1 Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
2 Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyût pedig buzgóság veszti el.
3 Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
4 Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse õket.
5 A mit learatnak néki, az éhezõ eszi meg, a töviskerítésbõl is elviszi azt, kincseiket tõrvetõk nyelik el.
6 Mert nem porból támad a veszedelem s nem földbõl sarjad a nyomorúság!
7 Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
8 Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
9 A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat mûvel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
10 A ki esõt ad a földnek színére, és a mezõkre vizet bocsát.
11 Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
12 A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
13 A ki megfogja a bölcseket az õ csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
14 Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
15 A ki megszabadítja a fegyvertõl, az õ szájoktól, és az erõsnek kezébõl a szegényt;
16 Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az õ száját.
17 Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
18 Mert õ megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
19 Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
20 Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektõl.
21 A nyelvek ostora elõl rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
22 A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
23 Mert a mezõn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
24 Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezõn a fû.
26 Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
27 Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
1 "你只管呼吁吧， 有谁回答你？在众圣者之中你转向哪一位？
2 烦恼杀死愚昧人， 激情害死愚蒙人。
3 我看见愚昧人扎下了根， 但咒诅忽然临到他的居所。
4 他的儿女远离安稳之处， 在城门口被欺压却没有人援救。
5 饥饿的人吃尽他的庄稼， 连在荆棘里的也抢去； 渴求的人吞尽他的财富。
6 患难不从土中生出来， 劳碌不由地里长出来；
7 原来人为劳碌而生， 如同火花向上飞扬。
8 至于我， 我必寻求 神， 向他陈明我的案件。
9 他所作的大事无法测度， 所行的奇事不可胜数。
10 降雨在地上， 遣水到田里，
11 把低微的安置在高位， 把哀恸的高举于安稳之处；
12 又挫败狡猾人的计谋， 使他们的手所作的无法成全；
13 他使有智慧的人中了自己的诡计， 使奸诈人的谋算快快失败。
14 他们白天遇见黑暗， 中午摸索如在夜间。
15 他拯救穷乏人脱离他们口中的刀剑， 脱离强暴人的手；
16 这样， 贫穷人有指望， 不义的人却闭口无言。
17 神所责备的人是有福的， 所以你不要轻看全能者的管教。
18 因为他打伤， 又缠裹； 他击伤， 又亲手医治。
19 你六次遭遇患难， 他都救拔你， 就算第七次， 灾祸也伤不了你。
20 在饥荒中， 他必救你脱离死亡； 在战争中， 他必救你脱离刀剑的权势。
21 你必不受人口舌之害， 灾殃临到， 也不害怕。
22 对灾殃和饥馑， 一笑置之， 地上的野兽你也不害怕。
23 你必与田间的石头立约， 田间的野兽必与你和平相处。
24 你必晓得你的帐棚平安无事； 你查看庄舍， 也一无缺失。
25 你必晓得你的后裔众多， 子孙像地上的青草那样茂盛。
26 你必全寿才归到坟墓去， 如同禾捆到时就收起来。
27 这道我们已经查明实在是这样， 你当聆听， 也当明白。"