1 Vynas­pasityčiotojas, o stiprus gėrimas­pašėlęs; kas jais apsigauna, nėra išmintingas.

2 Karaliaus rūstybė yra kaip liūto riaumojimas; kas jį erzina, nusideda prieš savo gyvybę.

3 Garbė žmogui vengti ginčų, bet kiekvienas kvailys įsivelia į juos.

4 Tinginys nearia dėl šalčio, todėl derliaus metu elgetaus ir nieko neturės.

5 Patarimas žmogaus širdyje yra kaip gilus vanduo, sumanus žmogus jį semia.

6 Daugelis žmonių skelbia savo gerumą, bet kas suras ištikimą žmogų?

7 Teisus žmogus vaikšto savo nekaltume, ir jo vaikai bus palaiminti.

8 Karalius, sėdėdamas teismo soste, savo akimis išsklaido visą blogį.

9 Kas gali sakyti: "Apvaliau savo širdį, esu be nuodėmės"?

10 Skirtingi svarsčiai ir skirtingi saikai yra pasibjaurėjimas Viešpaties akyse.

11 Jau vaiką galima pažinti iš jo poelgių, ar jo darbai bus tyri ir teisingi.

12 Viešpats sutvėrė girdinčią ausį ir matančią akį.

13 Kas mėgsta miegoti, tampa beturtis; atsimerk ir turėsi pakankamai maisto.

14 Pirkėjas sako: "Niekam tikę, niekam tikę!", o nuėjęs savo keliu giriasi.

15 Yra aukso ir daugybė perlų, bet pažinimo lūpos yra didelė brangenybė.

16 Paimk apdarą iš to, kuris laidavo už svetimą, ir turėk užstatą iš suvedžiotojo.

17 Skani žmogui duona, apgaule įgyta, bet paskui jo burna yra pilna žvyro.

18 Sumanymai įtvirtinami patarimais, ir kariauti nepradėk neapsvarstęs.

19 Kas vaikšto plepėdamas, atidengia paslaptis, todėl nesusidėk su pataikūnais.

20 Kas keikia tėvą ir motiną, to žiburys užges visiškoje tamsoje.

21 Paveldėjimas, gautas paskubomis, galiausiai nebus palaimintas.

22 Nesakyk: "Atlyginsiu už pikta". Lauk Viešpaties, ir Jis padės tau.

23 Skirtingi svarsčiai yra pasibjaurėjimas Viešpačiui ir neteisingos svarstyklės nėra gerai.

24 Viešpats veda žmogų, kaip tad gali žmogus suprasti savo kelią?

25 Spąstai žmogui­padaryti įžadą, o po to galvoti.

26 Išmintingas karalius išblaško nedorėlius ir juos smarkiai baudžia.

27 Žmogaus dvasia yra Viešpaties žiburys, tiriantis širdies gelmes.

28 Gailestingumas ir tiesa apsaugo karalių, ir jo sostas palaikomas gailestingumu.

29 Jaunuolių garbė­jėga, o senuosius puošia žili plaukai.

30 Kirčių žymės pašalina pikta ir randai išvalo žmogaus širdį.

1 A bor csúfoló, a részegítõ ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!

2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.

3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstõl; valaki pedig bolond, patvarkodik.

4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.

5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.

6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hû embert, azt ki találhat?

7 A ki az õ tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az õ fiai õ utána!

8 A király, ha az õ ítélõszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.

9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl?

10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettõ.

11 Az õ cselekedetibõl ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az õ cselekedete.

12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettõt.

13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel.

14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevõ; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.

15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.

16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.

17 Gyönyörûséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az õ szája kavicsokkal.

18 A gondolatok tanácskozással erõsek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.

19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.

20 A ki az õ atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.

21 A mely örökséget elõször siettetnek, annak vége meg nem áldatik.

22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!

23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.

24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az õ útában?

25 Tõr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.

26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.

27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.

28 A kegyelmesség és az igazság megõrzik a királyt, megerõsíti irgalmasság által az õ székét.

29 Az ifjaknak ékessége az õ erejök; és a véneknek dísze az õsz haj.

30 A kékek [és] a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belsõ részekig ható csapások.