Whakahoanga me te Ao
1 Nō hea ngā pakanga me ngā ngangaretanga i roto i a koutou? He teka ianei nō tēnei, nō ō koutou hiahia e whawhai ana i roto i ō koutou wāhi? 2 E hiahia ana koutou, heoi, kāhore e whai rawa; e patu ana koutou. E minamina ana, ā, kāhore e whiwhi. E ngangare ana, e whawhai ana, heoi, kāhore e whai rawa, nō te mea kāhore koutou e īnoi. 3 E īnoi ana koutou, ā, kāhore e riro i a koutou, nō te mea e īnoi hē ana koutou, kia whakapaua ai ki ō koutou hiahia.
4 E ngā tāngata pūremu, e ngā wāhine pūremu, kāhore ianei koutou e mātau ko te aroha o te ao he hoariritanga ki te Atua? Nā, ko te tangata e hiahia ana kia meinga hei hoa aroha mō te ao, e mea ana i a ia hei hoariri ki te Atua. 5 Ki tō koutou whakaaro he kōrero noa rānei tā te karaipiture, "E hiahia ana rānei te Wairua, i meinga nei e ia kia noho i roto i a tātou, kia tae rawa ki te hae"? 6 Nui atu ia tāna hōmai i te aroha noa; koia tāna e mea nei,
"Ka pakeke te Atua ki tā te hunga whakapehapeha,
ka hōmai ia i te aroha noa ki te hunga ngākau pāpaku."
7 Nā, kia ngohengohe koutou ki tā te Atua. Tūria atu te rēwera, ā, ka oma atu ia i a koutou. 8 Whakatata atu ki te Atua, ā, ka whakatata mai ia ki a koutou. Horoia ō koutou ringaringa, e te hunga hara. Meinga ō koutou ngākau kia hēkore, e te hunga ngākau rua. 9 Kia pōuri koutou, kia puta te auē, te tangi. Kia puta kē tō koutou kata hei auē, tō koutou hari hei āhua whakapoururu. 10 Whakapāpaku koutou ki te aroaro o te Ariki, ā, māna koutou e whakateitei ake.
He Whakatūpato kei Whakawā tētahi i tētahi
11 Kāti te ngautuarā tētahi ki tētahi, e ōku tēina. Ko te tangata e ngautuarā ana ki tōna teina, e whakahē ana hoki i tōna teina, e ngautuarā ana ia ki te ture, e whakahē ana i te ture; ki te whakahē ia koe i te ture, ehara koe i te kaimahi i te ture, engari he kaiwhakawā. 12 Kotahi tonu te kaiwhakatakoto ture, kei a ia te kaha hei whakaora, hei whakangaro. Ko wai rā koe e whakahē nā i tērā atu?
He Whakatūpato mō te Whakamanamana
13 Tēnā, e te hunga e mea nei, "Hei āianei, hei āpōpō, ka haere mātou ki te pā rā, ā, ka noho ki reira, kia kotahi tau, ka hokohoko, ka whiwhi ki te taonga!" 14 Kāhore nā hoki koutou e mātau ki ngā mea o āpōpō. He aha oti tō koutou ora? He kohu rā, he iti nei te wā e puta mai ai, ā, kua memeha atu. 15 Te mea rā koutou, "Ki te pai te Ariki, ā, ka ora mātou, ka mea i tēnei mea, i tērā mea rānei." 16 Tēnei ia koutou te whakamanamana nei ki ā koutou kupu whakaputa; he kino taua tū whakamanamana katoa.
17 Nā, ko te tangata e mātau ana ki te mea i te pai, ā, kāhore e meatia e ia he hara tērā nōna.
Az irígység gyalázatossága
1 Honnét vannak háborúk és harczok közöttetek? Nem onnan-é a ti gerjedelmeitekből, a melyek a ti tagjaitokban vitézkednek? 2 Kívántok valamit, és nincs néktek: gyilkoltok és irígykedtek, és nem nyerhetitek meg; harczoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek. 3 Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt.
Alázatosság ajánlása
4 Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? A ki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz. 5 Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: Irígységre kívánkozik a lélek, a mely bennünk lakozik? 6 De majd nagyobb kegyelmet ád; ezért mondja: Az Isten a kevélyeknek ellenök áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád. 7 Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek. 8 Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek. 9 Nyomorkodjatok és gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetéstek gyászra forduljon, és örömötök szomorúságra. 10 Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és felmagasztal titeket. 11 Ne szóljátok meg egymást atyámfiai. A ki megszólja atyjafiát, és a ki kárhoztatja atyjafiát, az a törvény ellen szól, és a törvényt kárhoztatja. Ha pedig a törvényt kárhoztatod, nem megtartója, hanem bírája vagy a törvénynek. 12 Egy a törvényhozó, a ki hatalmas megtartani és elveszíteni: kicsoda vagy te, hogy kárhoztatod a másikat?
Óvás magabízástól
13 Nosza immár ti, a kik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk ama városba, és ott töltünk egy esztendőt, és kalmárkodunk, és nyerünk; 14 A kik nem tudjátok mit hoz a holnap: mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, a mely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik. 15 Holott ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, ím ezt, vagy amazt fogjuk cselekedni. 16 Ti ellenben elbizakodottságtokban dicsekedtek: Minden ilyen dicsekedés gonosz. 17 A ki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak.