1 No ano doze do reinado de Acaz, de Judá, Oseias, filho de Elá, se tornou rei de Israel e governou nove anos em Samaria. 2 Ele fez coisas erradas, que não agradam a Deus, o Senhor, porém não tanto quanto os reis que governaram Israel antes dele. 3 O rei Salmaneser, da Assíria, fez guerra contra ele; Oseias foi dominado por Salmaneser e lhe pagava um imposto todos os anos. 4 Mas certo ano Oseias mandou alguns mensageiros a Sô, rei do Egito, pedindo a sua ajuda, e parou de pagar o imposto anual à Assíria. Quando Salmaneser soube dessa revolta, mandou prender Oseias e colocá-lo na prisão.

5 Então Salmaneser invadiu Israel e cercou a cidade de Samaria. No terceiro ano do cerco, 6 que era o nono ano do reinado de Oseias, o rei da Assíria conquistou a cidade de Samaria e levou os israelitas para a Assíria como prisioneiros. Ele mandou que alguns fossem morar na cidade de Hala, outros, perto do rio Habor, que fica no distrito de Gozã, e ainda outros, nas cidades da Média.

7 A cidade de Samaria foi conquistada porque os israelitas pecaram contra o Senhor, seu Deus, que os havia livrado de Faraó, rei do Egito, e os havia tirado para fora daquele país. Eles adoraram outros deuses, 8 seguiram os costumes dos povos que o Senhor havia expulsado conforme eles avançavam e seguiram também os costumes adotados pelos reis de Israel. 9 Os israelitas fizeram coisas que o Senhor, seu Deus, não aprova. Eles construíram lugares pagãos de adoração em todas as suas cidades, desde o menor povoado até a maior cidade. 10 Em todos os morros e debaixo de todas as árvores que dão sombra, eles levantaram colunas do deus Baal e postes da deusa Aserá. 11 E também queimaram incenso em todos os altares pagãos, seguindo o costume dos povos que o Senhor havia expulsado da Terra Prometida. Eles provocaram a ira de Deus, o Senhor, com todas as coisas más que fizeram; 12 e adoraram ídolos, coisa que o Senhor havia proibido.

13 O Senhor Deus havia mandado mensageiros e profetas darem o seguinte aviso a Israel e a Judá: "Abandonem os seus maus caminhos e obedeçam aos meus mandamentos, que estão na Lei que eu dei aos seus antepassados e que entreguei a vocês por meio dos meus servos, os profetas." 14 Mas os israelitas do Reino do Norte não quiseram obedecer; foram teimosos como os seus antepassados, que não confiaram no Senhor, o Deus deles. 15 Eles não quiseram obedecer aos seus ensinamentos e não guardaram a aliança que ele tinha feito com os seus antepassados e desprezaram os avisos dele. Adoraram ídolos sem valor e desse modo eles mesmos ficaram sem valor. Seguiram os costumes das nações vizinhas, desobedecendo à ordem que o Senhor tinha dado para que não as imitassem. 16 Eles desobedeceram a todas as leis do Senhor, seu Deus, e fizeram dois touros de metal para adorar. Também fizeram um poste da deusa Aserá, adoraram as estrelas e serviram o deus Baal. 17 Queimaram os seus filhos e filhas como sacrifício a deuses pagãos, consultaram médiuns e adivinhos e só fizeram coisas erradas, que o Senhor não aprova, e por isso ele ficou irado com eles. 18 O Senhor ficou tão irado, que os expulsou da sua presença, deixando somente o Reino de Judá.

19 Mas mesmo o povo de Judá não obedeceu às leis do Senhor, seu Deus; eles imitaram os costumes adotados pelo povo de Israel. 20 Por isso, o Senhor rejeitou todos os descendentes de Israel; ele os castigou, entregando-os a inimigos cruéis, e no fim os expulsou da sua presença.

21 Depois que o Senhor Deus separou Israel de Judá, os israelitas colocaram Jeroboão, filho de Nebate, como seu rei. Jeroboão os fez abandonar o Senhor e os levou a cometer um terrível pecado. 22 Os israelitas seguiram Jeroboão e continuaram a praticar todos os pecados que ele havia cometido, 23 até que finalmente o Senhor os expulsou da sua presença, como havia avisado por meio dos seus servos, os profetas. E assim o povo de Israel foi levado para o cativeiro na Assíria, onde eles moram até hoje.

24 O rei da Assíria trouxe gente das cidades de Babilônia, Cutá, Iva, Hamate e Sefarvaim e os fez morar nas cidades de Samaria , em lugar dos israelitas que haviam sido levados como prisioneiros. Esses assírios tomaram posse daquelas cidades e ficaram morando ali. 25 Quando foram morar lá, eles não adoravam a Deus, o Senhor, e por isso ele mandou leões, que mataram alguns deles. 26 O rei da Assíria ficou sabendo que as pessoas que ele havia mandado morar nas cidades de Samaria não conheciam a lei do deus daquela terra, e por isso esse deus havia mandado leões, que estavam matando aquelas pessoas. 27 Então o rei deu a seguinte ordem: "Mandem de volta um dos sacerdotes que nós trouxemos como prisioneiros. Façam com que ele volte e fique morando lá, para ensinar ao povo a lei do deus daquela terra."

