1 És menének a tenger túlsó partjára, a Gadarenusok földére.2 És a mint a hajóból kiméne, azonnal elébe méne egy ember a sírboltokból, a kiben tisztátalan lélek volt,3 A kinek lakása a sírboltokban vala; és már lánczokkal sem bírta õt senki sem lekötni.4 Mert sokszor megkötözték õt békókkal és lánczokkal, de õ a lánczokat szétszaggatta, és a békókat összetörte, és senki sem tudta õt megfékezni.5 És éjjel és nappal mindig a hegyeken és a sírboltokban volt, kiáltozva és magát kövekkel vagdosva.6 Mikor pedig Jézust távolról meglátta, oda futamodék, és elébe borula,7 És fennhangon kiáltva monda: Mi közöm nékem te veled, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem.8 (Mert ezt mondja vala néki: Eredj ki, tisztátalan lélek, ez emberbõl.)9 És kérdezé tõle: Mi a neved? És felele, mondván: Légió a nevem, mert sokan vagyunk.10 És igen kéré õt, hogy ne küldje el õket arról a vidékrõl.11 Vala pedig ott a hegynél egy nagy disznónyáj, a mely legel vala.12 És az ördögök kérik vala õt mindnyájan, mondván: Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.13 És Jézus azonnal megengedé nékik. A tisztátalan lelkek pedig kijövén, bemenének a disznókba; és a nyáj a meredekrõl a tengerbe rohana. Valának pedig mintegy kétezeren; és belefúlának a tengerbe.14 A kik pedig õrzik vala a disznókat, elfutának, és hírt vivének a városba és a falvakba. És kimenének, hogy lássák, mi az, a mi történt.15 És menének Jézushoz, és láták, hogy az ördöngõs ott ül, fel van öltözködve és eszénél van, az, a kiben a légió volt; és megfélemlének.16 A kik pedig látták, elbeszélék nékik, hogy mi történt vala az ördöngõssel, és a disznókkal.17 És kezdék kérni õt, hogy távozzék el az õ határukból.18 Mikor pedig a hajóba beszállott vala, a volt ördöngõs kéré õt, hogy vele lehessen.19 De Jézus nem engedé meg néki, hanem monda néki: Eredj haza a tiéidhez, és jelentsd meg nékik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad.20 El is méne, és kezdé hirdetni a Tízvárosban, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindnyájan elcsodálkozának.21 És mikor ismét általment Jézus a hajón a tulsó partra, nagy sokaság gyûle õ hozzá; és vala a tenger mellett.22 És ímé, eljöve a zsinagóga fõk egyike, névszerint Jairus, és meglátván õt, lábaihoz esék,23 És igen kéré õt, mondván: Az én leánykám halálán van; jer, vesd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.24 El is méne vele, és követé õt nagy sokaság, és összeszorítják vala õt.25 És egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásos vala,26 És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sõt inkább még rosszabbul lett,27 Mikor Jézus felõl hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját.28 Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.29 És vérének forrása azonnal kiszárada és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából.30 Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erõ áradott vala ki belõle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat?31 És mondának néki az õ tanítványai: Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda illetett engem?32 És körülnéze, hogy lássa azt, a ki ezt cselekedte.33 Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda és elébe borula, és elmonda néki mindent igazán.34 Õ pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.35 Mikor még beszél vala, odajövének a zsinagóga fejétõl, mondván: Leányod meghalt; mit fárasztod tovább a Mestert?36 Jézus pedig, a mint hallá a beszédet, a mit mondanak vala, azonnal monda a zsinagóga fejének: Ne félj, csak higyj.37 És senkinek sem engedé, hogy vele menjen, csak Péternek és Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének.38 És méne a zsinagóga fejének házához, és látá a zûrzavart, a sok síránkozót és jajgatót.39 És bemenvén, monda nékik: Mit zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.40 És nevetik vala õt. Õ pedig kiküldvén valamennyit, maga mellé vevé a gyermeknek atyját és anyját és a vele levõket, és beméne oda, a hol a gyermek fekszik vala.41 És megfogván a gyermeknek kezét, monda néki: Talitha, kúmi; a mi megmagyarázva azt teszi: Leányka, néked mondom, kelj föl.42 És a leányka azonnal fölkele és jár vala. Mert tizenkét esztendõs vala. És nagy csodálkozással csodálkozának.43 Õ pedig erõsen megparancsolá nékik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondá, hogy adjanak annak enni.

