1 Vadászol-é prédát a nõstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;2 Mikor meglapulnak tanyáikon, [és] a bokrok közt lesben vesztegelnek?3 Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?4 Tudod-é a kõszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?5 Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?6 [Csak] összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól []megszabadulnak.7 Fiaik meggyarapodnak, a legelõn nagyranõnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.8 Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,9 A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?10 Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.11 A hegyeken szedeget, az õ legelõjén mindenféle zöld [gazt] felkeres.12 Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?13 Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?14 Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?15 Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérûdre betakarítja?16 Vígan [leng] a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?17 Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!18 És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.19 Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;20 Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.21 De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.22 Te adsz-é erõt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?23 Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicsõ, félelmetes!24 [Lábai] vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.25 Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elõl;26 Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:27 Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.28 A trombitaszóra nyerítéssel felel; messzirõl megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.29 A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, [és] kiterjeszti szárnyait dél felé?30 A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban? [ (Job 39:31) A kõsziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetõkön. ] [ (Job 39:32) Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei. ] [ (Job 39:33) Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott [terem.] ] [ (Job 39:34) Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda: ] [ (Job 39:35) A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddõdik, feleljen néki! ] [ (Job 39:36) És szóla Jób az Úrnak, és monda: ] [ (Job 39:37) Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem. ] [ (Job 39:38) Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé! ]
1 "山岩间的野山羊的产期你能晓得吗？母鹿下犊之期你能察出吗？ 2 它们怀胎的月数你能计算吗？它们生产的日期你能晓得吗？ 3 它们屈身， 把子产下， 就除掉生产的疼痛。 4 幼雏渐渐健壮， 在荒野长大， 它们一离群出去， 就不再返回。 5 谁放野驴自由出去呢？谁解开快驴的绳索呢？ 6 我使原野作它的家， 使咸地作它的居所。 7 它嗤笑城里的喧哗， 不听赶野驴的呼喝声； 8 它探索群山作它的草场， 寻觅各样青绿的东西。 9 野牛怎肯作你的仆人， 或在你的槽旁过夜呢？ 10 你怎能用套绳把野牛系在犁沟呢？它怎肯跟着你耙山谷之地呢？ 11 你怎能因它的力大就倚赖它？怎能把你所作的交给它作呢？ 12 怎能信任它能把你的粮食运回来； 又收聚你禾场上的谷粒呢？ 13 鸵鸟的翅膀欣然鼓动， 但它的翎毛和羽毛哪有慈爱呢？ 14 它把蛋都留在地上， 使它们在土里得温暖， 15 它却忘记了人的脚可以把蛋踩碎， 野地的走兽会把蛋践踏。 16 它苛待幼雏， 看它们好像不是自己生的， 就算它的劳苦白费了， 也漠不关心， 17 因为 神使它忘记了智慧， 也没有把聪明分给它。 18 它挺身鼓翼奔跑的时候， 就讥笑马和骑马的人。 19 马的大力是你所赐的吗？它颈上的鬃毛是你披上的吗？ 20 是你使它跳跃像蝗虫吗？它喷气之威使人惊惶。 21 它在谷中扒地， 以己力为乐， 它出去迎战手持武器的人。 22 它讥笑可怕的事， 并不惊慌， 也不在刀剑的面前退缩。 23 箭袋、闪烁的矛与枪， 都在它的身上铮铮有声。 24 它震抖激动， 驰骋大地， 一听见角声， 就不能站定。 25 角声一响， 它就说‘呵哈’， 它从远处闻到战争的气味， 又听见军长的雷声和战争的吶喊。 26 鹰鸟飞翔， 展翅南飞， 是因着你的聪明吗？ 27 大鹰上腾， 在高处筑巢， 是听你的吩咐吗？ 28 它住在山岩之上， 栖息在岩崖与坚固所在之上， 29 从那里窥看猎物， 它们的眼睛可以从远处观望。 30 它的幼雏也都吮血； 被杀的人在哪里， 鹰也在哪里。"