1 És gonoszul cselekedének az Izráel fiai az Úrnak szemei elõtt, azért adá õket az Úr a Midiániták kezébe hét esztendeig.

2 És hatalmat võn a Midiániták keze az Izráelen, és a Midiánitáktól [való féltökben] készítették magoknak az Izráel fiai [azokat] a barlangokat, rejtekhelyeket és erõsségeket, a melyek a hegységben vannak.

3 Mert ha vetett Izráel, [mindjárt ott] termettek a Midiániták, az Amálekiták és a Napkeletnek fiai, és rájok törtek.

4 És táborba szálltak ellenök, és pusztították a földnek termését egész addig, a merre Gázába járnak, és nem hagytak élésre valót Izráelben, sem juhot, sem ökröt, sem szamarat.

5 Mert barmaikkal és sátoraikkal vonultak föl; csapatosan jöttek, mint a sáskák, úgy hogy sem nékik magoknak, sem tevéiknek nem volt száma, és ellepték a földet, hogy elpusztítsák azt.

6 Mikor azért igen megnyomorodott az Izráel a Midiániták miatt, az Úrhoz kiáltának az Izráel fiai.

7 Mikor pedig kiáltottak vala az Izráel fiai az Úrhoz Midián miatt:

8 Prófétát külde az Úr az Izráel fiaihoz, és monda nékik: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Én vezettelek fel titeket Égyiptomból, és hoztalak ki titeket a szolgálatnak házából,

9 És én mentettelek meg benneteket az Égyiptombeliek kezébõl, és minden nyomorgatóitoknak kezökbõl, a kiket kiûztem elõletek, és néktek adtam az õ földjüket.

10 És mondék néktek: Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek; ne féljétek az Emoreusok isteneit, kiknek földén laktok; de ti nem hallgattatok az én szómra.

11 És eljöve az Úrnak angyala, és leüle ama cserfa alatt, a mely Ofrában van, a mely az Abiézer nemzetségébõl való Joásé vala, és az õ fia Gedeon épen búzát csépelt a pajtában, hogy megmentse a Midiániták orczája elõl.

12 Ekkor megjelenék néki az Úrnak angyala, és monda néki: Az Úr veled, erõs férfiú!

13 Gedeon pedig monda néki: Kérlek uram, ha velünk van az Úr, miért ért bennünket mindez? és hol vannak minden õ csoda dolgai, a melyekrõl beszéltek nékünk atyáink, mondván: Nem az Úr hozott-é fel minket Égyiptomból?! Most pedig elhagyott minket az Úr, és adott a Midiániták kezébe.

14 És az Úr hozzá fordula, és monda: Menj el ezzel a te erõddel, és megszabadítod Izráelt Midián kezébõl. Nemde, én küldelek téged?

15 És monda néki: Kérlek uram, miképen szabadítsam én meg Izráelt? Ímé az én nemzetségem a legszegényebb Manasséban, és én vagyok a legkisebb atyámnak házában.

16 És monda néki az Úr: Én leszek veled, és megvered Midiánt, mint egy embert.

17 Õ pedig monda néki: Ha kegyelmet találtam a te szemeid elõtt, kérlek, adj nékem valamely jelt, hogy te szólasz én velem.

18 El ne menj kérlek innen, míg vissza nem jövök hozzád, és ki nem hozom az én áldozatomat, és le nem teszem elõdbe. Az pedig monda: Én itt leszek, míg visszatérsz.

19 Gedeon pedig elméne, és elkészíte egy kecskegödölyét és egy efa lisztbõl kovásztalan pogácsákat, [és] betevé a húst egy kosárba, és a [hús] levét fazékba, és kivivé hozzá a cserfa alá, és felajánlá néki.

20 És monda néki az Isten angyala: Vegyed a húst és a kovásztalan kenyereket, és rakd erre a kõsziklára, és a hús levét öntsd rá. És úgy cselekedék.

21 Ekkor kinyújtá az Úrnak angyala pálczájának végét, mely kezében vala, és megérinté a húst, és a kovásztalan kenyeret; és tûz jött ki a kõsziklából, és megemészté a húst és a kovásztalan kenyereket. Az Úrnak angyala pedig eltünt az õ szemei elõl.

22 Látván pedig Gedeon, hogy az Úrnak angyala volt az, monda Gedeon: Jaj nékem Uram, Istenem! mert az Úrnak angyalát láttam színrõl színre!

23 És monda néki az Úr: Békesség néked! ne félj, nem halsz meg!

24 És építe ott Gedeon oltárt az Úrnak, és nevezé azt Jehova-Salomnak [(azaz: az Úr a béke),] mely mind e mai napig megvan az Abiézer nemzetségének [városában,] Ofrában.

