1 Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
2 Az Istennek használ-é az ember? Sõt önmagának használ az okos!
3 Gyönyörûségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
4 A te [isteni] félelmedért fedd-é téged, és [azért] perel-é veled?
5 Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
6 Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
7 Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezõtõl megtagadtad a kenyeret.
8 A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyû volt, az lakik vala rajta.
9 Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
10 Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
11 Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
12 Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
13 És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
14 Sûrû felhõk leplezik el õt és nem lát, és az ég körületén jár.
15 Az õsvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
16 A kik idõnap elõtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
17 A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tõlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
18 Õ pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tõlem.
19 Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja õket:
20 Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az õ maradékjokat tûz emészti meg!
21 Bízd csak azért magadat õ reá és légy békességben: ezekbõl jó származik reád.
22 Végy csak oktatást az õ szájából, és vésd szívedbe az õ beszédeit!
23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, [és] az álnokságot távol ûzöd a te sátorodtól.
24 Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
25 És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
26 Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
27 Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
28 Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
29 Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és õ az alázatost megtartja.
30 Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
1 提幔人以利法回答说：
2 "人对 神能有什么益处呢？明智的人只能益己。
3 你为人公义可讨全能者喜悦吗？你行为完全可有利于他呢？
4 他是因你敬畏他而责备你， 对你施行审判吗？
5 你的罪恶不是很大吗？你的罪孽不是没有穷尽吗？
6 你无缘无故强取兄弟的东西作当头， 剥去衣不蔽体的人的衣服。
7 疲乏的人你没有给他水喝， 饥饿的人你没有给他饭吃。
8 有势力的人就有土地， 尊贵的人住在其中。
9 你叫寡妇空手而去， 你折断孤儿的膀臂。
10 因此有网罗环绕着你， 恐惧也忽然使你惊慌。
11 光明变成黑暗， 以致你看不见， 并且洪水淹没你。
12 神不是高于诸天吗？你看看最高的星星， 多么的高啊！
13 你说： ‘ 神知道什么？他能透过幽暗施行审判吗？
14 密云把他遮盖， 使他不能看见我们； 他在天上的圆圈上面走来走去。’
15 你要谨守古往的道， 就是恶人所行走的吗？
16 他们未到时候， 就被抓去， 他们的根基被洪水冲去。
17 他们对 神说： ‘离开我们吧！ 全能者能把我们怎么样呢？’
18 他用美物充满他们的房屋， 恶人的谋算远离我。
19 义人看见了， 就欢喜； 无辜的人嘲笑他们， 说：
20 ‘我们的对头必被剪除， 他们剥下来的有火吞灭了。’
21 你与 神和好， 就可以得平安， 这样， 福乐就必临到你。
22 你该从他口中领受训诲， 把他的话放在心里。
23 你若归向全能者， 就必得建立； 你若使不义远离你的帐棚，
24 把你的金块丢在尘土中， 把俄斐的金块丢在河流的石头间，
25 全能者就必作你的金块， 作你的银堆，
26 你就必以全能者为乐， 向 神仰起脸来。
27 你向他祈求， 他就垂听你， 你也要还你的愿。
28 你决定的计划， 他必为你成全， 光明必照在你的路上。
29 人谦卑的时候， 你就说： ‘升高吧！ ’眼中谦卑的他必拯救，
30 他搭救并非无辜的人； 他要因你手中的洁净得救拔。"