1 És elméne Abimélek, a Jerubbaál fia Sikembe, az õ anyjának atyjafiaihoz, és beszélt velök, valamint az õ anyja atyjának egész nemzetségével, mondván:

2 Mondjátok meg, kérlek, Sikem minden férfiának hallatára, melyik jobb néktek, hogy hetven férfiú uralkodjék-é rajtatok, Jerubbaálnak minden fia, [vagy] pedig [csak] egy ember uralkodjék felettetek? És emlékezzetek meg [arról], hogy én a ti csontotok és a ti testetek vagyok.

3 És elmondották anyjának testvérei róla mind e beszédeket Sikem minden férfiainak füle hallatára, és Abimélek felé hajlott az õ szívök, mert azt mondák: Atyánkfia õ!

4 És adának néki hetven ezüst [pénzt] a Baál-Beritnek házából, és ezzel [holmi] henyélõ és hiábavaló embereket fogadott magának Abimélek, a kik õt követék.

5 És elméne atyjának házához Ofrába, és megölé testvéreit, Jerubbaál fiait, a hetven férfiút egy kövön, és csak Jóthám maradt meg, Jerubbaálnak legkisebb fia, mert ez elrejtõzött.

6 És összegyülekezék Sikemnek egész polgársága, és Millónak egész háza, és elmenének és királylyá választák Abiméleket az alatt a magas tölgy alatt, a mely Sikemben [áll.]

7 Mikor pedig [ezt] elbeszélték vala Jóthámnak, elment és megállott a Garizim hegy tetején, és nagy felszóval kiálta, [és így] szóla hozzájuk: Hallgassatok rám, Sikem férfiai, hogy reátok is hallgasson az Isten!

8 [Egyszer] elmenvén elmentek a fák, hogy királyt válaszszanak magoknak, és mondának az olajfának: Uralkodjál felettünk!

9 De az olajfa [így] felelt nékik: Elhagyjam az én kövérségemet, a melylyel tisztelnek Istent és embereket, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett?

10 Akkor a fügefának szólottak a fák: Jer el te, [és] uralkodjál rajtunk!

11 De a fügefa [is] azt mondta nékik: Elhagyjam-é édességemet és jó gyümölcseimet, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett?

12 Azután a szõlõtõnek mondák a fák: Jer el te, uralkodjál rajtunk.

13 Azonban a szõlõtõ [is] azt mondta nékik: Elhagyjam-é mustomat, a mely isteneket és embereket vidámít, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett?

14 Mondának végre a fák mindnyájan a galagonyabokornak: Jer el te, uralkodjál mi rajtunk.

15 És monda a galagonyabokor a fáknak: Ha igazán királylyá kentek engem magatok felett, jõjjetek el, nyugodjatok az én árnyékomban: [de] hogyha nem, jõjjön tûz ki a galagonyabokorból, és égesse meg a Libanonnak czédrusait.

16 Hát ti is most igazán és becsületesen cselekedtetek-é, hogy Abiméleket tettétek királylyá, és jól cselekedtetek-é Jerubbaállal és házanépével, és úgy bántatok-é vele, a mint megérdemelte?

17 Mert érettetek harczolt atyám, és még életével [is] semmit nem gondolván, mentett meg titeket a Midiánnak kezébõl.

18 Ti pedig most felkeltetek az én atyámnak háza ellen, és megöltétek gyermekeit, hetven férfiút egy kövön, és királylyá választottátok Sikem férfiai felett Abiméleket, az õ szolgálójának fiát, mert atyátokfia!

19 Ha igazán és becsületesen cselekedtetek Jerubbaállal és az õ házával a mai napon, örüljetek Abiméleknek, és örüljön õ is néktek;

20 De hogyha nem, jõjjön tûz ki Abimélekbõl, és emészsze meg Sikem férfiait és Milló házát, és származzék tûz Sikem férfiaiból és Milló házából, és emészsze meg Abiméleket!

21 És elfutott Jóthám, és elmenekült, és elment Beérbe az õ atyjafia, Abimélek elõl, és ott telepedett meg.

22 Mikor pedig uralkodék Abimélek Izráel felett három esztendeig:

23 Egy gonosz lelket bocsátott Isten Abimélek és Sikem férfiai közé, és pártot ütöttek Sikem férfiai Abimélek ellen,

24 Hogy eljõjjön a Jerubbaál hetven fián elkövetett kegyetlenség [büntetése,] és szálljon az õ vérök Abimélekre, testvérökre, a ki megölte õket, és Sikem férfiaira, a kik az õ kezeit megerõsítették, hogy megölje az õ atyjafiait.

