1 Karaliaus širdis Viešpaties rankoje kaip vandens srovės; Jis ją pasuka, kur nori.
2 Visi žmogaus keliai atrodo teisingi jo paties akyse, bet Viešpats pasveria širdį.
3 Tiesa ir teisingumas Viešpačiui mieliau negu auka.
4 Išdidus žvilgsnis ir pasipūtusi širdis, kurie išskiria nedorėlį, yra nuodėmė.
5 Stropiojo sumanymai veda į apstybę, o skubotiį nuostolį.
6 Melu įsigyti turtą yra tuščios svajonės tų, kurie ieško mirties.
7 Nedorėlių smurtas sunaikins juos pačius, nes jie nedaro to, kas teisinga.
8 Nusikaltėlio kelias yra vingiuotas, nekaltojo darbai teisūs.
9 Geriau yra gyventi palėpės kampe negu su vaidinga moterimi dideliuose namuose.
10 Nedorėlio siela trokšta pikto, jis nesigaili artimo.
11 Kai nubaudžiamas niekintojas, neišmanėlis tampa išmintingas. Kai išmintingas pamokomas, jis įgyja supratimo.
12 Teisusis stebi nedorėlių namus ir mato, kaip nedorėlis parbloškiamas už savo nedorybes.
13 Kas neklauso vargšo šauksmo, pats šauks, bet nebus išgirstas.
14 Slapta dovana nuramina pyktį, o dovana į antįstiprią rūstybę.
15 Teisingumas džiugina teisiuosius, o piktadarius išgąsdina.
16 Nuklydę nuo tiesos kelio atsidurs mirusiųjų susirinkime.
17 Kas mėgsta linksmybes, bus vargšas, kas myli vyną ir aliejų, nepraturtės.
18 Nedorėlis bus išpirka už teisųjį, nusikaltėlisuž nekaltąjį.
19 Geriau yra vienam gyventi dykumoje negu su pikta moterimi, mėgstančia barnius.
20 Išmintingo žmogaus namuose yra brangių daiktų ir aliejaus, kvailys iššvaisto juos.
21 Kas seka teisumą ir gailestingumą, suranda gyvenimą, teisumą ir garbę.
22 Išmintingasis užima stipriųjų miestą ir sugriauna tvirtovę, kuria jie pasitikėjo.
23 Kas saugo burną ir liežuvį, saugo savo sielą nuo nemalonumų.
24 Išdidus ir pasipūtęs vadinamas niekintoju, jis elgiasi akiplėšiškai ir įžūliai.
25 Tinginio troškimas nužudo jį, nes jis nenori dirbti.
26 Jis godžiai geidžia visą dieną, o teisusis duoda negailėdamas.
27 Nedorėlio auka Viešpats bjaurisi, tuo labiau, jei ji aukojama klastinga širdimi.
28 Neteisingas liudytojas žus, o kas girdi, kalbės be perstojo.
29 Nedorėlis suraukia savo veidą, o dorojo kelias tiesus.
30 Prieš Viešpatį neatsilaikys nei išmintis, nei supratimas, nei patarimas.
31 Žirgas ruošiamas kovos dienai, bet pergalę teikia Viešpats.
1 Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
2 Az embernek minden úta igaz a maga szemei elõtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
3 Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
4 A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bûn.
5 A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra [van;] valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre [jut.]
6 A hamisságnak nyelvével gyûjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
7 Az istentelenek pusztítása magával ragadja õket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
8 Tekervényes a bûnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
9 Jobb a tetõ ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
10 Az istentelennek lelke kiván gonoszt; [és] az õ szeme elõtt nem talál könyörületre az õ felebarátja.
11 Mikor a csúfolót büntetik, az együgyû lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, õ veszi eszébe a tudományt.
12 Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
13 A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; õ is kiált, de meg nem hallgattatik.
14 A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
15 Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedõinek.
16 Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
17 Szûkölködõ ember [lesz], a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
18 Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen [büntettetik meg.]
19 Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddõdõ és haragos asszonynyal.
20 Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
21 A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
22 A hõsök városába felmegy a bölcs, és lerontja az õ bizodalmoknak erejét.
23 A ki megõrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
24 A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
25 A restnek kivánsága megemészti õt; mert az õ kezei nem akarnak dolgozni.
26 Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg [adományát.]
27 Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
28 A hazug bizonyság elvész; a ki pedig [jól] figyelmez, örökké szól.
29 Megkeményíti az istentelen ember az õ orczáját; az igaz pedig jól rendeli az õ útát.
30 Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
31 Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!