1 És hozzá gyûlének a farizeusok és némelyek az írástudók közül, a kik Jeruzsálembõl jöttek vala.

2 És látván, hogy az õ tanítványai közül némelyek közönséges, azaz mosdatlan kézzel esznek kenyeret, panaszkodának.

3 Mert a farizeusok és a zsidók mind, a régiek rendelését követve, nem esznek, hanemha kezöket erõsen megmossák;

4 És piaczról jövén sem esznek, ha meg nem mosakodnak; és sok egyéb is van, a minek megtartását átvették, poharaknak, korsóknak, rézedényeknek és nyoszolyáknak megmosását.

5 Azután megkérdék õt a farizeusok és az írástudók: Mi az oka, hogy a te tanítványaid nem járnak a régiek rendelése szerint, hanem mosdatlan kézzel esznek kenyeret?

6 Õ pedig felelvén, monda nékik: Igazán jövendölt felõletek, képmutatók felõl Ésaiás próféta, a mint meg van írva: Ez a nép ajkaival tisztel engem, a szívök pedig távol van tõlem.

7 Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai.

8 Mert az Isten parancsolatját elhagyva, az emberek rendelését tartjátok meg, korsóknak és poharaknak mosását; és sok egyéb efféléket is cselekesztek.

9 És monda nékik: Az Isten parancsolatját szépen félre teszitek, azért, hogy a magatok rendelését tartsátok meg.

10 Mert Mózes azt mondotta: Tiszteld atyádat és anyádat. És: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal haljon meg.

11 Ti pedig azt mondjátok: Ha valaki ezt mondja atyjának vagy anyjának: Korbán (azaz: templomi ajándék) az, a mivel megsegíthetnélek:

12 Úgy már nem engeditek, hogy az atyjával vagy anyjával valami jót tegyen,

13 Eltörölvén az Isten beszédét a ti rendelésetekkel, a melyet rendeltetek; és sok effélét is cselekesztek.

14 És elõszólítván az egész sokaságot, monda nékik: Hallgassatok reám mindnyájan és értsétek meg:

15 Nincs semmi az emberen kívülvaló, a mi bemenvén õ belé, megfertõztethetné õt; hanem a mik belõle jõnek ki, azok fertõztetik meg az embert.

16 Ha valakinek van füle a hallásra, hallja.

17 És mikor házba ment vala be a sokaság közül, megkérdezék õt tanítványai a példázat felõl.

18 És monda nékik: Ti is ennyire tudatlanok vagytok-é? Nem értitek-é, hogy a mi kívülrõl megy az emberbe, semmi sem fertõztetheti meg õt?

19 Mert nem a szívébe megy be, hanem a gyomrába; és az árnyékszékbe kerül, a mely minden eledelt megtisztít.

20 Monda továbbá: A mi az emberbõl jõ ki, az fertõzteti meg az embert.

21 Mert onnan belõlrõl, az emberek szívébõl származnak a gonosz gondolatok, házasságtörések, paráznaságok, gyilkosságok,

22 Lopások, telhetetlenségek, gonoszságok, álnokság, szemérmetlenség, gonosz szem, káromlás, kevélység, bolondság:

23 Mind ezek a gonoszságok belõlrõl jõnek ki, és megfertõztetik az embert.

24 És onnét fölkelvén, elméne Tírus és Sídon határaiba; és házba menvén, nem akará, hogy valaki észrevegye, de nem titkolhatá el magát.

25 Mert hallván felõle egy asszony, a kinek leányában tisztátalan lélek vala, eljõve és lábaihoz borula.

26 Ez az asszony pedig pogány vala síro-fenicziai származású. És kéré õt, hogy ûzze ki az õ leányából az ördögöt.

27 Jézus pedig monda néki: Engedd, hogy elõször a fiak elégíttessenek meg. Mert nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni.

28 Az pedig felele és monda néki: Úgy van Uram; de hiszen az ebek is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsalékaiból.

29 Erre monda néki: E beszédért, eredj el; az ördög kiment a te leányodból.

30 És haza menvén, úgy találá, hogy az ördög kiment, a leány pedig az ágyon feküvék.

31 Aztán ismét kimenvén Tírus és Sídon határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros határain át.

32 És hozának néki egy nehezen szóló siketet, és kérik vala õt, hogy vesse reá kezét.