25 És lest vetének néki a Sikem férfiai a hegyeknek tetején, és kiraboltak mindenkit, a ki elment mellettök az úton, mely dolgot megmondák Abiméleknek.

26 És eljött Gaál, Ebed fia és az õ atyjafiai, és bementek Sikembe, és bízának õ hozzá Sikem férfiai.

27 Annyira, hogy kimenvén a mezõre, leszüretelték szõlõiket, [mindjárt] ki is taposták, és örömünnepet ültek, és bementek az õ istenöknek házába, és ettek és ittak, és szidalmazták Abiméleket.

28 És monda Gaál, Ebed fia: Kicsoda Abimélek és kicsoda Sekem, hogy szolgáljunk néki? Nem Jerubbaál fia-é õ, és [nem] Zebul-é az õ kormányzója? Ti szolgáljátok Hámornak, Sekem atyjának férfiait; de miért szolgálnánk mi?

29 Csak volna az én kezemben e nép, [majd] elûzném Abiméleket. És monda Abiméleknek: Öregbítsd meg seregedet, és jõjj ki!

30 Mikor pedig meghallotta Zebul, a városnak kormányzója, Gaálnak, az Ebed fiának beszédit, nagy haragra gyulladt,

31 És követeket küldött Abimélekhez Thormába, [ezt] izenvén: Ímé Gaál, az Ebed fia és az õ testvérei Sikembe jöttek, és fellázítják a várost te ellened.

32 Most azért készülj fel éjszaka, te és a te néped, mely veled van, és állj lesbe a mezõn.

33 És reggel, napfelköltekor korán kelj fel, és törj a városra, és mikor õ és az õ népe kivonul ellened: cselekedjél vele a szerint, a mint akarod.

34 És felkelt Abimélek és az egész nép, a mely vele volt, éjszaka, és lesbe állottak Sikem ellen négy csapatban.

35 És kijött Gaál, az Ebed fia és megállott a város kapujának nyílásában. És felkelt Abimélek is, meg a nép is, mely vele volt, a lesbõl.

36 És a mint meglátta Gaál a csapatot, monda Zebulnak: Ímé nép jõ alá a hegyeknek tetejérõl. Zebul pedig monda néki: A hegyek árnyékát nézed férfiaknak.

37 De Gaál [csak] folytatta beszédét, és monda: Ímé [egy másik] csapat meg az ország közepébõl jõ alá; a [harmadik] csapat pedig a jós-tölgyfa útján jõ.

38 Ekkor monda néki Zebul: Hol van most szád, melylyel mondád: Kicsoda Abimélek, hogy szolgáljunk néki? Nem ez a nép-é az, a melyet kisebbítettél? No, most vonulj ki ellene, és harczolj vele.

39 És kivonult Gaál Sikem polgárainak élén, és megütközött Abimélekkel.

40 De Abimélek megfutamította, úgy hogy elmenekült elõle, és sok sebesült elesett a kapu bejáratáig.

41 Abimélek pedig Arumában maradt, és Zebul elûzte Gaált és atyjafiait, hogy ne lakjanak Sikemben.

42 És lõn, hogy másnap kiméne a nép a mezõre, és megmondák Abiméleknek.

43 És az vette az õ népét, és három csapatra osztotta el, és lesbe állott a mezõn; és látta, hogy ímé a nép jõ ki a városból. Rájok támadt, és megverte õket.

44 És Abimélek és az a csapat, a mely vele volt, megtámadta és megszállotta a város kapuját; [a másik] két csapat pedig megtámadta mind a mezõn levõket, és megverte õket.

45 És Abimélek egész nap vívta a várost, mígnem bevette a várost, és a népet, mely benne volt, leölte: a várost pedig lerombolta, és behinté azt sóval.

46 Mikor pedig [ezt] meghallották Sikem tornyának minden férfiai, az El- Berith [isten] házának várába mentek.

47 És mikor Abiméleknek elmondották, hogy Sikem tornyának minden férfiai [ott] gyûltek össze:

48 Felment Abimélek a Sálmon hegyére, õ és az egész nép, mely vele volt, és fejszét vett kezébe, és faágakat vágott le, és azokat felszedte, és vállára rakta, és monda a népnek, a mely vele volt: A mit láttatok, hogy cselekedtem, ti is azt tegyétek gyorsan, mint én.

49 Erre az egész népbõl kiki vágott magának ágakat, és követték Abiméleket, és lerakták [a fát] a vár körül, és tûzzel rájuk gyujtották a várat, úgy hogy meghaltak a Sikem tornyának minden férfiai, közel ezer férfi és asszony.

