1 Ugyanebben az idõben, a mikor nem volt király Izráelben, mint jövevény tartózkodott az Efraim hegység oldalán egy Lévita, a ki ágyas nõt szerzett magának Júda Bethlehemébõl.

2 Paráználkodék pedig nála az õ ágyasa és elméne tõle atyjának házához, Júdának Bethlehemébe, és ott maradt négy hónapig.

3 Ekkor felkelvén az õ férje, utána ment, hogy lelkére beszéljen, [és] hogy visszavigye õt. Szolgája és egy pár szamár volt vele. Az pedig bevezette õt az õ atyjának házába, és mikor meglátta õt a leánynak atyja, örvendve eléje ment.

4 És ott tartóztatá õt ipa, a leánynak atyja, és õ ott maradt nála három napig, és ettek, ittak, és ott [is] háltak.

5 És mikor a negyedik napon reggel korán felkeltek, és õ felkészült, hogy elmenjen, monda a leánynak atyja az õ vejének: Erõsítsd meg szívedet egy falat kenyérrel, azután menjetek el.

6 És leültek, és mindketten együtt ettek és ittak, és monda a leány atyja a férfiúnak: Gondold meg és hálj itt az éjjel és gyönyörködjék a te szíved.

7 Mikor pedig felkelt az a férfiú, hogy elmenjen, addig marasztá õt az ipa, hogy ott maradt [megint] éjszakára.

8 És felkelt azután az ötödik napon jókor reggel, hogy elmenjen, és monda a leánynak atyja: Erõsítsd meg, kérlek, a te szívedet. És mulatozának, míg elhanyatlék a nap, és [együtt] evének mindketten.

9 Ekkor felkele az a férfiú, hogy elmenjen ágyasával és szolgájával; de ipa, a leánynak atyja, így szólt hozzá: Ímé a nap már lehanyatlik, hogy beesteledjék, azért háljatok meg itt; ímé nyugalomra hajlik a nap, hálj itt, és gyönyörködjék a te szíved; holnap aztán készüljetek fel jókor reggel a ti útatokra, és menj el sátorodba.

10 De a férfiú nem akart [ott] meghálni, és felkelt és elment, és egész Jebusig jutott, - ez Jeruzsálem. Egy pár megterhelt szamár és ágyasa volt vele.

11 Mikor pedig Jebus mellett voltak, a nap már igen alászállott, és monda a szolga az õ urának: Jerünk és térjünk be a Jebuzeusok e városába, és háljunk ott.

12 És monda néki az õ ura: Ne térjünk be az idegenek városába, a hol senki sincs az Izráel fiai közül, inkább menjünk el Gibeáig.

13 És monda az õ szolgájának: Siess, és menjünk e két hely valamelyikébe, és háljunk vagy Gibeában, vagy Rámában.

14 És tovább vonultak, és elmenének, és a nap Gibea mellett ment le felettök, a mely Benjáminé.

15 És oda tértek, hogy bemenjenek és megháljanak Gibeában. Mikor pedig oda bement, leült a város piaczán, mert nem volt senki, a ki õket házába behívná éjszakára.

16 És ímé egy öreg ember jöve a munkából a mezõrõl [késõ] estve. Ez a férfiú az Efraim hegységérõl való volt, és [csak] jövevény Gibeában, míg a helynek lakói Benjáminiták voltak.

17 És mikor felemelte szemeit, és meglátta azt az utas embert a város piaczán, monda az öreg ember néki: Hová mégy és honnan jösz?

18 Ez pedig monda néki: Megyünk Júda Bethlehemébõl az Efraim hegység oldaláig, a honnan való vagyok. Júda Bethlehemében voltam és most az Úr házához megyek, és nincsen senki, a ki házába fogadna engem.

19 Pedig szalmánk és abrakunk is van szamaraink számára, és kenyerem és borom is van a magam és a te szolgálód és emez ifjú számára, ki szolgáddal van, [úgy] hogy semmiben sem szûkölködünk.

20 Ekkor monda a vén ember: Békesség néked! Mindarra, a mi nélkül csak szûkölködöl, nékem lesz gondom. Csak nem hálsz itt az utczán?!

21 És elvezette õt az õ házához és abrakot adott az õ szamarainak. Azután megmosták lábaikat, és ettek és ittak.

22 És mikor vígan laknának, ímé a város férfiai, a Béliál fiainak emberei, körülvették a házat, és az ajtót döngetve, mondának az öreg embernek, a ház urának, mondván: Hozd ki azt a férfiút, a ki házadhoz jött, hogy ismerjük meg õtet.

23 És kiment hozzájuk az a férfiú, a háznak ura és monda nékik: Ne, atyámfiai, ne cselekedjetek ilyen gonoszt, minekutána az a férfiú az én házamhoz jött, ne tegyétek [vele] azt az alávaló dolgot.

24 Ímé itt van hajadon leányom és az õ ágyasa, ezeket hozom ki néktek, és ezeket nyomorgassátok, és tegyétek velök azt, a mit csak tetszik, csak e férfiúval ne cselekedjétek azt az alávaló dolgot.

25 A férfiak azonban nem akartak reá se hallgatni. Ekkor [kézen] fogta az a férfiú az õ ágyasát, és kivitte nékik az utczára. Ezek pedig megszeplõsíték õt, és gonoszul élének vele egész éjszaka reggelig, és csak mikor feltetszett a hajnal, akkor bocsátották el.

26 És elment az asszony virradat elõtt és reggel ott rogyott össze annak a férfiúnak háza ajtajánál, a melyben az õ ura volt reggelig.

