1 Mondom tehát: Avagy elvetette-é Isten az õ népét? Távol legyen; mert én is izráelita vagyok, az Ábrahám magvából, Benjámin nemzetségébõl való.
2 Nem vetette el Isten az õ népét, melyet eleve ismert. Avagy nem tudjátok-é, mit mond az írás Illésrõl? a mint könyörög Istenhez Izráel ellen, mondván:
3 Uram, a te prófétáidat megölték, és a te oltáraidat lerombolták; és csak én egyedül maradtam, és engem is halálra keresnek.
4 De mit mond néki az isteni felelet? Meghagytam magamnak hétezer embert, a kik nem hajtottak térdet a Baálnak.
5 Ekképen azért most is van maradék a kegyelembõl való választás szerint.
6 Hogyha pedig kegyelembõl, akkor nem cselekedetekbõl: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem. Hogyha pedig cselekedetekbõl, akkor nem kegyelembõl: különben a cselekedet nem volna többé cselekedet.
7 Micsoda tehát? A mit Izráel keres, azt nem nyerte meg: a választottak ellenben megnyerték, a többiek pedig megkeményíttettek:
8 A mint meg van írva: Az Isten kábultság lelkét adta nékik; szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind e mai napig.
9 Dávid is ezt mondja: Legyen az õ asztaluk tõrré, hálóvá, botránkozássá és megtorlássá.
10 Sötétüljenek meg az õ szemeik, hogy ne lássanak, és az õ hátokat mindenkorra görbítsd meg.
11 Annakokáért mondom: Avagy azért botlottak-é meg, hogy elessenek? Távol legyen; hanem az õ esetük folytán [lett] az idvesség a pogányoké, hogy õk felingereltessenek.
12 Ha pedig az õ esetök világnak gazdagsága, és az õ veszteségök pogányok gazdagsága, mennyivel inkább az õ teljességök?
13 Mert néktek mondom a pogányoknak, a mennyiben hát én pogányok apostola vagyok, a szolgálatomat dicsõítem,
14 Ha ugyan felingerelhetném az én atyámfiait, és megtarthatnék közülök némelyeket.
15 Mert ha az õ elvettetésök a világnak megbékélése, micsoda [lesz] a felvételök hanemha élet a halálból?
16 Ha pedig a zsenge szent, akkor a tészta is; és ha a gyökér szent, az ágak is [azok.]
17 Ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának;
18 Ne kevélykedjél az ágak ellenében: ha pedig kevélykedel, nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
19 Azt mondod azért: Kitörettek [az] ágak, hogy én oltassam be.
20 Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj;
21 Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem kedvezett, majd néked sem kedvez.
22 Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét és keménységét: azok iránt a kik elestek, keménységét; irántad pedig a kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben; különben te is kivágatol.
23 Sõt azok is, ha meg nem maradnak a hitetlenségben, beoltatnak; mert az Isten ismét beolthatja õket.
24 Mert ha te a természet szerint való vadolajfából kivágattál, és természet ellenére beoltattál a szelid olajfába: mennyivel inkább beoltatnak ezek a természet szerint valók az õ saját olajfájokba.
25 Mert nem akarom, hogy ne tudjátok atyámfiai ezt a titkot, hogy magatokat el ne higyjétek, hogy a megkeményedés Izráelre nézve [csak] részben történt, a meddig a pogányok teljessége bemegyen.
26 És így az egész Izráel megtartatik, a mint meg van írva: Eljõ Sionból a Szabadító, és elfordítja Jákóbtól a gonoszságokat:
27 És ez nékik az én szövetségem, midõn eltörlöm az õ bûneiket.
28 Az evangyéliomra nézve ugyan ellenségek ti érettetek; de a választásra nézve szerelmetesek az atyákért.
29 Mert megbánhatatlanok az Istennek ajándékai és az õ elhívása.
30 Mert miképen ti egykor engedetlenkedtetek az Istennek, most pedig irgalmasságot nyertetek az õ engedetlenségök miatt:
31 Azonképen õk is most engedetlenkedtek, hogy a ti irgalmasságba jutásotok folytán õk is irgalmasságot nyerjenek;
32 Mert az Isten mindeneket engedetlenség alá rekesztett, hogy mindeneken könyörüljön.
33 Óh Isten gazdagságának, bölcseségének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az õ ítéletei s kinyomozhatatlanok az õ útai!