28 Então um sacerdote israelita que havia sido levado da cidade de Samaria foi e ficou morando em Betel, onde ensinava ao povo como adorar a Deus, o Senhor.

29 Mas o povo que ficou morando no território de Samaria continuou a fazer os seus próprios ídolos e os colocou nos santuários que os samaritanos haviam construído. Cada povo, nas cidades onde estava morando, fez os seus próprios ídolos: 30 isto é, o povo de Babilônia fez imagens do deus Sucote-Benote; o povo de Cutá, imagens de Nergal; o povo de Hamate, imagens de Asima; 31 o povo de Iva, imagens de Nibaz e Tartaque; e o povo de Sefarvaim queimava os seus filhos em sacrifício aos seus deuses Adrameleque e Anameleque. 32 Esses povos também adoravam a Deus, o Senhor, mas ao mesmo tempo escolhiam no meio deles todos os tipos de pessoas para servirem como sacerdotes nos lugares pagãos de adoração e para oferecerem sacrifícios por eles naqueles lugares. 33 E assim eles adoravam o Senhor, mas também adoravam os seus próprios deuses, de acordo com os costumes dos países de onde tinham vindo.

34 Até hoje eles continuam com os seus antigos costumes. Eles não adoram a Deus, o Senhor, nem obedecem às leis e aos mandamentos que ele deu aos descendentes de Jacó, a quem tinha dado o nome de Israel.

35 O Senhor havia feito uma aliança com eles e havia ordenado o seguinte: "Não adorem outros deuses; não se ajoelhem diante deles, não os sirvam, nem ofereçam sacrifícios a eles. 36 Obedeçam a mim, o Senhor, que tirei vocês do Egito com grande poder e força; ajoelhem-se diante de mim e ofereçam sacrifícios a mim. 37 Obedeçam sempre às leis e aos mandamentos que escrevi para vocês. Não adorem outros deuses, 38 nem esqueçam a aliança que fiz com vocês. 39 Adorem a mim, o Senhor, o Deus de vocês, e eu os livrarei de todos os seus inimigos."

40 Mas esses povos não atenderam e continuaram a seguir os seus velhos costumes. 41 E assim eles adoravam a Deus, o Senhor, mas também adoravam os seus ídolos; e até hoje os seus descendentes continuam a fazer a mesma coisa.

1 Áháznak, Júda királyának tizenkettedik évében Hóséa, Élá fia lett Izráel királya Samáriában kilenc esztendeig.

2 Azt tette, amit rossznak lát az ÚR, bár nem annyira, mint Izráel előbbi királyai.

3 Ellene vonult fel Salmaneszer, Asszíria királya, Hóséa pedig a szolgája lett, és adót fizetett neki.

4 De amikor Asszíria királya rájött, hogy Hóséa összeesküvést szőtt, és követeket küldött Szóhoz, Egyiptom királyához, Asszíria királyának pedig nem küldte meg az évenkénti adót, akkor Asszíria királya elfogatta őt, és megbilincselve börtönbe vetette.

5 Majd felvonult Asszíria királya az egész ország ellen, felvonult Samária ellen, és ostromolta három évig.

6 Hóséa uralkodásának kilencedik évében elfoglalta Asszíria királya Samáriát, Izráelt pedig fogságba hurcolta Asszíriába, és letelepítette őket Halahban és a Hábórnál, Gózán folyójánál, meg a médek városaiban.

7 Ez pedig azért történt, mert Izráel fiai vétkeztek Istenük, az ÚR ellen, aki felhozta őket Egyiptom földjéről, Egyiptom királyának, a fáraónak a hatalma alól. Más isteneket féltek,

8 és azoknak a népeknek a szokásait követték, amelyeket kiűzött az ÚR Izráel fiai elől, és azt tették, amit Izráel királyai.

9 Olyan dolgokat találtak ki Izráel fiai, amelyek nem voltak méltók Istenükhöz, az ÚRhoz: áldozóhalmokat építettek maguknak minden városban, mind az őrtornyoknál, mind az erődített városokban.

10 Szent oszlopokat és szent fákat állítottak maguknak minden magas halmon és minden bujazöld fa alatt.

11 Ott tömjéneztek minden áldozóhalmon, éppúgy, mint azok a népek, amelyeket előttük hurcoltatott fogságba az ÚR, és gonosz dolgokat követtek el, bosszantván az URat.