1 他们到了海的那边， 进入格拉森人的地区。 2 耶稣一下船， 就有一个被污灵附着的人， 从墓地里迎面而来。 3 那人经常住在坟墓中间， 从来没有人能绑住他， 甚至用锁链都不能。 4 曾经有很多次， 人用脚镣和锁链捆绑他， 锁链却被他挣断， 脚镣也被他弄碎， 始终没有人能制伏他。 5 他昼夜在坟墓里和山野间喊叫， 又用石头砍自己。 6 他远远地看见耶稣， 就跑过去拜他， 7 大声呼叫， 说： "至高 神的儿子耶稣， 我跟你有什么关系呢？我指着 神恳求你， 不要叫我受苦。" 8 因为当时耶稣吩咐他： "你这污灵， 从这人身上出来！ " 9 耶稣问他： "你叫什么名字？"他回答： "我名叫‘群’， 因为我们众多。" 10 他再三央求耶稣， 不要把他们从那地方赶走。 11 附近的山坡上有一大群猪正在吃东西； 12 污灵求耶稣说： "打发我们到猪群那里附在猪身上吧。" 13 耶稣准了他们。污灵就出来， 进到猪群里去， 于是那群猪闯下山崖， 掉在海里淹死了， 猪的数目约有两千。 14 放猪的人都逃跑了， 到城里和各乡村去报告， 大家就来看发生了什么事。 15 他们来到耶稣跟前， 看见那被鬼附过的人， 就是曾被名叫‘群’的鬼附过的人， 坐在那里， 穿上了衣服， 神志清醒， 他们就害怕。 16 看见的人把被鬼附过的人所遭遇的和那群猪的事， 告诉了他们。 17 他们就要求耶稣离开他们的地区。 18 耶稣上船的时候， 那被鬼附过的人来求他， 要和他在一起。 19 耶稣不许， 却对他说： "你回家到你的亲属那里去， 把主为你作了多么大的事， 并他怎样怜悯你， 都告诉他们。" 20 那人就走了， 开始在低加波利传讲耶稣为他所作的大事， 众人都希奇。 21 耶稣又坐船渡到那边； 还在海边的时候， 有一大群人向他围拢过来。 22 当时来了一位会堂的主管， 名叫叶鲁。他一看见耶稣， 就俯伏在他脚前， 23 迫切地求他说： "我的小女儿快要死了， 请你来按手在她身上， 把她救活。" 24 耶稣就和他一起去了。一大群人跟着他， 拥挤着他。 25 有一个女人， 患了十二年的血漏病， 26 在好些医生手中受了许多痛苦， 又花尽了她一切所有的， 不仅毫无起色， 反而更加沉重。 27 她听见耶稣的事， 就从后面来杂在人群中间， 摸耶稣的衣服。 28 因为她说： "只要摸到他的衣服， 我就必痊愈。" 29 于是她血漏的源头立刻干了， 她在身体上感觉到病已经得了医治。 30 耶稣自己立刻觉得有能力从他里面出去， 就转过身来对群众说： "谁摸了我的衣服？" 31 门徒对他说： "你看， 这么多人拥挤你， 你还问‘谁摸我’吗？" 32 耶稣周围观看， 要看作这事的女人。 33 那女人知道在她身上所成就的事， 就恐惧战兢地前来向耶稣俯伏， 把实情全告诉了他。 34 耶稣对她说： "女儿， 你的信使你痊愈了， 平安地回去吧， 你的病已经好了。" 35 耶稣还在说话的时候， 有人从会堂主管的家里来说： "你的女儿已经死了， 何必还劳动老师呢？" 36 耶稣听见所说的话， 就对会堂主管说： "不要怕！ 只要信！ " 37 于是他不许别人跟他一起去， 只带了彼得、雅各和雅各的弟弟约翰。 38 他们来到会堂主管的家， 耶稣看见许多人哭泣哀号， 一片混乱， 39 就走进去， 对众人说： "为什么大哭大嚷呢？孩子不是死了， 是睡着了。" 40 众人就嘲笑他。耶稣把众人都赶出去， 带着孩子的父母和跟随他的门徒， 进入孩子所在的房间。 41 耶稣拉着孩子的手， 对她说： "大利大， 古米！ "翻译出来就是： "小女孩， 我吩咐你起来！ " 42 那女孩子就立刻起来行走； 那时她已经十二岁了。众人就非常惊奇。 43 耶稣再三嘱咐他们， 不要让人知道这事， 又吩咐给她东西吃。