1 Žmogus paruošia savo širdį, bet nuo Viešpaties priklauso jo burnos atsakymas.

2 Visi žmogaus keliai atrodo geri jo paties akyse, bet Viešpats pasveria dvasią.

3 Pavesk savo darbus Viešpačiui, ir tavo sumanymai pasiseks.

4 Viešpats viską sukūrė dėl savęs, net ir nedorėlį nelaimės dienai.

5 Viešpats bjaurisi visais, kurie išdidūs širdyje; nors ir susijungtų, jie neišvengs bausmės.

6 Gailestingumu ir tiesa apvaloma nuo kaltės, Viešpaties baimė padeda išvengti pikto.

7 Kai žmogaus keliai patinka Viešpačiui, Jis padaro, kad ir jo priešai gyventų taikoje su juo.

8 Geriau mažai su teisumu negu didelis pelnas nesąžiningai.

9 Žmogaus širdis planuoja savo kelią, bet Viešpats nukreipia jo žingsnius.

10 Dieviškas sprendimas karaliaus lūpose, ir jo burna nenusikalsta teisme.

11 Teisingi svarsčiai ir svarstyklės yra Viešpaties, visi svarsčiai maišelyje yra Jo darbas.

12 Karalius bjaurisi nedorybėmis, nes jo sostas įtvirtintas teisingumu.

13 Karaliams patinka teisios lūpos, ir jie mėgsta tuos, kurie kalba tiesą.

14 Karaliaus pyktis yra mirties pasiuntinys, bet išmintingas žmogus gali jį nuraminti.

15 Karaliaus veido šviesoje gyvenimas, jo palankumas kaip vėlyvasis lietus.

16 Išmintis daug vertingesnė už auksą, supratimas­už sidabrą.

17 Teisiojo kelias­šalintis nuo pikto; kas laikosi kelio, išsaugo gyvybę.

18 Išdidumas eina sunaikinimo priekyje, puikybė­prieš žlugimą.

19 Geriau būti nuolankios dvasios su romiaisiais, negu dalintis grobį su išdidžiaisiais.

20 Kas išmintingai tvarko reikalus, susilauks sėkmės; palaimintas, kuris pasitiki Viešpačiu.

21 Išmintingas širdyje bus vadinamas sumaniu, ir švelniais žodžiais lengviau įtikinti.

22 Supratimas yra gyvybės šaltinis tam, kas jį turi; kvailių pamokymas­kvailystė.

23 Išmintingojo širdis moko jo burną ir prideda išmanymo jo lūpoms.

24 Malonūs žodžiai yra kaip medus­saldūs sielai ir sveiki kūnui.

25 Kartais kelias, kuris žmogui atrodo teisingas, nuveda į mirtį.

26 Kas dirba, dirba dėl savęs, nes jo burna verčia jį.

27 Bedievis žmogus iškasa blogį, ir jo lūpose tarsi deganti ugnis.

28 Ydingas žmogus sukelia vaidus, ir plepys išskiria draugus.

29 Smurtininkas vilioja savo artimą ir veda jį blogu keliu.

30 Jis užsimerkia, planuodamas niekšybę, prikandęs lūpas, vykdo savo piktus sumanymus.

31 Žili plaukai­šlovės vainikas, jei įgytas teisumo kelyje.

32 Lėtas pykti yra geresnis už galiūną, susivaldantis­už tą, kuris užima miestą.

33 Burtas metamas į skverną, bet jo išsidėstymas priklauso nuo Viešpaties.

1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.

2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!

3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.

4 Mindent teremtett az Úr az õ maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.

5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.

6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.

7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.

8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.

9 Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak járását.

10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az õ szája.

11 Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ.

12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erõsíttetik meg a királyiszék.

13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.]

14 A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.

15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege.

16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!

17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megõrzi az õ útát.

18 A megromlás elõtt kevélység [jár], és az eset elõtt felfuvalkodottság.

19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.

20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!

21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.

22 Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.

23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az õ száját, és az õ ajkain öregbíti a tudományt.

24 Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.

25 Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a halálnak úta.

26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az õ szája kényszeríti õt.

27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;

28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.

29 Az erõszakos ember elhiteti az õ felebarátját, és nem jó úton viszi õt.

30 A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot.

31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.

32 Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.

33 Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.