1 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélbõl és monda:
2 Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérõ zsinórt?
6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
8 És [kicsoda] zárta el ajtókkal a tengert, a mikor elõtünt, az anyaméhbõl kijött;
9 Mikor ruházatává a felhõt tevém, takarójául pedig a sürû homályt?
10 Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
11 És azt mondám: Eddig jõjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
12 Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és elõálljon, mint egy ruhában.
15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
16 Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
19 Melyik út [visz] oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
20 Hogy visszavinnéd azt az õ határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
22 Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesõnek tárházát láttad-é?
23 A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
24 Melyik út [visz oda], a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
25 Ki hasított nyílást a záporesõnek, és a mennydörgõ villámnak útat?
26 Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
27 Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
28 Van-é atyja az esõnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
29 Kinek méhébõl jött elõ a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
30 [Miként] rejtõznek el a vizek mintegy kõ [alá,] és [mint] zárul be a mély vizek színe?
31 Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
32 A hajnalcsillagot elõhozhatod-é az õ idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
33 Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
34 Felemelheted-é szavadat a felhõig, hogy a vizeknek bõsége beborítson téged?
35 Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
36 Ki helyezett bölcseséget a setét felhõkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
37 Ki számlálta meg a bárányfelhõket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlõit;
38 Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
39
40
41
1 那时， 耶和华在旋风中回答约伯， 说：
2 "这以无知无识的言语， 使我的旨意暗晦不明的是谁呢？
3 现在你要如勇士束腰， 我要问你， 你要告诉我。
4 我奠定大地根基的时候， 你在哪里呢？你若有聪明， 就只管说吧。
5 你一定晓得是谁定大地的尺度， 是谁把准绳拉在大地之上？
6 地的基础奠在哪里， 地的角石是谁安放的？
7 那时晨星一起歌唱， 神的众子也都欢呼。
8 海水冲出如婴孩出母胎， 那时谁用门把海水关闭呢？
9 是我以云彩当作海的衣服， 以幽暗当作包裹海的布；
10 我为海定界限， 又安置门闩和门户，
11 说： ‘你只可到这里， 不可越过， 你狂傲的波浪要在这里止住。’
12 自你有生以来， 你何曾吩咐过晨光照耀， 使黎明的曙光知道自己的本位，
13 叫这光照遍大地的四极， 把恶人从那里抖掉呢？
14 因着这光， 地面改变如在泥上盖上印， 万象显出如衣服一样。
15 恶人必得不到亮光， 高举的膀臂必被折断。
16 你曾到过海的泉源， 在深渊的底处行走过吗？
17 死亡的门曾向你显露吗？死荫的门你曾见过吗？
18 地的广阔， 你明白吗？你若完全知道， 就只管说吧。
19 哪条是到光明居所的道路？黑暗的本位在哪里？
20 你能把光与暗带到它们的境地吗？你晓得通到它们居所的路吗？
21 你是知道的， 因为那时你已经出生了， 你一生的日数也很多。
22 你曾入过雪库， 或见过雹仓吗？
23 这些雪雹是我为降患难的时候， 为打仗和争战的日子所存留的。
24 光从哪条路散开， 东风从哪里分散在地上？
25 谁为大雨分水道， 谁为雷电定道路？
26 使雨降在无人之地， 落在无人居住的旷野，
27 使荒废之地得着滋润， 使青草在干旱之地得以长起来呢？
28 雨有父亲吗？露珠是谁生的呢？
29 冰出自谁的胎？天上的霜是谁所生的呢？
30 众水坚硬如石头， 深渊的表面冻结成冰。
31 你能系住昴星的结吗？你能解开参星的带吗？
32 你能按时领出玛查鲁夫星系吗？你能引导北斗和随从它的众星吗？
33 你晓得天的定例吗？你能在地上建立天的权威吗？
34 你能向密云扬声吗？你能使洪水淹没你吗？
35 你能差派闪电， 闪电就发出， 并且对你说： ‘我们在这里’吗？
36 谁把智慧放在怀里， 或把聪明赐于人的心中？
37 尘土融合成团， 土块粘结在一起的时候，
38 谁能凭智慧数算云天呢？谁能把天上的水袋倾倒呢？
39 狮子在洞中蹲伏， 在藏身之处躺卧埋伏的时候，
40 你能为母狮猎取食物吗？你能使食欲饱足吗？
41 乌鸦雏鸟因缺乏食物飞来飞去， 向 神哀求的时候， 谁为乌鸦预备食物呢？"