1 Az atyafiúi szeretet maradjon meg.
2 A vendégszeretetrõl el ne felejtkezzetek, mert ez által némelyek, tudtokon kívül, angyalokat vendégeltek meg.
3 Emlékezzetek meg a foglyokról, mint fogolytársak, a gyötrõdõkrõl, mint a kik magatok is testben vagytok.
4 Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplõtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten.
5 Fösvénység nélkül való legyen a magatok viselete; elégedjetek meg azzal, a mitek van; mert Õ mondotta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tõled;
6 Úgy hogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; ember mit árthat én nékem?
7 Emlékezzetek meg a ti elõljáróitokról, a kik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az õ életök végére, kövessétek hitöket.
8 Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.
9 Különbözõ és idegen tudományok által ne hagyjátok magatokat félrevezettetni; mert jó dolog, hogy kegyelemmel erõsíttessék meg a szív, nem ennivalókkal, a melyeknek semmi hasznát sem veszik azok, a kik azok körül járnak.
10 Van oltárunk, a melyrõl nincs joguk enni azoknak, a kik a sátornak szolgálnak.
11 Mert a mely állatok vérét a fõpap beviszi a szentélybe a bûnért, azoknak testét megégetik a táboron kívül.
12 Annakokáért Jézus is, hogy megszentelje az õ tulajdon vére által a népet, a kapun kívül szenvedett.
13 Menjünk ki tehát õ hozzá a táboron kívül, az õ gyalázatát hordozván.
14 Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem a jövendõt keressük.
15 Annakokáért õ általa vigyünk dícséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az õ nevérõl vallást tevõ ajkaknak gyümölcsét.
16 A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.
17 Engedelmeskedjetek elõljáróitoknak és fogadjatok szót, mert õk vigyáznak lelkeitekre, mint számadók; hogy ezt örömmel míveljék és nem bánkódva, mert ez néktek nem használ.
18 Imádkozzatok érettünk. Mert úgy vagyunk meggyõzõdve, hogy jó lelkiismeretünk van, igyekezvén mindenekben tisztességesen forgolódni.
19 Kiváltképen pedig arra kérlek, hogy ezt cselekedjétek, hogy mihamarább visszaadhassam néktek.
20 A békesség Istene pedig, a ki kihozta a halálból a juhoknak nagy pásztorát, örök szövetség vére által, a mi Urunkat Jézust,
21 Tegyen készségesekké titeket minden jóra, hogy cselekedjétek az õ akaratát, azt munkálván ti bennetek, a mi kedves õ elõtte a Jézus Krisztus által, a kinek dicsõség örökkön örökké. Ámen.
22 Kérlek pedig titeket atyámfiai, szívleljétek meg ez intõ beszédet, hiszen röviden is írtam néktek.
23 Legyen tudtotokra, hogy a mi atyánkfia Timótheus kiszabadult, a kivel ha csakhamar eljõ, meglátogatlak titeket.
24 Köszöntsétek minden elõljárótokat és a szenteket mind. Köszöntenek titeket az Olaszországból valók.
25 Kegyelem mindnyájatokkal! Ámen!
1 Let brotherly love abide.
2 Be not forgetful of hospitality; for by it some have unawares entertained angels.
3 Remember prisoners, as bound with {them}; those that are evil-treated, as being yourselves also in {the} body.
4 {Let} marriage {be held} every way in honour, and the bed {be} undefiled; for fornicators and adulterers will God judge.
5 {Let your} conversation {be} without love of money, satisfied with {your} present circumstances; for *he* has said, I will not leave thee, neither will I forsake thee.
6 So that, taking courage, we may say, The Lord {is} my helper, and I will not be afraid: what will man do unto me?
7 Remember your leaders who have spoken to you the word of God; and considering the issue of their conversation, imitate their faith.
8 Jesus Christ {is} the same yesterday, and to-day, and to the ages {to come}.
9 Be not carried away with various and strange doctrines; for {it is} good that the heart be confirmed with grace, not meats; those who have walked in which have not been profited by {them}.
10 We have an altar of which they have no right to eat who serve the tabernacle;
11 for of those beasts whose blood is carried {as sacrifices for sin} into the {holy of} holies by the high priest, of these the bodies are burned outside the camp.
12 Wherefore also Jesus, that he might sanctify the people by his own blood, suffered without the gate:
13 therefore let us go forth to him without the camp, bearing his reproach:
14 for we have not here an abiding city, but we seek the coming one.
15 By him therefore let us offer {the} sacrifice of praise continually to God, that is, {the} fruit of {the} lips confessing his name.
16 But of doing good and communicating {of your substance} be not forgetful, for with such sacrifices God is well pleased.
17 Obey your leaders, and be submissive; for *they* watch over your souls as those that shall give account; that they may do this with joy, and not groaning, for this {would be} unprofitable for you.
18 Pray for us: for we persuade ourselves that we have a good conscience, in all things desirous to walk rightly.
19 But I much more beseech {you} to do this, that I may the more quickly be restored to you.
20 But the God of peace, who brought again from among {the} dead our Lord Jesus, the great shepherd of the sheep, in {the power of the} blood of {the} eternal covenant,
21 perfect you in every good work to the doing of his will, doing in you what is pleasing before him through Jesus Christ; to whom {be} glory for the ages of ages. Amen.
22 But I beseech you, brethren, bear the word of exhortation, for it is but in few words that I have written to you.
23 Know that our brother Timotheus is set at liberty; with whom, if he should come soon, I will see you.
24 Salute all your leaders, and all the saints. They from Italy salute you.
25 Grace {be} with you all. Amen.