1 Két nap mulva pedig húsvét vala és a kovásztalan kenyerek ünnepe. És a fõpapok és az írástudók tanakodnak vala, hogy csalárdsággal mimódon fogják meg és öljék meg õt.
2 Mert azt mondják vala: Ne az ünnepen, hogy a nép fel ne zendüljön.
3 Mikor pedig Bethániában a poklos Simon házánál vala, a mint asztalhoz üle, egy asszony méne oda, a kinél alabástrom edény vala valódi és igen drága nárdus olajjal; és eltörvén az alabástrom edényt kitölté [azt] az õ fejére.
4 Némelyek pedig háborognak vala magok között és mondának: Mire való volt az olajnak ez a tékozlása?
5 Mert el lehetett volna azt adni háromszáz pénznél is többért, és odaadni a szegényeknek. És zúgolódnak vala ellene.
6 Jézus pedig monda: Hagyjatok békét néki; miért bántjátok õt? jó dolgot cselekedett én velem.
7 Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, és a mikor csak akarjátok, jót tehettek velök; de én nem leszek mindenkor veletek.
8 Õ a mi tõle telt, azt tevé: elõre megkente az én testemet a temetésre.
9 Bizony mondom néktek: Valahol csak prédikálják ezt az evangyéliomot az egész világon, a mit ez az asszony cselekedett, azt is hirdetni fogják az õ emlékezetére.
10 Akkor Júdás, az Iskariotes, egy a tizenkettõ közül, elméne a fõpapokhoz, hogy õt azoknak elárulja.
11 Azok pedig, a mint meghallák, örvendezének, és igérék, hogy pénzt adnak néki. Õ pedig keresi vala, mimódon árulhatná el õt jó alkalommal.
12 És a kovásztalan kenyerek ünnepének elsõ napján, mikor a húsvéti bárányt vágják vala, mondának néki az õ tanítványai: Hol akarod, hogy elmenvén megkészítsük, hogy megehesd a húsvéti bárányt?
13 Akkor elkülde kettõt az õ tanítványai közül, és monda nékik: Menjetek el a városba, és egy ember jõ elõtökbe, a ki egy korsó vizet visz; kövessétek õt,
14 És a hová bemegy, mondjátok a házi gazdának: A Mester kérdi: hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt?
15 És õ mutat néktek egy nagy vacsoráló házat berendezve, készen: ott készítsétek el nékünk.
16 Elmenének azért az õ tanítványai, és jutának a városba, és úgy találák, a mint nékik megmondotta, és elkészíték a húsvéti bárányt.
17 Mikor pedig este lõn, oda méne a tizenkettõvel.
18 És a mikor leülnek és esznek vala monda Jézus: Bizony mondom néktek, egy közületek elárul engem, a ki velem eszik.
19 Õk pedig kezdének szomorkodni és néki egyenként mondani: Csak nem én? A másik is: Csak nem én?
20 Õ pedig felelvén, monda nékik: Egy a tizenkettõ közül, a ki velem együtt márt a tálba.
21 Az embernek Fia jóllehet elmegy, a mint meg van írva felõle; de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb lenne annak az embernek, ha nem született volna.
22 És mikor õk evének, vévén Jézus a kenyeret, és hálákat adván, megtöré és adá nékik, mondván: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.
23 És vévén a poharat, [és] hálákat adván, adá nékik; és ivának abból mindnyájan;
24 És monda nékik: Ez az én vérem, az új szövetség [vére,] a mely sokakért kiontatik.
25 Bizony mondom néktek, nem iszom többé a szõlõtõnek gyümölcsébõl mind ama napig, a mikor mint újat iszom azt az Isten országában.
26 És dicséretet énekelve kimenének az olajfák hegyére.
27 És monda nékik Jézus: Ezen az éjszakán mindnyájan megbotránkoztok bennem; mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok.
28 De feltámadásom után elõttetek fogok felmenni Galileába.
29 Péter pedig monda néki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is, de én nem.
30 És monda néki Jézus: Bizony mondom néked, hogy ma, ezen az éjszakán, mielõtt a kakas kétszer szólana, háromszor tagadsz meg engem.
31 Õ pedig annál inkább erõsíti vala: Ha veled együtt kell is meghalnom, semmiképen meg nem tagadlak téged. Hasonlóképen szólanak vala a többiek is.
32 És menének ama helyre, a melynek Gecsemáné a neve; és monda az õ tanítványainak: Üljetek le itt, a míg imádkozom.
33 És maga mellé vevé Pétert és Jakabot és Jánost, és kezde rettegni és gyötrõdni;
34 És monda nékik: Szomorú az én lelkem mind halálig; maradjatok itt, és vigyázzatok.
35 És egy kevéssé elõre menvén, a földre esék, és imádkozék, hogy, ha lehetséges, múljék el tõle ez az óra;
36 És monda: Abba, Atyám! Minden lehetséges néked. Vidd el tõlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom [legyen meg,] hanem a tied.
37 Azután visszatére és aluva találá õket, és monda Péternek: Simon, alszol? Nem bírtál egy óráig vigyázni?
38 Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne jussatok; a lélek ugyan kész, de a test erõtelen.
39 És ismét elmenvén, imádkozék, ugyanazon szavakkal szólván.
40 A mikor pedig visszatére, ismét aluva találá õket; mert a szemeik megnehezedtek vala, és nem tudták mit feleljenek néki.
41 Harmadszor is jöve, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Elég; eljött az óra; ímé az embernek Fia a bûnösök kezébe adatik.
42 Keljetek föl, menjünk: ímé elközelgett, a ki engem elárul.
43 És mindjárt még mikor õ szól vala, eljöve Júdás, egy a tizenkettõ közül, és vele együtt nagy sokaság, fegyverekkel és botokkal, a fõpapoktól, az írástudóktól és a vénektõl.
44 Az õ elárulója pedig jelt ada nékik, mondván: A kit megcsókolok majd, õ az; fogjátok meg azt, és vigyétek el biztonsággal.
45 És odajutván, azonnal hozzáméne, és monda: Mester! Mester! és megcsókolá õt.
46 Azok pedig ráveték kezeiket, és megfogák õt.
47 De egy az ott állók közül az õ szablyáját kivonván, a fõpap szolgájához csapa, és levágá annak fülét.
48 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Mint egy rablóra, úgy jöttetek-é reám fegyverekkel és botokkal, hogy megfogjatok engem?!
49 Naponta nálatok valék, a templomban tanítva, és nem fogtatok meg engem; de [szükség,] hogy az írások beteljesedjenek.
50 Akkor elhagyván õt, mindnyájan elfutának.
51 Egy ifjú pedig követé õt, a kinek testét csak egy gyolcs ing takarta; és megfogák õt az ifjak.
52 De õ ott hagyva az ingét, meztelenül elszalada tõlük.
53 És vivék Jézust a fõpaphoz. És oda gyûlének mindnyájan a fõpapok, a vének és az írástudók.
54 Péter pedig távolról követé õt, be egészen a fõpap udvaráig: és ott üle a szolgákkal, és melegszik vala a tûznél.
55 A fõpapok pedig és az egész tanács bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék õt; de nem találnak vala.
56 Mert sokan tesznek vala [ugyan] hamis tanúbizonyságot ellene, de a bizonyságtételek nem valának megegyezõk.
57 És némelyek fölkelének és hamis tanúbizonyságot tõnek ellene, mondván:
58 Mi hallottuk, mikor ezt mondá: Én lerontom ezt a kézzel csinált templomot, és három nap alatt mást építek, a mely nem kézzel csináltatott.
59 De még így sem vala egyezõ az õ bizonyságtételük.
60 Akkor a fõpap odaállván a középre, megkérdé Jézust, mondván: Semmit sem felelsz-é? Miféle bizonyságot tesznek ezek te ellened?
61 Õ pedig hallgat vala, és semmit sem felele. Ismét megkérdezé õt a fõpap, és monda néki: Te vagy-é a Krisztus, az áldott [Isten] Fia?
62 Jézus pedig monda: Én vagyok. És meglátjátok majd az embernek Fiát ülni a hatalomnak jobbján, és eljõni az ég felhõivel.
63 A fõpap pedig megszaggatván ruháit, monda: Mi szükségünk van még tanúkra?
64 Hallátok a káromlást. Mi tetszik néktek? Azok pedig halálra méltónak ítélték õt mindnyájan.
65 És kezdék õt némelyek köpdösni, és az õ orczáját elfedni, és õt öklözni, és mondani néki: Prófétálj! A szolgák pedig arczul csapdossák vala õt.
66 A mint pedig Péter lent vala az udvarban, odajöve egy a fõpap szolgálói közül;
67 És meglátván Pétert, a mint melegszik vala, rátekintvén, monda: Te is a Názáreti Jézussal valál!
