1 Saliamono patarlės. Išmintingas sūnus­džiaugsmas tėvui, kvailas sūnus­skausmas motinai.

2 Nedorybės turtai nepadeda, bet teisumas išgelbsti nuo mirties.

3 Viešpats neleidžia badauti teisiajam, bet nedorėlių užgaidų Jis nepatenkina.

4 Tingi ranka daro beturtį, o stropiojo ranka praturtina.

5 Išmintingas sūnus renka vasaros metu, bet sūnus, kuris miega pjūties metu, užtraukia gėdą.

6 Teisusis laiminamas, bet nedorėlio burną dengia smurtas.

7 Teisiųjų atminimas yra palaimintas, o nedorėlių vardas supus.

8 Išmintingas širdimi priims įstatymus, o tauškiantis kvailystes suklups.

9 Dorasis eina saugiais keliais, o kas iškraipo savo kelius, taps žinomas.

10 Kas mirkčioja akimis, sukelia nemalonumų, o tauškiantis kvailystes suklups.

11 Teisiojo burna yra gyvenimo šulinys, bet nedorėlio burną dengia smurtas.

12 Neapykanta sukelia vaidus, o meilė padengia visas nuodėmes.

13 Išmintis randama supratingojo lūpose, o neišmanėlio nugarai skirta rykštė.

14 Išmintingi kaupia žinojimą, o kvailio burna arti pražūties.

15 Turtuolio turtas yra jo tvirtovė, beturčių skurdas­jų pražūtis.

16 Teisiojo triūsas veda į gyvenimą, nedorėlio pasisekimas­į nuodėmę.

17 Kas priima pamokymus, eina gyvenimo keliu, o kas atmeta perspėjimus, klaidžioja.

18 Klastingos lūpos slepia neapykantą, kas platina šmeižtą, tas kvailys.

19 Žodžių gausumas nebūna be nuodėmės, kas tyli, tas išmintingas.

20 Teisiojo liežuvis yra rinktinis sidabras, o nedorėlio širdis nieko neverta.

21 Teisiojo lūpos pamaitina daugelį, kvailiai miršta dėl išminties stokos.

22 Viešpaties palaiminimas daro turtingą ir sielvarto neatneša.

23 Kvailiui daryti pikta­malonumas, o protingas žmogus turi išmintį.

24 Nedorėlis gaus, ko jis bijosi, teisusis gaus, ko trokšta.

25 Praeina audra, ir nebelieka nedorėlio, bet teisiojo pamatas amžinas.

26 Kaip actas dantims ir dūmai akims, taip tinginys tiems, kurie jį siunčia.

27 Viešpaties baimė pailgina gyvenimą, nedorėlio amžius bus sutrumpintas.

28 Teisiojo viltis teikia džiaugsmą, o nedorėlio lūkestis pražus.

29 Viešpaties kelias­stiprybė doriesiems ir pražūtis piktadariams.

30 Teisieji nesvyruos per amžius, bet nedorėliai negyvens žemėje.

31 Teisiojo burna kalba išmintį, o ydingas liežuvis bus atkirstas.

32 Teisieji kalba, kas naudinga, nedorėlio burna­kas ydinga.

1 Salamon bölcs mondásai. a bolond fiú pedig szomorúsága az õ anyjának.

2 Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.

3 Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.

4 Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.

5 Gyûjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítõ fiú.

6 Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erõszaktételt fed be.

7 Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.

8 A bölcs elméjû beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.

9 A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az õ útát, kiismertetik.

10 A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.

11 Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erõszaktételt fedez el.

12 A gyûlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.

13 Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vesszõ pedig a bolond hátának [való.]

14 A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.

15 A gazdagnak marhája az õ megerõsített városa; szûkölködõknek romlása az õ szegénységök.

16 Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bûnre van.

17 A bölcseség megõrizõnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.

18 A ki elfedezi a gyûlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.

19 A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.

20 Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érõ.

21 Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.

22 Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal [semmi] nem szerez bántást.

23 Miképen játék a bolondnak bûnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen [cselekedni.]

24 A mitõl retteg az istentelen, az esik õ rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.

25 A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.

26 Minémû az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.

27 Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.

28 Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.

29 Erõsség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedõinek.

30 Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.

31 Az igaznak szája bõségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.

32 Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.