1 És mondának az Efraim férfiai néki: Miért cselekedted azt mi velünk, hogy el nem hívtál minket, mikor a Midián ellen való hadakozásra indultál? És erõsen feddõzének vele.
2 Õ pedig monda nékik: Vajjon cselekedtem-é én olyan dolgot, mint ti? Nem többet ér-é Efraim szõlõmezgerlése, mint Abiézer [egész] szüretje?
3 Kezetekbe adta az Isten Midiánnak fejedelmeit, Orebet és Zéebet; hát mit cselekedhettem én olyat, mint ti?! Akkor lecsendesedék az õ felháborodott lelkök, mikor e beszédet mondotta vala.
4 Mikor pedig Gedeon a Jordánhoz ére, átkele azzal a háromszáz férfiúval, a kik vele valának, az üldözéstõl kifáradottan.
5 És monda a Sukkót férfiainak: Adjatok, kérlek, e népnek, mely engem követ, kenyeret, mert fáradtak, én pedig ûzöm Zébát és Sálmunáht, Midiánnak királyait.
6 És mondának Sukkót elõljárói: Zébának és Sálmunáhnak öklét már kezedben tartod-é, hogy kenyeret adjunk a te seregednek?
7 Gedeon pedig monda: Ha kezembe adja az Úr Zébát és Sálmunáht, a pusztának tüskéivel és csalánjaival csépelem meg testeteket.
8 És felmenvén onnan Pénuelbe, hasonlóképen szóla azoknak is, és Pénuel férfiai [épen] úgy feleltek néki, a mint feleltek volt a Sukkót férfiai.
9 És szóla a Pénuel férfiainak is, mondván: Mikor békességben visszatérek, lerontom ezt a tornyot.
10 Zéba pedig és Sálmunáh Kárkorban valának, és az õ seregök velök, mintegy tizenötezeren, mind a kik megmaradtak a Napkeletieknek egész táborából. Az elesettek [száma] százhúszezer fegyverfogható férfiú [volt.]
11 És felméne Gedeon a sátorban lakók útján keletre Nobahtól és Jogbehától, és szétverte a tábort, pedig a tábor biztonságban [érezte magát].
12 És Zéba és Sálmunáh elfutottak; de õ utánok ment, és elfogta a Midián két királyát: Zébát és Sálmunáht, és szétszórta az egész tábort.
13 Mikor pedig Gedeon, a Joás fia, visszatért a harczból a Heresz hágójától:
14 Megfogott egy gyermeket a sukkótbeliek közül, és tudakozódott tõle. Ez pedig felírta néki Sukkótnak elõljáróit és véneit, hetvenhét férfiút.
15 Mikor aztán a Sukkót férfiaihoz ment vala, monda: Ímhol Zéba és Sálmunáh, a kik miatt gúnyolódtatok velem, mondván: Vajjon Zéba és Sálmunáh öklét már kezedben tartod-é, hogy kenyeret adjunk kifáradott embereidnek?
16 És elõfogá a város véneit, és a pusztának töviseit és csalánjait [vévén], megtanítá azokkal Sukkótnak férfiait.
17 Azután Pénuel tornyát rontá le, és a város férfiait ölte meg.
18 És monda Zébának és Sálmunáhnak: Milyenek voltak azok a férfiak, a kiket a Thábor [hegyén] megöltetek? Õk pedig mondának: Mint a milyen te vagy, olyanok voltak õk is, és mindenik olyan arczú, mint egy-egy királyfi.
19 És monda: Az én atyámfiai, az én anyámnak fiai voltak azok. Él az Úr! ha életben hagytátok volna õket, én sem ölnélek meg titeket!
20 És monda Jéthernek, az õ elsõszülöttjének: Kelj fel, öld meg õket. De a fiú nem húzta ki kardját, mert fél vala, mivelhogy még gyermek vala.