50 Abimélek pedig elment Thébesbe, és táborba szállott Thébes ellen, és bevette azt.

51 De egy erõs torony volt a város közepén, és oda menekült minden férfi és asszony, és a városnak minden lakosa; [ezt] magukra zárták, és a toronynak padlására mentek fel.

52 És Abimélek oda ment a toronyig, és ostrom alá vette azt, és egészen a torony ajtajáig közeledett, hogy azt tûzzel égesse fel.

53 Akkor egy asszony egy malomkõdarabot gördített le Abimélek fejére, és bezúzta koponyáját.

54 Ki mindjárt oda hívta fegyverhordozó apródját, és monda néki: Vond ki kardodat, és ölj meg engem, hogy ne mondják felõlem: Asszony ölte meg õt! És keresztülszúrta õt az apród, és meghalt.

55 Mikor pedig az Izráel férfiai látták, hogy Abimélek meghalt, kiki visszatért a maga helyére.

56 Így fizetett meg Isten Abiméleknek azért a gonoszságért, melyet atyja ellen elkövetett, hogy megölte hetven testvérét.

57 És a Sikem férfiainak fejére is visszahárított Isten minden rosszat, és reájuk szállott Jóthámnak, a Jerubbaál fiának átka.

1 耶路．巴力的儿子亚比米勒， 到示剑去见他的众母舅， 对他们和他母亲的全体族人说：

2 "请你们给示剑的众人说： ‘是耶路．巴力的众子七十人都统治你们好呢？还是一个人统治你们好呢？’你们也要记得我是你们的骨肉。"

3 他的众母舅就把这一切话为他说给示剑的众人听； 他们的心都倾向亚比米勒， 因为他们说： "他本是我们的亲族。"

4 他们就从巴力．比利土的庙里， 取了八百克银子给亚比米勒， 亚比米勒用这些银子雇了一些无赖流氓， 那些人就跟随了他。

5 他回到俄弗拉他父亲的家， 把自己的兄弟， 耶路．巴力的众子七十人， 都杀在一块石头上； 只剩下耶路．巴力的小儿子约坦， 因为他藏了起来。

6 示剑的众人和伯特米罗人都聚集起来， 到示剑橡树旁的望楼那里， 立亚比米勒为王。

7 有人把这事告诉了约坦， 约坦就去， 站在基利心山顶上， 高声向他们呼喊， 说： "示剑人哪， 你们要听我的话， 神也就听你们的话。

8 有一次， 众树要去膏立一个王统治它们， 就对橄榄树说： ‘请你作王统治我们吧。’

9 橄榄树对它们说： ‘我怎可以放弃生产人用来荣耀 神和尊崇人的油， 飘摇在众树之上呢？’

10 众树对无花果树说： ‘请你来作王统治我们吧。’

11 无花果树对它们说： ‘我怎可以放弃结出我的甜美果子， 飘摇在众树之上呢？’

12 众树对葡萄树说： ‘请你来作王统治我们吧。’

13 葡萄树对它们说： ‘我怎可以放弃生产那使 神和世人都喜乐的新酒， 飘摇在众树之上呢？’

14 于是众树都对荆棘说： ‘请你来作王统治我们吧。’

15 荆棘对众树说： ‘如果你们真诚地膏立我作王统治你们， 就要来， 投靠在我的荫下； 否则， 火必从荆棘里出来， 吞灭黎巴嫩的香柏树。’

16 "现在你们立亚比米勒为王， 你们若是诚实和正直， 如果你们善待耶路．巴力和他的家， 照着他手所作的待他；

17 我父亲从前冒死为你们争战， 把你们从米甸人手中救了出来；

18 今日你们竟起来攻击我的父家， 在一块石头上杀了他七十个儿子， 又立了他的婢女所生的儿子亚比米勒作示剑人的王， 因为他原是你们的亲族。

19 今日你们若是按着诚实和正直待耶路．巴力和他的家， 你们就可以因亚比米勒得喜乐， 亚比米勒也可以因你们得喜乐。

20 若不是这样， 愿火从亚比米勒出来， 吞灭示剑人和伯特米罗人； 又愿火从示剑人和伯特米罗人出来， 吞灭亚比米勒。"

21 接着约坦就逃跑了； 他逃到比珥去， 住在那里， 躲避他的兄弟亚比米勒。

22 亚比米勒治理以色列人三年。

23 神差派邪恶的灵来到亚比米勒与示剑人中间， 示剑人就背弃了亚比米勒。

24 这是要报复对耶路．巴力七十个儿子的暴行， 把流他们血的罪归到他们的兄弟亚比米勒身上， 就是那杀害他们的； 也归到示剑人身上， 就是那些帮助亚比米勒去杀他自己的兄弟的。