25 És lõn ugyanazon éjjel, hogy monda az Úr néki: Végy egy tulkot atyádnak ökrei közül, és egy másik tulkot, a mely hét éves, és rontsd le a Baál oltárát, a mely a te atyádé és a berket, a mely a mellett van, vágd ki.

26 És építs oltárt az Úrnak, a te Istenednek, ennek a megerõsített helynek tetején alkalmatos helyen, és vedd a második tulkot, és áldozd meg égõáldozatul a berek fájával, a melyet kivágsz.

27 Ekkor Gedeon tíz férfiút võn [maga mellé] az õ szolgái közül, és a képen cselekedék, a mint megmondotta vala néki az Úr. De [miután] félt atyjának háznépétõl és a városnak férfiaitól ezt nappal cselekedni, éjszaka tevé meg.

28 Mikor aztán felkeltek reggel a városnak férfiai, íme [már] össze volt törve a Baál oltára, és levágva a mellette levõ berek, és a második tulok égõáldozatul azon az oltáron, a mely építteték.

29 És mondának egyik a másikának: Ki cselekedte ezt? És [mikor] utána kérdezõsködtek és tudakozódtak, azt mondották: Gedeon, a Joás fia cselekedte ezt a dolgot.

30 Akkor mondának a városnak férfiai Joásnak: Add ki fiadat, meg kell halnia, mert lerontotta a Baál oltárát és mert kivágta a berket, a mely mellette volt.

31 Joás pedig monda mindazoknak, a kik körülötte állának: Baálért pereltek ti? Avagy ti oltalmazzátok-é õtet? Valaki perel õ érette, ölettessék meg reggelig. Ha isten õ, hát pereljen õ maga, hogy oltára lerontatott!

32 És azon a napon elnevezték õt Jerubbaálnak, mondván: Pereljen õ vele Baál, mert lerontotta az õ oltárát.

33 És mikor az egész Midián és Amálek és a Napkeletiek egybegyûlének, és általkeltek [a Jordánon], és tábort jártak a Jezréel völgyében:

34 Az Úrnak lelke megszállotta Gedeont, és megfúván a harsonákat, egybehívá az Abiézer [házát,] hogy õt kövesse.

35 És követeket külde egész Manasséba, és egybegyûle az is õ utána; és követeket külde Aserbe és Zebulonba és Nafthaliba, és feljövének eleikbe.

36 És monda Gedeon az Istennek: Ha [csakugyan] az én kezem által akarod megszabadítani Izráelt, a miképen mondottad,

37 Íme egy fürt gyapjat teszek a szérûre, [és] ha csak maga a gyapjú lesz harmatos, míg az egész föld száraz leénd: errõl megtudom, hogy [valóban] az én kezem által szabadítod meg Izráelt, a mint mondottad.

38 És úgy lõn. Mert mikor másnap reggel felkelt, és megszorítá a gyapjat, harmatot facsart ki a gyapjúból, egy tele csésze vizet.

39 És monda Gedeon az Istennek: Ne gerjedjen fel a te haragod én ellenem, hogy még egyszer szólok. Hadd tegyek kísérletet, kérlek, még egyszer e gyapjúval. Legyen, kérlek, szárazság csak a gyapjún, és harmat az egész földön.

40 És úgy cselekedék Isten azon az éjszakán, és lõn szárazság csak magán a gyapjún, míg az egész földön harmat lõn.

1 以色列人又行了耶和华看为恶的事； 耶和华就把他们交在米甸人手里七年。

2 米甸人的势力胜过以色列人； 以色列人因米甸人的缘故， 就为自己在山上挖穴、挖洞， 建营寨。

3 每逢以色列人撒种以后， 米甸人、亚玛力人和东方人都上来， 欺压他们；

4 对着他们安营， 毁坏那地的出产， 直到迦萨一带， 他们没有留下牛、羊和驴， 没有给以色列人留下一点养生之物。

5 因为他们带着牲畜和帐棚上来， 像蝗虫那么多； 他们来的人和骆驼无数， 进入境内， 毁坏全地。

6 以色列人在米甸人面前， 落到极卑微的地步， 他们就哀求耶和华。

7 以色列人因米甸人的缘故， 向耶和华呼求的时候，

8 耶和华就差派一位先知到以色列人那里， 对他们说： "耶和华以色列的 神这样说： ‘我曾经把你们从埃及领上来， 领你们出了为奴之家；

9 我曾经把你们从埃及人的手拯救出来， 拯救你们脱离所有欺压你们的人的手， 把他们从你们面前赶走， 把他们的地赐给你们。

10 我又对你们说： 我是耶和华你们的 神； 你们住在亚摩利人的地， 不可敬畏他们的神。但你们没有听从我的话。’"