34 Mert kicsoda ismerte meg az Úr értelmét? vagy kicsoda volt néki tanácsosa?
35 Avagy kicsoda adott elõbb néki, hogy annak visszafizesse azt?
36 Mert õ tõle, õ általa és õ reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsõség mindörökké. Ámen.
1 那么我要说， 难道 神丢弃了他的子民吗？绝对没有！ 因为我自己也是以色列人， 是亚伯拉罕的后裔， 属于便雅悯支派的。
2 神并没有丢弃他预先知道的子民。难道你们不知道在经上以利亚的话是怎样说的吗？他向 神控诉以色列人：
3 "主啊， 他们杀了你的众先知， 拆毁了你的祭坛， 只剩下我一个人， 他们还在寻索我的性命。"
4 但 神怎样回答他呢？"我为自己留下了七千人， 是没有向巴力屈膝的。"
5 因此， 现在也是这样， 按着恩典的拣选， 还有剩下的余数。
6 既然是靠着恩典， 就不再是由于行为了； 不然的话， 恩典就不再是恩典了。
7 那又怎么样呢？以色列人恳切寻找的， 他们没有得到， 蒙拣选的人倒得着了。其余的人都成了顽固的，
8 正如经上所记： " 神给了他们麻木的灵， 有眼睛却看不见， 有耳朵却听不到， 直到今日。"
9 大卫也说： "愿他们的筵席成为他们的网罗、陷阱、绊脚石和报应；
10 愿他们的眼睛昏暗， 不能看见； 愿他们的背脊常常弯曲。"
11 那么我要说， 他们失足是要倒下去吗？绝对不是！ 反而因为他们的过犯， 救恩就临到外族人， 为了要激起他们奋发。
12 既然他们的过犯可以使世人富足， 他们的失败可以使外族人富足， 何况他们的丰盛呢？
13 我现在对你们外族人说话， 因为我是外族人的使徒， 所以尊重我的职分，
14 这样也许可以激起我骨肉之亲奋发， 使他们中间有一些人得救。
15 如果他们被舍弃， 世人就可以与 神复和； 他们蒙接纳， 不就等于从死人中复活吗？
16 如果首先献上的生面是圣的， 整团面也是圣的； 如果树根是圣的， 树枝也是圣的。
17 如果把几根树枝折下来， 让你这野橄榄可以接上去， 一同分享那橄榄树根的汁浆，
18 你就不可向那些树枝夸口。你若要夸口， 就应当想想： 不是你支持着树根， 而是树根支持着你。
19 那么你会说， 那些树枝被折下来， 就是要把我接上去。
20 不错， 他们因为不信而被折下来， 你因着信才站立得住。只是不可心高气傲， 倒要存畏惧的心。
21 神既然不顾惜那本来的树枝， 也不会顾惜你。
22 所以要留意 神的恩慈和严厉： 对跌倒的人， 他是严厉的； 对你， 只要你继续在他的恩慈里， 他是恩慈的； 不然的话， 你也会被砍下来。
23 至于他们， 如果不是继续不信， 他们仍然会被接上去， 因为 神能够把他们再接上去。
24 你这从野生的橄榄树上砍下来的， 尚且可以不自然地接在栽种的橄榄树上， 那些本来就有的树枝， 不是更能够接在原来的橄榄树上吗？
25 弟兄们， 我不愿意你们对这奥秘一无所知， 免得你们自以为聪明。这奥秘就是以色列人当中有一部分是硬心的， 直到外族人的全数满了；
26 这样， 全以色列都要得救， 如经上所记： "拯救者必从锡安出来， 除掉雅各家的不敬虔的心；
27 我除去他们罪恶的时候， 就与他们立这样的约。"
28 就福音来说， 因你们的缘故， 他们是仇敌； 就拣选来说， 因祖宗的缘故， 他们是蒙爱的。
29 因为 神的恩赏和呼召是决不会反悔的。
30 正如你们从前不顺服 神， 现在却因着他们的不顺服， 你们倒蒙了怜悯；
31 照样， 他们因着你们所蒙的怜悯， 现在也不顺服， 使他们现在也可以蒙怜悯。
32 因为 神把所有的人都圈在不顺服之中， 为了要怜悯所有的人。
33 神的丰富、智慧和知识， 是多么高深啊！ 他的判断是多么难测， 他的道路是多么难寻！
34 "谁知道主的心意， 谁作过他的参谋？"
35 "谁先给了他， 以致他要偿还呢？"
36 因为万有都是本于他， 倚靠他， 归于他。愿荣耀归给他， 直到永远。阿们。