68 Õ pedig megtagadá, mondván: Nem ismerem, s nem is értem, mit mondasz. És kiméne a tornáczra; és a kakas megszólala.
69 A szolgáló pedig meglátva õt, kezdé ismét mondani az ott állóknak: Ez közülök való.
70 Õ pedig ismét megtagadá. De kevés idõ múlva az ott állók ismét mondják vala Péternek: Bizony közülök való vagy; mert Galileabeli is vagy, és a beszéded [is] hasonló.
71 Õ pedig kezde átkozódni és esküdözni, hogy: Nem ismerem azt az embert, a kirõl beszéltek.
72 És másodszor szóla a kakas. És Péternek eszébe juta a beszéd, a melyet néki Jézus mondott vala, hogy mielõtt a kakas kétszer szólana, háromszor megtagadsz engem. És sírva fakada.
1 过两天， 就是逾越节和除酵节了， 祭司长和经学家设法怎样用诡计逮捕耶稣， 把他杀害。
2 不过他们说： "不可在节期下手， 免得引起民众暴动。"
3 耶稣在伯大尼， 在患痲风的西门家里吃饭的时候， 有一个女人来了， 拿着一瓶珍贵的纯哪哒香膏。她打破了瓶， 把香膏浇在耶稣的头上。
4 有几个人很生气， 彼此说： "为什么这样浪费香膏呢？
5 这香膏可以卖三百多个银币， 用来赒济穷人。"他们就向她发怒。
6 但耶稣说： "由她吧！ 为什么难为她呢？她在我身上作的是一件美事。
7 你们常常有穷人跟你们在一起， 只要你们愿意， 随时都可以向他们行善， 然而你们却不常有我。
8 她已经尽她所能的作了。她预先用香膏膏了我的身体， 是为了我的安葬。
9 我实在告诉你们， 福音无论传到世界上什么地方， 都要传讲这女人所作的来记念她。"
10 十二门徒中的一个， 就是加略人犹大， 去见祭司长， 要把耶稣交给他们。
11 他们听见了就很欢喜， 答应给他银子。于是犹大就找机会出卖耶稣。
12 除酵节的第一天， 就是宰杀逾越节羊羔的那一天， 门徒问耶稣： "你要我们到哪里去， 为你预备逾越节的晚餐呢？"
13 他就差派两个门徒， 对他们说： "你们到城里去， 必有一个拿着水瓶的人， 向你们迎面而来， 你们就跟着他，
14 无论他进入哪一家， 你们要对那家主说， 老师说： ‘我的客厅在哪里？我和门徒好在那里吃逾越节的晚餐。’
15 他必指给你们楼上一间布置整齐、预备妥当的大房间， 你们就在那里为我们预备。"
16 门徒出去， 进了城， 所遇见的正如耶稣所说的， 就预备好了逾越节的晚餐。
17 到了晚上， 耶稣和十二门徒来了。
18 他们坐着吃饭的时候， 耶稣说： "我实在告诉你们， 你们中间有一个跟我一起吃饭的人要出卖我。"
19 他们就很忧愁， 一个一个地问他： "是我吗？"
20 耶稣对他们说： "他是十二门徒里的一个， 和我一同把手蘸在盘子里的。
21 正如经上指着人子所说的， 他固然要离世， 但出卖人子的那人有祸了！ 他没有生下来还好。"
22 他们吃的时候， 耶稣拿起饼来， 祝谢了， 就擘开， 递给门徒， 说： "你们拿去吃吧， 这是我的身体。"
23 又拿起杯来， 祝谢了就递给门徒， 他们都喝了。
24 耶稣说： "这是我的血， 是为立约的， 为许多人流出来的。
25 我实在告诉你们， 我决不再喝这葡萄酒， 直到我在 神的国里喝新酒的那一天。"
26 他们唱完了诗， 就出来， 往橄榄山去。
27 耶稣对他们说： "你们都要后退， 因为经上记着： ‘我要击打牧人， 羊群就分散了。’