21 És monda Zéba és Sálmunáh: Kelj fel te és [te] ölj meg minket, mert a milyen a férfiú, olyan az õ ereje. És felkele Gedeon, és megölé Zébát és Sálmunáht, és elvevé az õ tevéiknek nyakán levõ ékességeket.
22 És mondának az Izráel férfiai Gedeonnak: Uralkodjál felettünk te és a te fiad és a te fiadnak fia, mert megszabadítottál bennünket a Midiániták kezébõl.
23 És monda nékik Gedeon: Én nem uralkodom felettetek, sem az én fiam nem fog uralkodni rajtatok. Az Úr uralkodik ti felettetek!
24 Azután monda nékik Gedeon: Egyet kívánok [csak] tõletek, hogy adja nékem mindenikõtök a zsákmányul ejtett fülön függõket; mert arany fülön függõik voltak azoknak, mivelhogy Izmaeliták valának.
25 És mondának: Örömest néked adjuk. És leterítettek egy ruhát, és mindenki arra dobá a fülön függõket, melyeket prédául ejtett.
26 Az arany fülön függõknek pedig, a melyeket elkért, súlya ezerhétszáz arany [siklus] volt, amaz ékességeken, függõkön és bíborruhákon kívül, a melyek a Midián királyain voltak, és az aranylánczok nélkül, a melyek tevéik nyakán valának.
27 És készíte abból Gedeon efódot, és helyhezteté azt a maga városában, Ofrában, és ott paráználkodott azután az egész Izráel, és lõn [ez] Gedeonnak és házanépének tõrbeejtésére.
28 Így aláztattak meg a Midiániták az Izráel fiai elõtt, és nem is emelték fel azután már fejüket, és megnyugovék a föld negyven esztendeig Gedeon idejében.
29 És [haza]tért Jerubbaál, a Joás fia, és megtelepedett otthon.
30 És Gedeonnak volt hetven fia, kik az õ ágyékából származtak, mert sok felesége volt néki.
31 És az õ ágyasa is, a ki Sikemben volt, szült néki egy fiat, és nevezé azt Abiméleknek.
32 És meghala Gedeon, a Joás fia, késõ vénségében, és eltemetteték atyjának, Joásnak sírjába, Ofrában, Abiezer [városában.
33 Lõn pedig, hogy mikor meghalt Gedeon, elfordulának az Izráel fiai [az Úrtól], és a Baálokkal paráználkodának, és a Baál-Beritet tevék istenökké.
