1 Jób pedig felele, és monda:
2 Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erõtelen kart!
3 Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
4 Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belõled?
5 A halottak is megremegnek [tõle;] a vizek alatt levõk és azok lakói is.
6 Az alvilág mezítelen elõtte, és eltakaratlan a holtak országa.
7 Õ terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
8 Õ köti össze felhõibe a vizeket úgy, hogy a felhõ alattok meg nem hasad.
9 Õ rejti el királyi székének színét, felhõjét fölibe terítvén.
10 Õ szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégzõdéséig.
11 Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitõl.
12 Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
13 Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
14 Ímé, ezek az õ útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az õ hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
1 约伯回答说：
2 "无能力的， 你怎样帮助他， 膀臂无力的， 你怎样拯救他！
3 无智慧的， 你怎样教导他， 显明你丰盛的智慧！
4 你靠谁发言呢？谁的灵从你而出呢？
5 阴魂和在水中居住的， 都在水下痛苦不堪。
6 阴间在 神面前赤露敞开， 灭亡之处也没有遮盖。
7 他把北极铺在空间， 把地球挂在太空。
8 他把水包在密云中， 水下面的云却不破裂。
9 他遮蔽自己宝座的正面， 把云铺在上面。
10 在水面划出界限， 直到光与暗的交界。
11 天的柱子都因他的斥责震动惊奇；
12 他以能力搅动大海， 以聪明击伤拉哈伯。
13 他以自己的气使天晴朗， 他的手刺穿逃跑的蛇。
14 这些不过是他的作为的一点点， 我们从他那里所听到的， 是多么的微小！ 他大能的雷声谁能够明白呢？"