1 Felele pedig Jób, és monda:
2 Még most is keserû az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.
3 Oh ha tudnám, hogy megtalálom õt, elmennék szinte az õ székéig.
4 Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentõ erõsségekkel.
5 Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.
6 Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!
7 Ott egy igaz perelne õ vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!
8 Ámde kelet felé megyek és nincsen õ, nyugot felé és nem veszem õt észre.
9 Bal kéz felõl cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felõl rejtõzködik és nem láthatom.
10 De õ jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.
11 Lábam az õ nyomdokát követte; utát megõriztem és nem hajoltam el.
12 Az õ ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.
13 Õ azonban [megmarad] egy mellett. Kicsoda téríthetné el õt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.
14 Bizony végbe viszi, a mi felõlem elrendeltetett, és ilyen még sok van õ nála.
15 Azért rettegek az õ színe elõtt, és ha csak rá gondolok is, félek tõle.
16 Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.
17 Miért is nem pusztultam el e sötétség elõtt, vagy miért nem takarta el elõlem e homályt?!
1 约伯回答说：
2 "直到今日我还有苦情要申诉， 我虽然叹息， 他的手仍然沉重。
3 但愿我知道怎样能寻见 神， 能到他的台前来。
4 好让我在他面前呈上我的案件， 满口辩论向他申诉；
5 知道他要回答我的话， 明白他对我说什么。
6 他会以大能与我相争吗？必不会这样， 他必关怀我。
7 在他那里正直人可以与他彼此辩论， 这样， 我就必永远摆脱那审判我的。
8 可是我往前走， 他不在那里； 我若往后退， 我也不能见他。
9 他在左边行事， 我却见不到； 他在右边隐藏， 我却看不见。
10 可是他知道我所行的道路， 他试炼我以后， 我必像精金出现。
11 我的脚紧随他的脚步， 我谨守他的道， 并不偏离。
12 他嘴唇的命令我没有离弃， 我珍藏他口中的言语在我的怀里， 胜过我需用的饮食。
13 但是他既已定意， 谁能使他转意呢？他心里所愿的， 就行出来。
14 他为我所定的， 他必成全， 这类的事情， 他还有许多。
15 因此我在他面前惊惶， 一想到这事， 我就惧怕他。
16 神使我心里胆怯， 全能者使我惊惶，
17 因为我在黑暗面前并没有被消灭， 也不怕幽暗遮盖着我的脸。"