喝； 只要让我步行过去就是了；

29 好像住在西珥的以扫子孙， 和住在西珥的摩押人待我一样， 等我过约旦河， 进到耶和华我们的 神赐给我们的地去。’

30 但是希实本王西宏不肯让我们从他那里经过， 因为耶和华我们的 神使他的心意顽固， 使他的心刚硬， 为要把他交在你的手里， 像今日一样。

31 耶和华对我说： ‘看哪， 我已经把西宏和他的地交给你了， 你可以占领他的地作产业。’

32 "那时西宏和他所有的人民都出来， 攻击我们， 在雅杂与我们作战。

33 耶和华我们的 神把他交给了我们， 我们就把他、他的儿子们和他所有的人民都击杀了。

34 那时我们夺取了他所有的城邑， 把每一座城， 连男带女， 以及小孩子都全部毁灭， 没有留下一个存活的；

35 只留下我们掠为己有的牲畜， 和我们夺取城邑所得的战利品。

36 从亚嫩谷旁边的亚罗珥和谷中的城， 直到基列， 没有一座城太高， 是我们不能攻下的； 耶和华我们的 神把这一切都交给我们了。

37 只有亚扪人的地， 雅博河一带的地方， 和山地的城市， 以及耶和华我们的 神吩咐我们不可去的地方， 我们都没有走近。"