33 Õ pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az újjait annak fülébe bocsátá, és köpvén illeté annak nyelvét,

34 És föltekintvén az égre, fohászkodék, és monda néki: Effata, azaz: nyilatkozzál meg.

35 És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék, és helyesen beszél vala.

36 És megparancsolá nékik, hogy senkinek se mondják el; de mennél inkább tiltja vala, annál inkább híresztelék.

37 És szerfelett álmélkodnak vala, ezt mondván: Mindent jól cselekedett; a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélõkké.

1 有法利赛人和几个经学家从耶路撒冷来, 聚集到耶稣那里。

2 他们看见他的门徒有人用不洁的手, 就是没有洗过的手吃饭,

3 (原来法利赛人和所有的犹太人都拘守古人的传统, 如果不认真洗手, 就不吃东西;

4 从街市回来, 不先洗手, 也不吃东西, 还有许多别的传统, 他们都沿袭拘守, 例如洗杯、洗罐、洗铜器等等。)

5 法利赛人和经学家问耶稣: "你的门徒为什么不遵行古人的传统, 用不洁的手吃饭呢?"

6 耶稣对他们说: "以赛亚指着你们这班伪君子所说的预言是对的, 经上记着: ‘这人民用嘴唇尊敬我, 心却远离我;

7 他们把人的规条当作道理去教导人, 所以拜我也是徒然。’

8 你们拘守着人的传统, 却离弃了 神的诫命。"

9 耶稣又对他们说: "你们为了坚守自己的传统, 而巧妙地把 神的诫命拒绝了。

10 因为摩西说: ‘当孝敬父母’, 又说: ‘咒骂父母的, 必被处死。’

11 你们倒说: ‘人对父母说, 我应该给你的供奉, 已经作了各耳板’(各耳板意思是奉给 神的供物),

12 你们就不让那人再为父母作什么。

13 这样, 你们借着所领受的传统, 把 神的话废弃了。你们还作了许多这一类的事。"

14 于是耶稣又把群众叫过来, 对他们说: "你们大家都要听我说, 也要明白:

15 从外面进去的, 不能使人污秽, 从里面出来的, 才能使人污秽。"

16 (有些抄本有第16节: "有耳可听的, 就应该听。")

17 耶稣离开群众, 进了屋子, 门徒就来问他这比喻的意思。

18 他对他们说: "连你们也是这样不明白吗?难道不知道从外面进去的, 不能使人污秽吗?

19 因为不是进到他的心, 而是进到他的肚腹, 再排泄到外面去。"(他这样说是表示各样食物都是洁净的。)

20 接着他又说: "从人里面出来的, 才会使人污秽。

21 因为从里面, 就是从人的心里, 发出恶念、淫乱、偷盗、凶杀、

22 奸淫、贪心、邪恶、诡诈、放荡、嫉妒、毁谤、骄傲、愚妄;

23 这一切恶事, 是从人里面出来的, 都能使人污秽。"

24 耶稣从那里动身到推罗(有些抄本在此有"和西顿")境内去。进了一所房子, 本来不想让人知道, 却隐藏不住。

25 有一个女人, 她的小女儿被污灵附着, 她听见了耶稣的事, 就来俯伏在他脚前。

26 这女人是外族人, 属于叙利亚的腓尼基族。她求耶稣把鬼从她女儿身上赶出去。

27 耶稣对她说: "应该先让儿女吃饱。拿儿女的饼去丢给小狗吃是不好的。"

28 那女人回答他: "主啊, 是的, 不过小狗在桌子底下, 也可以吃孩子们掉下来的碎渣。"

29 耶稣对她说: "就凭这句话, 你回去吧, 鬼已经从你女儿身上出去了。"

30 她回到家里, 看见小孩子躺在床上, 鬼已经出去了。

31 耶稣从推罗境内出去, 经过西顿, 回到低加波利地区的加利利海。

32 有人带着一个又聋又哑的人到他那里, 求耶稣按手在他身上。

33 耶稣把他从人群中带到一边, 用指头探他的耳朵, 吐唾沫抹他的舌头,

34 然后望着天, 长长地叹了一口气, 对他说: "以法大! "意思是"开了吧"。

35 那人的耳朵就开了, 舌头也松了, 说话也准确了。

36 耶稣嘱咐他们不要告诉人。但他越是嘱咐, 他们却越发传扬。

37 众人非常惊讶说: "他所作的一切事都好极了; 他竟然使聋子听见, 又使哑巴说话。"