11 耶和华的使者来到， 坐在俄弗拉， 一棵属于亚比以谢族人约阿施的橡树下； 约阿施的儿子基甸正在压酒池里打麦子， 为要躲避米甸人的抢夺。

12 耶和华的使者向基甸显现， 对他说： "大能的勇士啊， 耶和华与你同在。"

13 基甸回答他， 说： "唉， 我的主， 如果耶和华与我们同在， 我们怎会遭遇这一切事呢？我们的列祖向我们讲述的， 耶和华的一切奇事在哪里呢？他们曾说： ‘耶和华不是把我们从埃及领上来吗？’现在他却拋弃了我们， 把我们交在米甸人手中！ "

14 耶和华转向基甸， 对他说： "你靠着你这能力， 去拯救以色列人脱离米甸人的手吧； 我不是差派了你吗？"

15 基甸对他说： "唉， 我主啊， 我凭着什么拯救以色列人呢？看哪， 我的家族在玛拿西支派中是最卑微的， 我在我的父家是最年轻的。"

16 耶和华对他说： "因为我必与你同在， 你就必击打米甸人， 像击打一人一样。"

17 基甸又对他说： "如果我在你眼前蒙恩， 求你给我一个凭据， 证实是你与我说话。

18 求你不要离开这里， 等我回来， 把我的礼物带来， 摆在你面前。"他回答： "我必等你回来。"

19 基甸去预备了一只山羊羔， 和十公斤面粉做的无酵饼， 把肉放在篮子里， 把汤盛在锅中， 带到橡树之下， 献上给他。

20 神的使者对基甸说： "把肉和无酵饼拿出来， 摆在这块磐石上， 把汤倒出来。"他就这样行了。

21 耶和华的使者伸出手中的杖， 杖头一触着肉和无酵饼， 就有火从磐石中上来， 把肉和无酵饼都烧尽了； 耶和华的使者就从基甸的眼前消失了。

22 基甸看出他是耶和华的使者， 就说： "哀哉， 我主耶和华啊， 因为我面对面看见了耶和华的使者。"

23 耶和华对他说： "你放心好了， 不要怕， 你必不会死。"

24 基甸就在那里给耶和华筑了一座祭坛， 称为耶和华沙龙； 直到今日， 这坛还在亚比以谢族的俄弗拉。

25 当夜， 耶和华对基甸说： "取你父亲的牛和另一头七岁大的牛来， 拆毁你父亲的巴力祭坛， 砍下坛旁的亚舍拉。

26 在这坚固的地方上面， 你要整整齐齐为耶和华你的 神筑一座祭坛， 拿第二头牛作燔祭， 用你砍下来的亚舍拉作柴。"

27 基甸就从他的仆人中选出了十个人， 照着耶和华告诉他的行了； 但因为害怕他的父家和城里的人， 就不敢在日间行事， 只好在晚上作了。

28 城里的人清早起来， 见巴力的祭坛已被拆毁， 坛旁的亚舍拉也被砍下来， 并且看见那第二头牛献在新筑的祭坛上的时候，

29 就彼此说： "谁作了这事呢？"他们追查寻访之后， 就说： "是约阿施的儿子基甸作的。"

30 城里的人对约阿施说： "把你的儿子领出来， 把他处死， 因为他拆毁了巴力的祭坛， 砍下了坛旁的亚舍拉。"

31 约阿施对所有站着攻击他的人说： "你们要为巴力辩护吗？或是你们要救他呢？谁为他辩护， 到早晨就必死亡。巴力若是神， 有人拆毁了他的祭坛， 就让他为自己辩护吧。"

32 因此， 当日基甸被称为耶路．巴力， 意思说： 他拆毁了巴力的祭坛， 让巴力与他争辩吧。

33 那时， 米甸人、亚玛力人和东方人， 都聚集起来， 过了河， 在耶斯列平原安营。

34 耶和华的灵降在基甸身上， 他就吹角； 亚比以谢族都应召来跟从他。

35 他派使者到玛拿西全地去， 玛拿西人也都应召来跟从他； 他又派使者到亚设、西布伦、拿弗他利去， 他们也都上来与他们会合。

36 基甸对 神说： "如果你按着你所说的， 要借着我的手拯救以色列人；

37 看哪， 我要把一团新剪的羊毛放在禾场上； 露水若是单单落在羊毛上， 而全地都是干的， 我就知道你要照着你所说的， 借着我的手拯救以色列了。"

38 第二天， 基甸清早起来， 情形果然是这样； 他把羊毛一挤， 就从羊毛中挤出一满盆的露水来。

39 基甸又对 神说： "求你不要向我发怒， 我要再说这一次； 求你让我把羊毛再试一试， 但愿单单羊毛是干的， 而全地都有露水。"

40 那一夜， 神也这样行了； 单单羊毛是干的， 全地都有露水。