1 Mozė iš Moabo lygumų nuėjo iki Nebojo kalno ir įlipo į Pisgos viršūnę ties Jerichu; ten Viešpats jam parodė visą Gileadą iki Dano žemių

2 ir visas Neftalio, Efraimo, Manaso ir Judo žemes iki Vakarų jūros,

3 krašto pietinę dalį, palmių miesto Jericho slėnį iki Coaro.

4 Viešpats jam tarė: "Tai žemė, kurią pažadėjau Abraomui, Izaokui ir Jokūbui duoti jų palikuonims. Tu ją matai savo akimis, bet į ją neįeisi".

5 Viešpaties tarnas Mozė mirė Moabo žemėje, kaip Viešpats buvo sakęs.

6 Jis jį palaidojo Moabo žemės slėnyje ties Bet Peoru; bet nė vienas žmogus nežino jo kapo iki šios dienos.

7 Mozė mirė šimto dvidešimties metų; nenusilpo jo akys ir jo jėgos neišseko.

8 Izraelitai jį apraudojo trisdešimt dienų Moabo lygumose. Po to gedulas pasibaigė.

9 Nūno sūnus Jozuė buvo pilnas išminties dvasios, nes Mozė buvo uždėjęs ant jo rankas. Izraelitai jo klausė ir darė, kaip Viešpats buvo įsakęs Mozei.

10 Niekad nebebuvo Izraelyje tokio pranašo, kaip Mozė, su kuriuo Viešpats būtų kalbėjęs veidas į veidą,

11 kuris darytų tokius ženklus ir stebuklus, kuriuos daryti Viešpats pasiuntė Mozę į Egipto žemę faraonui, jo tarnams, ir visam jo kraštui;

12 kuris parodytų galingą ranką ir baisius dalykus, kuriuos Mozė darė izraelitų akivaizdoje.

1 És felméne Mózes a Moáb mezõségérõl a Nébó hegyére, a Piszga tetejére, a mely átellenben van Jérikhóval; és megmutatá néki az Úr az egész földet, a Gileádot Dánig;

2 És az egész Nafthalit, Efraim és Manassé földét, az egész Júda földét a túlsó tengerig;

3 És a déli tartományt, és Jérikhónak, a pálmafák városa völgyének környékét, Czoárig.

4 És monda néki az Úr: Ez a föld az, a mely felõl megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak, mondván: a te magodnak adom azt. Megengedtem néked, hogy szemeiddel lásd, de oda nem mégy át.

5 És meghala ott Mózes, az Úrnak szolgája a Moáb földén, az Úr szava szerint.

6 És eltemeték õt a völgyben, a Moáb földén, Béth-Peórral átellenben; és senki sem tudja az õ temetésének helyét e mai napig.

7 Mózes pedig száz és húsz esztendõs volt, mikor meghalt; nem homályosodott vala meg az õ szeme, sem el nem fogyatkozott vala az õ ereje.

8 És siraták Izráel fiai Mózest a Moáb mezõségén harmincz napig; és eltelének a Mózes siratásának, [azaz] gyászolásának napjai.

9 Józsué, a Nún fia pedig beteljesedék bölcseségnek lelkével; mert Mózes tette vala õ reá kezeit; és hallgatának reá Izráel fiai, és úgy cselekedének, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek.

10 És nem támadott többé Izráelben olyan próféta, mint Mózes, a kit ismert volna az Úr színrõl-színre:

11 Mindazokban a jelekben és csudákban, a melyekért küldötte vala õt az Úr, hogy véghez vigye [azokat] Égyiptom földén, a Faraón, minden õ szolgáján, és az õ egész földén;

12 És mindama hatalmas erõben, és mindama nagy rettenetességben, a melyeket véghez vitt Mózes az egész Izráel szemei elõtt.