1 Geras vardas yra vertingesnis už didelius turtus, o palankumas­už sidabrą ir auksą.

2 Turtuolis ir vargšas turi bendra: juos abu sutvėrė Viešpats.

3 Supratingas numato pavojų ir pasislepia, o neišmanėlis eina ir nukenčia.

4 Nusižeminimas ir Viešpaties baimė atneša turtus, garbę ir gyvenimą.

5 Veidmainio kelias pilnas erškėčių ir žabangų; kas saugo savo gyvybę, išvengs jų.

6 Parodyk vaikui kelią, kuriuo jis turi eiti, tai ir pasenęs jis nenukryps nuo jo.

7 Turtingas viešpatauja vargšui; skolininkas tampa skolintojo vergu.

8 Kas sėja neteisybę, pjauna nelaimes; jo pykčio rykštė plaka jį.

9 Dosnus žmogus bus palaimintas, nes jis dalinasi savo duona su beturčiu.

10 Išmesk niekintoją, ir liausis vaidai, barniai ir priekaištai.

11 Kas mėgsta širdies tyrumą ir yra maloningas kalboje, tas draugaus su karaliumi.

12 Viešpats saugo pažinimą, bet neištikimojo žodžius Jis paverčia niekais.

13 Tinginys sako: "Liūtas yra lauke, jis sudraskys mane gatvėje!"

14 Svetimos moters lūpos­gili duobė; tas, kuriuo Viešpats bjaurisi, įkris į ją.

15 Kvailystė prisirišusi prie vaiko širdies, bet pamokymo rykštė išvaro ją.

16 Kas skriaudžia beturtį, norėdamas praturtėti, ir kas duoda turtingam, pats nuskurs.

17 Atidžiai klausykis išminčių žodžių, palenk savo širdį prie mano pažinimo.

18 Tau bus malonu laikyti juos savo širdyje, ir jie tiks tavo lūpose.

19 Šiandien tave mokau, kad tu galėtum pasitikėti Viešpačiu.

20 Ar aš neužrašiau tau prakilnių dalykų apie patarimus ir pažinimą,

21 kad pamokyčiau tave tiesos žodžių tikrumo ir tu galėtum duoti atsakymą tiems, kurie klaus tavęs?

22 Neapiplėšk beturčių dėl to, kad jie yra beturčiai, ir neskriausk nukentėjusiojo teisme,

23 nes Viešpats gins jų bylą ir išplėš sielą tų, kurie juos plėšė.

24 Nedraugauk su pikčiurna ir neik su ūmiu žmogumi,

25 kad neišmoktum jo kelių ir nepastatytum spąstų savo sielai.

26 Nebūk iš tų, kurie paduoda ranką, laiduodami už svetimą skolą;

27 jei negalėsi sumokėti, kodėl iš tavęs turėtų atimti tavo guolį?

28 Nepakeisk senų žemės ribų, kurias tavo tėvai nustatė.

29 Ar matei stropaus žmogaus darbą? Jis stovės prieš karalių, jam nereikės stovėti prieš paprastus žmones.

1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.

2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.

3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.

4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.

5 Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.

6 Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.

7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.

8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.

9 Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.

10 Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.

11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.

12 Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.

13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.

14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.

15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.

16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.]

17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.

18 Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!

19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.

20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?

21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.

22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;

23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.

24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;

25 Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.

26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.

27 Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?

28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.

29 Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.