27 Mikor pedig felkelt az õ ura reggel, és kinyitotta a ház ajtaját, és kiment, hogy útnak induljon, ímé az asszony, az õ ágyasa, ott feküdt elterülve a ház ajtaja elõtt, és kezei a küszöbön.

28 És monda néki: Kelj fel és menjünk el. De az nem felelt néki. Ekkor feltette õt a szamárra, és felkelt a férfiú, és elment hazájába.

29 És mikor hazaért, kést vett elõ, és megfogta ágyasát, és tagról-tagra szétvagdalta õt tizenkét darabba, és szétküldözte Izráel minden határába.

30 Lõn pedig, hogy mindenki, a ki ezt látta, azt mondotta: Nem történt és nem láttatott ehhez hasonló dolog, mióta csak feljöttek az Izráel fiai Égyiptomnak földébõl mind e mai napig. Gondolkodjatok e dolog felõl, tartsatok tanácsot és beszéljétek meg.

1 在以色列中没有王的日子， 有一个利未人寄居在以法莲山地的偏远地区； 他从犹大的伯利恒给自己娶了一个女子作妾。

2 他的妾背夫行淫， 离开丈夫， 回到犹大的伯利恒她父亲的家那里去了， 在那里住了四个月的日子。

3 她的丈夫起来， 带着一个仆人和两头驴去追她， 用话打动她的心， 叫她回来。她把丈夫带到自己父家， 那少女的父亲见了那人， 就欢欢喜喜迎接他。

4 那人的岳父， 就是女子的父亲， 强留那人， 那人就与他同住了三天； 他们一起吃喝， 在那里住宿。

5 到了第四天， 他们清早起来， 那人起身要走； 那女子的父亲对女婿说： "请吃点饼增添心力， 然后再走。"

6 于是二人坐下， 一起吃喝； 女子的父亲对那人说： "请你答应再过一夜， 畅快你的心。"

7 那人起来要走， 他的岳父强留他， 他又在那里过了一夜。

8 到了第五天， 他清早起来要走； 那女子的父亲说： "请吃点饼增添心力， 等到日头西斜再走吧。"于是他们耽延， 直到日头西斜； 二人一同吃饭。

9 那人和他的妾， 以及他的仆人起来要走的时候， 他的岳父， 就是那女子的父亲， 对他说： "看哪， 天快晚了！ 请再住一夜。看哪， 日头西斜了！ 请在这里再住一夜， 畅快你的心； 明天可以清早起来， 上路回家去。"

10 那人不愿再住一夜， 就带着自己的妾和两头备好了的驴， 起来走了， 来到耶布斯对面； 耶布斯就是耶路撒冷。

11 他们走近耶布斯的时候， 日头快要落了； 仆人对主人说： "来， 让我们转到这耶布斯人的城去， 好在那里住宿。"

12 主人对他说： "我们不可转到这座不是以色列人居住的外族人的城里去， 我们过到基比亚去吧。"

13 又对他的仆人说： "来吧， 我们可以到这些地方其中一个去投宿， 或在基比亚或在拉玛。"

14 于是他们走路过去； 他们走近便雅悯人的基比亚的时候， 日头已经落了。

15 他们从那里转身， 要进基比亚去住宿； 他们进去， 坐在城里的广场上， 因为没有人接待他们到家里去住宿。

16 到晚上， 有一个老年人从田间工作回来； 那人原是以法莲山地的人， 寄居在基比亚； 那地方的人却是便雅悯人。

17 那老年人举目， 看见那个旅客在城里的广场上， 就问他： "你要到哪里去？你从哪里来？"

18 利未人回答他： "我们是从犹大的伯利恒过来的， 要到以法莲山地的偏远地区去， 我原是那地方的人； 我去过犹大的伯利恒， 现在我要到我的家去（"到我的家去"原文作"到耶和华的殿去"）， 但没有人接待我到家里去。

19 其实我有粮草、有饲料， 可以喂驴； 我和我的妾， 以及与你的仆人在一起的那个青年人， 都有饼和酒吃喝， 一无所缺。"

20 那老年人说： "愿你平安， 你所缺乏的， 由我负责好了； 只是不可在广场上过夜。"

21 于是把他领到自己的家里， 用饲料喂了驴， 他们洗了脚， 就吃喝起来。

22 他们心里正畅快的时候， 忽然城里有些无赖之徒， 围绕房子， 不住地敲门， 对老房主说： "把进入你家的那个人带出来， 我们要与他交合。"

23 那房主出来见他们， 对他们说： "我的众兄弟啊， 不可这样， 请你们不要作恶； 这人既然进了我的家， 你们就不要作这羞耻的事。

24 这里有我的女儿， 还是处女， 并且有这人的妾， 我把她们领出来， 让你们污辱她们； 你们看怎样好， 就怎样待她们吧。只是对这个人， 你们却不要作这羞耻的事。"

25 那些人却不肯听从他的话， 那人就抓住自己的妾， 拉出外边去交给他们， 他们就与她交合， 整夜污辱她； 直到早晨， 天色破晓的时候， 才放她走。

26 天快亮的时候， 那女子回到留她主人住宿的那人的房子门口， 就仆倒在那里， 直到天亮。

27 到早晨， 她的主人起来， 开了房门， 出去要上路的时候， 就看见那妇人， 就是他的妾， 仆倒在门口， 她的双手搭在门槛上。

28 他对那妇人说： "起来， 我们走吧！ "可是却没有回答。那人就把她驮在驴上， 起程回自己的地方去了。

29 他到了家里， 就拿起刀来， 抓住自己的妾， 把她的肢体切成十二块， 叫人送到以色列的全境去。

30 看见的人都说： "自从以色列人从埃及地上来的日子， 直到今日， 这样的事并没有发生过， 也没有看见过； 你们要思想， 要商议， 要讨论。"