34 És nem emlékezének meg az Izráel fiai az Úrról, az õ Istenökrõl, a ki õket megszabadította minden ellenségeik kezébõl köröskörül.
35 És nem cselekedének irgalmasságot a Jerubbaál Gedeon házával mind ama jók szerint, a melyeket õ tett vala az Izráellel.
1 以法莲人对基甸说： "你去与米甸人争战的时候， 没有召我们同去， 你为什么这样待我们呢？"他们就与他激烈地争辩起来。
2 基甸对他们说： "我所行的怎能比得上你们呢？在以法莲拾取剩下的葡萄， 不是比在亚比以谢收摘的葡萄更好吗？
3 神已经把米甸人的两个首领： 俄立和西伊伯， 交在你们的手里了； 我所行的怎能与你们相比呢？"基甸说了这话， 他们的怒气就平息了。
4 基甸来到约旦河， 就过了河； 他和与他在一起的三百人虽然都很疲乏， 仍然追赶敌人。
5 基甸对疏割人说： "求你们把几个饼给跟随我的人吃， 因为他们疲乏了， 我还要继续追赶米甸人和两个王西巴和撒慕拿。"
6 疏割人的首领回答： "西巴和撒慕拿现在不是已经在你的手里吗？我们应该把饼送给你的军队吃吗？"
7 基甸说： "好吧， 耶和华把西巴和撒慕拿交在我手里的时候， 我就必用野地的荆棘鞭打你们的身体。"
8 基甸从那里上到毗努伊勒， 也向他们说了同样的话； 毗努伊勒人回答他也像疏割人回答的一样。
9 他亦对毗努伊勒人说： "我平平安安回来的时候， 我必拆毁这座望楼。"
10 那时， 西巴和撒慕拿正在加各， 与他们在一起的军队约有一万五千人， 就是东方人全营剩下的， 因为有十二万持刀的已经倒下了。
11 基甸就从挪巴和约比哈东面， 顺着住帐棚的人的路上去； 在敌军以为安全而不戒备的时候， 击败了敌军。
12 西巴和撒慕拿逃跑； 基甸追赶他们， 捉住了米甸人的两个王西巴和撒慕拿， 使全军都惊惶。
13 约阿施的儿子基甸从战场沿着希列斯的山坡回来，
14 捉住了疏割人中的一个青年人， 查问他； 他就把疏割的首领和长老的名字写给他， 共七十七人。
15 基甸到了疏割人那里， 就说： "你看， 西巴和撒慕拿， 你们为了他们曾经讥笑我说： ‘西巴和撒慕拿现在不是在你的手里吗？我们应该把饼送给你那些疲乏的人吃吗？’"
16 于是拿住那城的长老， 又拿起野地的荆棘， 用荆棘把疏割人教训了一顿；
17 又拆毁了毗努伊勒的望楼， 杀死了那城里的人。
18 基甸问西巴和撒慕拿： "你们在他泊山上所杀的人， 是什么模样的人？"他们回答： "他们像你一样， 每一个都像王子的模样。"
19 基甸说： "他们是我的兄弟， 是我母亲的儿子； 我指着永活的耶和华起誓， 如果你们从前让他们存活， 我现在就不杀你们了。"
20 于是对他的长子益帖说： "起来， 把他们杀了吧。"但是那孩子不敢拔刀， 只是害怕， 因为他还是个孩子。
21 西巴和撒慕拿说： "你亲自起来杀我们吧； 因为人怎样， 他的力量也怎样。"于是基甸起来， 把西巴和撒慕拿杀了， 拿了他们骆驼颈项上的月牙圈。
22 以色列人对基甸说： "你既然拯救我们脱离了米甸人的手， 求你和你的子孙统治我们。"
23 基甸回答他们： "我不统治你们， 我的子孙也不统治你们， 唯有耶和华统治你们。"
24 基甸又对他们说： "我有一个要求： 请把你们各人夺得的耳环给我。"原来敌人都戴金耳环， 因为他们是以实玛利人。
25 他们回答： "我们愿意给你。"于是铺开一件外衣， 各人把夺得的耳环丢在上面。
26 基甸所要的金耳环， 共重约二十公斤金子， 此外还有米甸王身上的月牙圈、耳坠和紫红色的衣服， 另外还有骆驼颈项上的链子。
27 基甸用这些金子做了一个以弗得， 安置在他的城俄弗拉； 后来以色列众人都在那里随从以弗得行了邪淫， 因此这就成了基甸和他全家的网罗。
28 这样， 米甸人在以色列人面前就被制伏了， 不能再抬起头来； 基甸在世的日子， 国中太平了四十年。
29 约阿施的儿子耶路．巴力回去， 住在自己家里。
30 基甸有七十个儿子， 都是他亲生的， 因为他有很多妻子。
31 他在示剑的妾， 也给他生了一个儿子， 他给他起名叫亚比米勒。
32 约阿施的儿子基甸寿数满足而死， 埋葬在亚比以谢族的俄弗拉， 在他父亲约阿施的坟墓里。
33 基甸死了以后， 以色列人又转去随从众巴力， 行邪淫， 并且以巴力．比利土作他们的神。
34 以色列人忘记了耶和华他们的 神， 就是曾经拯救他们脱离四围仇敌之手的那位；
35 也没有照着基甸向以色列人所施的一切恩惠， 恩待耶路．巴力， 就是基甸的家。