1 Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
2 És mi volt jutalmam Istentõl felülrõl; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
3 Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevõt-é veszedelem?
4 Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
5 Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
6 Az õ igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
7 Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
8 Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestõl!
9 Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
10 Az én feleségem másnak õröljön, és mások hajoljanak rája.
11 Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bûn.
12 Mert tûz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestõl kiirtaná.
13 Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14 Mi tevõ lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
15 Nem az teremtette-é õt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
16 Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
17 És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18 Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétõl kezdve vezettem õt!
19 Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20 Hogyha nem áldottak engem az õ ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21 Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22 A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23 Hiszen [úgy] rettegtem Isten csapásától, és fensége elõtt tehetetlen valék!
24 Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
25 Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
26 Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
27 És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28 Ez is biró elé tartozó bûn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
29 Ha örvendeztem az engem gyûlölõnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
30 (De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az õ lelkére!)
31 Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az õ húsával jól nem lakott?
32 (A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas elõtt megnyitám.)
33 Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bûnömet:
34 Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtõl, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétõl; elnémulnék [és] az ajtón sem lépnék ki!
35 Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
36 Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
37 Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
38 Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
39 Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
40 Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végzõdnek a Jób beszédei.
1 "我与自己的眼睛立了约， 决不注视处女。
2 从至上的 神所得的分， 从至高的全能者所得的业是什么呢？
3 灾难不是临到不义的人吗？灾祸不是临到作孽的人吗？
4 神不是察看我的道路， 数算我的一切脚步吗？
5 我若与虚谎同行， 我的脚若急于追随诡诈，
6 就愿我被公平的天平称度， 使 神可以知道我的完全。
7 我的脚步若偏离正道， 我的心若随从眼目而行， 我的手掌若粘有任何污点，
8 就愿我所种的， 让别人来吃， 愿我田中出产的， 都连根拔起来。
9 我的心若被女人迷惑， 在别人的门口埋伏，
10 就愿我的妻子作别人的奴仆， 也愿别人屈身与她行淫，
11 因为这是大恶， 是该受审判的罪孽；
12 这是焚烧直至毁灭的火， 必把我所有的收获都拔出来。
13 我的仆婢与我争论的时候， 我若轻视他们的案件，
14 神若起来， 我怎么办呢？他若鉴察， 我怎样回答呢？
15 那造我在母腹中的， 不也造他吗？造我们在母胎里的， 不是同一位吗？
16 我若不给穷人所要的， 或使寡妇的眼所期待的落空；
17 我若独吃我的一点食物， 孤儿却没有与我同吃；
18 自我幼年时， 孤儿与我一同长大， 以我为父， 从我出母腹以来， 我就善待寡妇。
19 我若见人因无衣服死亡， 或贫穷人毫无遮盖；
20 他若不因我的羊毛得温暖， 他的心若不向我道谢；
21 我若在城门见有支持我的， 就挥手攻击孤儿，
22 就愿我的肩头从肩胛脱落， 愿我的前臂从上臂折断；
23 因为 神所降的灾难使我恐惧， 因他的崇高我不敢妄为。
24 我若以黄金为我所信靠的， 又对精金说： ‘你是我所靠赖的’；
25 我若因为财物丰裕， 或因为我多获财利而欢喜；
26 我若见太阳照耀， 或明月行在空中，
27 以致心中暗暗地受到迷惑， 用自己的嘴亲手；
28 那么这也就是该受审判的罪孽， 因为我欺哄了高高在上的 神。
29 我若因恨我的人遭灾祸而欢喜， 或因他遇患难而高兴；
30 我并没有容许我的口犯罪， 咒诅他的性命。
31 我家里的人若没有说： ‘谁能找出哪一个没有饱吃他的肉食的呢？’
32 旅客没有在街上过夜， 我的门向过路的人是敞开的。
33 我若像亚当遮掩我的过犯， 把我的罪孽藏在怀中，
34 因为我惧怕群众， 宗族的藐视又使我惊恐， 以致我静默不言， 足不出门。
35 但愿有一位肯听我的， 看哪！ 这是我所划的押， 愿全能者回答我， 愿那与我争讼的写好状词。
36 我定要把它带到我的肩上， 绑在我的头上为冠冕。
37 我要向他述说全部的行为， 又像王子一般进到他面前。
38 我的田地若呼冤控告我， 地的犁沟若都一同哀哭；
39 我若吃地里的出产而不给价银， 或使地主气绝身亡，
40 就愿蒺藜长出来代替小麦， 臭草代替大麦。"约伯的话说完了。