25 示剑人在山顶上设下埋伏， 路过他们那里的， 他们都劫掠； 有人把这事告诉亚比米勒。

26 那时， 以别的儿子迦勒与他的兄弟都来了， 到示剑去， 示剑人竟信任他。

27 他们出到田间去， 收取葡萄， 榨酒， 举行庆祝会， 进入他们的神庙吃喝， 并且咒诅亚比米勒。

28 以别的儿子迦勒说： "亚比米勒是谁？示剑是谁？竟要我们服事他呢？他不是耶路．巴力的儿子吗？他的副官不是西布勒吗？你们要服事示剑的始祖哈抹的后人啊； 我们为什么要服事亚比米勒呢？

29 但愿这些人民都归在我手下， 我好把亚比米勒除掉。"迦勒又对亚比米勒说： "增添你的军队出来吧！ "

30 那城的首长西布勒听了以别的儿子迦勒的话， 他的怒气就发作，

31 秘密差派使者去见亚比米勒， 说： "以别的儿子迦勒和他的兄弟已经到了示剑， 他们正在煽动那城的人反叛你。

32 现在， 你和与你在一起的人， 要在夜间起来， 在野地埋伏。

33 到了早晨， 太阳出来的时候， 你就要起来攻城； 你要注意， 迦勒和与他在一起的人出来对抗你的时候， 你就把握机会对付他们。"

34 于是亚比米勒和与他在一起的人， 都在夜间起来， 分作四队， 埋伏着等候示剑人。

35 以别的儿子迦勒出去， 站在城门口； 亚比米勒和与他在一起的人， 从埋伏的地方起来。

36 迦勒看见了那些人， 就对西布勒说： "你看， 有人从山顶上下来。"西布勒说： "你看见山的影子以为是人。"

37 迦勒又说： "看哪， 有人从高地下来， 又有一队从米恶尼尼橡树的路径而来。"

38 西布勒对他说： "你曾经说过： ‘亚比米勒是谁， 竟要我们服事他呢？’现在你说这话的嘴在哪里呢？这不是你轻视的人吗？现在请你出去与他们交战吧。"

39 于是迦勒在示剑人面前出去， 与亚比米勒争战。

40 亚比米勒追赶迦勒， 迦勒在他面前逃跑， 直到城门口， 有很多受伤的人仆倒。

41 亚比米勒住在亚鲁玛； 西布勒把迦勒和他的兄弟赶走， 不许他们住在示剑。

42 次日， 城中众人出到田间去， 有人把这事告诉亚比米勒。

43 亚比米勒就把他的人分作三队， 埋伏在田间； 他在那里观看， 见有人从城里出来， 就起来攻击他们， 把他们击杀了。

44 亚比米勒和与他在一起的一队人忽然冲过去， 站在城门口； 其他两队人也冲出来攻打所有在田间的人， 把他们击杀了。

45 那一天， 亚比米勒整天攻打那城， 把城攻下了， 杀了城中的众人； 把城拆毁， 又撒上盐。

46 示剑楼的众人听见了这事， 就逃入伊勒．比利土庙的地穴里。

47 有人告诉亚比米勒， 说： "示剑楼所有的人都聚集在一起。"

48 亚比米勒和与他在一起的人都上了撒们山； 亚比米勒手里拿着斧子， 砍下一根树枝， 拿起来放在自己的肩头上， 然后对与他在一起的人说： "你们看我作什么， 你们也要赶快照样作。"

49 于是众人也各自砍下一根树枝， 跟随着亚比米勒， 把树枝放在地穴上， 放火烧了地穴， 以致示剑楼的人都死了， 男女约有一千人。

50 后来亚比米勒到提备斯去， 安营攻打提备斯， 攻取了那城。

51 城中有一座坚固的城楼； 那城所有的人， 无论男女， 都逃到那里去， 关上门， 上了楼顶。

52 亚比米勒到了城楼前， 攻打城楼； 他走近城楼门口， 要用火焚烧。

53 有一个妇人把一块上磨石拋在亚比米勒的头上， 打破了他的头盖骨。

54 他急忙呼喊替他拿兵器的少年人， 对他说： "拔出你的刀来， 把我杀死吧。免得人讲论我说： ‘他被一个妇人所杀。’"于是那少年人把他刺透， 他就死了。

55 以色列人看见亚比米勒死了， 就各回自己的地方去了。

56 这样， 神报应了亚比米勒向他父亲所行的恶事， 就是他杀了自己的兄弟七十个人。

57 神也把示剑人的一切恶事， 都报应在他们的头上； 耶路．巴力的儿子约坦的咒诅， 也归到他们身上。