1 Viešpats nekenčia neteisingų svarstyklių, bet teisingos svarstyklės Jam patinka.

2 Kur ateina išdidumas, ten ateina ir gėda, o kur nuolankumas­ ten išmintis.

3 Dorųjų nekaltumas veda juos, o nusikaltėlių klastingumas juos sunaikins.

4 Turtai nepadeda rūstybės dieną, teisumas išgelbsti nuo mirties.

5 Nekaltojo teisumas nukreips jo kelią, nedorėlis žus dėl savo nedorybių.

6 Dorųjų teisumas išlaisvins juos, o nusikaltėlius sugaus jų pačių užgaidos.

7 Kai nedoras žmogus miršta, jo lūkesčiai pranyksta, ir bedievio viltis pražus.

8 Teisusis išlaisvinamas iš vargų, o nedorėlis atsiduria vietoje jo.

9 Veidmainis savo burna pražudo artimą, bet sumanumu teisusis išlaisvinamas.

10 Teisiųjų pasisekimu miestas džiaugiasi, o nedorėliams žuvus linksmai šūkaujama.

11 Teisiųjų laiminamas miestas kyla, nedorėlių burna jį sunaikina.

12 Kam trūksta išminties, tas niekina savo artimą, bet supratingas žmogus tyli.

13 Liežuvautojas atidengia paslaptis, o ištikimasis slepia, kas jam patikėta.

14 Be patarimo tauta pražūna, daug patarėjų suteikia saugumą.

15 Kas laiduoja už svetimąjį, nukentės; kas vengia laiduoti, saugus.

16 Maloni moteris įsigyja garbės, stiprieji krauna turtus.

17 Gailestingas žmogus daro gera savo sielai, žiaurus žmogus kenkia savo kūnui.

18 Nedorėlio darbas apgaulingas, kas sėja teisumą, tikrai gaus atlyginimą.

19 Teisumas veda į gyvenimą, o kas siekia pikto, siekia to savo pražūčiai.

20 Viešpats nekenčia veidmainių, bet dorieji Jam patinka.

21 Nors ir susijungtų, nedorėliai neišvengs bausmės, bet teisiojo palikuonys bus išgelbėti.

22 Kaip aukso žiedas kiaulės snukyje yra graži moteris, neturinti supratimo.

23 Teisiųjų troškimai geri, o nedorėlių viltis yra rūstybė.

24 Vieni dosniai dalina ir turtėja, kiti pasilaiko daugiau negu reikia, bet dar labiau nuskursta.

25 Dosni siela bus pasotinta, kas girdo, pats bus pagirdytas.

26 Kas neparduoda javų, tą keikia tauta; kas parduoda juos, laiminamas.

27 Kas stropiai ieško gera, sulauks palankumo; kas siekia pikto, pats to susilauks.

28 Kas pasitiki savo turtais, kris, o teisusis žaliuos kaip lapas.

29 Kas kelia nesantaiką savo namuose, paveldės vėjus; kvailys tarnaus išmintingam.

30 Teisiojo vaisius yra gyvybės medis, ir kas laimi sielas, tas išmintingas.

31 Jei teisusis gaus atlyginimą žemėje, tai tuo labiau nedorėlis ir nusidėjėlis.

1 Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.

2 Kevélység jõ: gyalázat jõ; az alázatosoknál pedig bölcseség van.

3 Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.

4 Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.

5 A tökéletesnek igazsága igazgatja az õ útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.

6 Az igazaknak igazságok megszabadítja õket; de az õ kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.

7 Mikor meghal az istentelen ember, elvész az õ reménysége; a bûnösök várakozása is elvész.

8 Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen õ helyette beesik abba.

9 Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.

10 Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.

11 Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.

12 Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.

13 A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hûséges lelkû elfedezi a dolgot.

14 A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.

15 Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyûlöli a kezességet, bátorságos lesz.

16 A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.

17 Õ magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.

18 Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzõnek pedig jutalma valóságos.

19 A ki õszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére [míveli azt].

20 Útálatosok az Úrnál az álnok szívûek; kedvesek pedig õ nála, a kik az õ útjokban tökéletesek.

21 Kézadással [erõsítem,] hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.

22 [Mint] a disznó orrában az aranyperecz, [olyan] a szép asszony, a kinek nincs okossága.

23 Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.

24 Van olyan, a ki bõven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szûkölködik.

25 A mással jóltevõ ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.

26 A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás [van].

27 A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, õ magára jõ az.

28 A ki bízik az õ gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.

29 A ki megháborítja az õ házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjûnek.

30 Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.

31 Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bûnös! [ (Proverbs 11:32) A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyûlöli a fenyítéket, oktalan az. ]