28 但我复活以后， 要比你们先到加利利去。"
29 彼得对他说： "就算所有的人都后退， 我却不会。"
30 耶稣对他说： "我实在告诉你， 就在今天晚上， 鸡叫两遍以前， 你会三次不认我。"
31 彼得更坚决地说： "就算必须与你一同死， 我也决不会不认你！ "众人也都这样说。
32 他们来到一个地方， 名叫客西马尼； 耶稣对门徒说： "你们坐在这里， 我去祷告。"
33 他带了彼得、雅各、约翰一起去， 就惊惧起来， 非常难过。
34 于是对他们说： "我的心灵痛苦得快要死了； 你们要留在这里， 也要警醒。"
35 耶稣稍往前走， 俯伏在地上祷告： 如果可能的话， 使那时刻不要临到他。
36 他说： "阿爸、父啊， 你凡事都能作， 求你叫这杯离开我。但不要照我的意思， 只要照你的旨意。"
37 耶稣回来， 看见门徒睡着了， 就对彼得说： "西门， 你睡觉吗？你连一个小时也不能警醒吗？
38 应当警醒、祷告， 免得陷入试探； 你们心灵虽然愿意， 肉体却是软弱的。"
39 耶稣又去祷告， 说的也是同样的话。
40 他再回来的时候， 看见门徒睡着了； 因为他们十分疲倦， 不知道该怎样回答他。
41 耶稣第三次回来， 对他们说： "你们还在睡觉休息吗？够了， 时候到了， 看哪， 人子要被交在罪人手里了。
42 起来， 我们走吧！ 出卖我的人来了。"
43 耶稣还在说话的时候， 十二门徒中的犹大和一群拿着刀棒的人来到了； 他们是祭司长、经学家和长老派来的。
44 出卖耶稣的人给他们一个暗号， 说： "我跟谁亲嘴， 谁就是他。你们把他逮捕， 小心带去。"
45 犹大来到， 立刻上前对耶稣说： "拉比！ "就跟他亲嘴。
46 他们就动手拿住耶稣， 逮捕了他。
47 站在旁边的人中有一个拔出刀来， 砍了大祭司的仆人一刀， 削掉了他的一只耳朵。
48 耶稣对他们说： "你们带着刀棒出来， 把我当作强盗捉拿吗？
49 我天天在殿里教导人， 跟你们在一起， 你们却没有捉拿我； 但这是为了要应验经上的话。"
50 门徒都离开他逃跑了。
51 有一个青年， 赤身披着一块麻布， 跟着耶稣。众人捉住他的时候，
52 他就丢掉麻布， 赤身逃跑了。
53 他们把耶稣押到大祭司那里， 所有的祭司长、长老和经学家都聚集在一起。
54 彼得远远地跟着耶稣， 直到大祭司的官邸， 和差役一同坐着烤火。
55 祭司长和公议会全体都寻找证据控告耶稣， 要把他处死， 却没有找着。
56 有许多人作假证供控告他， 但他们的证供各不相符。
57 有几个人站起来， 作假证供控告他说：
58 "我们听他说过： ‘我要拆毁这座人手所造的圣所， 三日之内要另建一座不是人手所造的圣所。’"
59 就是这样的见证， 他们也不一致。
60 大祭司站起来， 走到中间， 问耶稣： "这些人作证控告你的是什么呢？你怎么不回答呢？"
61 耶稣却不作声， 什么也不回答。大祭司又问他： "你是那受称颂者的儿子基督吗？"
62 耶稣说： "我是。你们要看见人子， 坐在权能者的右边， 驾着天上的云降临。"
63 大祭司就撕开自己的衣服， 说： "我们还要什么证人呢？
64 你们都听见这亵渎的话了。你们认为怎么样？"众人都定他该死的罪。
65 于是有些人就向他吐唾沫， 蒙住他的脸。用拳头打他， 对他说： "你说预言吧！ "差役把他拉去， 用手掌打他。
66 彼得在下边院子的时候， 大祭司的一个婢女来了，
67 看见彼得烤火， 就瞪着他说： "你也是和拿撒勒人耶稣一伙的！ "
68 彼得却否认说： "我不知道， 也不明白你在说什么！ "他就走出去， 到了前院， 鸡就叫了（有些抄本无"鸡就叫了"一句）。
69 那婢女看见他， 又对站在旁边的人说： "这个人也是他们一伙的。"
70 彼得还是不承认。过了一会， 站在旁边的人也对彼得说： "你真是他们一伙的， 因为你也是加利利人。"
71 彼得就发咒起誓说： "我不认得你们说的这个人！ "
72 立刻鸡就叫了第二遍。彼得想起耶稣对他说过的话： "鸡叫两遍以前， 你要三次不认我。"他一想起来， 就哭了（"他一想起来， 就哭了"或译： "他就夺步而出， 痛哭起来"）。