12 Bálványokat tiszteltek, amiről megmondotta nekik az ÚR, hogy ne tegyék azt.

13 Ezért az ÚR így intette Izráelt és Júdát összes prófétája és látnoka által: Térjetek meg gonosz utaitokról, és őrizzétek meg parancsolataimat és rendelkezéseimet, a teljes törvény szerint, amelyet őseiteknek adtam, és amelyet hozzátok küldtem szolgáim, a próféták által!

14 De ők nem hallgattak rájuk, hanem úgy megkeményítették nyakukat, amilyen nyakasak voltak őseik is, akik nem hittek Istenükben, az ÚRban.

15 Megvetették rendelkezéseit és szövetségét, amelyet őseikkel kötött, és intelmeit, amelyekkel intette őket. Mivel a hiábavalóságot követték, maguk is hiábavalók lettek, és követték a körülöttük levő népeket&#59; pedig megparancsolta az ÚR, hogy ne tegyenek úgy, mint azok.

16 Elhagyták Istenüknek, az ÚRnak minden parancsolatát, és öntött bálványt csináltak maguknak: két borjút. Asérá-szobrot is készítettek, és leborultak az ég minden serege előtt, és szolgálták a Baalt.

17 Elégették áldozatul fiaikat és leányaikat, varázslást űztek, kuruzsoltak. Arra ragadtatták magukat, hogy azt tegyék, amit rossznak lát az ÚR&#59; így bosszantották őt.

18 Igen megharagudott ezért az ÚR Izráelre, és eltávolította őket színe elől. Nem maradt meg, csak a Júda törzse.

19 Bár Júda sem őrizte meg Istenének, az ÚRnak a parancsolatait, hanem Izráel szokásai szerint élt, ahogyan ott viselkedtek.

20 Ezért az ÚR megvetette Izráel minden ivadékát, sanyargatta, és fosztogatók kezébe adta, végül pedig elvetette őket színe elől.

21 Mert elszakadt Izráel Dávid házától, és Jeroboámot, Nebát fiát tették királlyá. Jeroboám pedig eltérítette az ÚRtól Izráelt, és nagy vétekbe vitte.

22 És Izráel fiai elkövették mindazt a vétket, amit Jeroboám megtett, nem tértek el attól.

23 Végül is az ÚR eltávolította színe elől Izráelt, ahogyan megmondotta szolgái, a próféták által. Ezért került fogságba Izráel a maga földjéről Asszíriába mindmáig.

24 Asszíria királya azután másokat hozott Bábelból, Kútából, Avvából, Hamátból, Szefarvaimból, és letelepítette őket Samária városaiba, Izráel fiai helyébe. Azok birtokba vették Samáriát, és letelepedtek városaiban.

25 Ott lakásuk kezdetén nem félték az URat, ezért az ÚR oroszlánokat küldött rájuk, s azok öldösték őket.

26 Ekkor azt mondták Asszíria királyának: Azok a népek, amelyeket elhurcoltál, és Samária városaiba telepítettél, nem ismerik az ország Istene tiszteletének módját, ezért oroszlánokat küldött rájuk, s azok most öldösik őket, mivel nem ismerik az ország Istene tiszteletének a módját.

27 Asszíria királya azért ezt parancsolta: Küldjetek oda egy papot azok közül, akiket onnan fogságba vittetek! Menjen el, lakjék ott, és tanítsa meg azokat az ország Istene tiszteletének a módjára!

28 El is ment egy pap azok közül, akiket Samáriából fogságba vittek, és letelepedett Bételben. Ez tanította meg azokat, hogy hogyan féljék az URat.

29 De azért mindegyik pogány nép megcsinálta a maga istenét is, és elhelyezte az áldozóhalmokon levő templomokba, amelyeket a samáriabeliek készítettek: mindegyik nép abban a városban, amelyben lakott.

30 A Bábelból valók elkészítették Szukkót-Benótot, a Kútából valók elkészítették Nérgalt, a Hamátból valók elkészítették Asímát&#59;

31 az Avvából valók elkészítették Nibhazt és Tartákot, a Szefarvaimból valók pedig elégették fiaikat áldozatul Adrammeleknek és Anammeleknek, Szefarvaim isteneinek.

32 Így történt, hogy bár félték az URat, de az áldozóhalmokon is alkalmaztak maguk közül való papokat, akik az áldozóhalmokon levő templomokban tevékenykedtek.

33 Félték tehát az URat is, de tisztelték a maguk isteneit is, azoknak a pogány népeknek az istentiszteleti módja szerint, akik közül elhurcolták őket.

34 A mai napig is követik a régi istentiszteleti módot. Nem félik az URat, és nem követik az ő rendelkezéseit és tisztelete módját a szerint a törvény és parancsolat szerint, amelyet az ÚR parancsolt Jákób fiainak&#59; Jákóbnak az Izráel nevet adta.

35 Mert velük szövetséget kötött az ÚR, és ezt parancsolta nekik: Ne féljetek más isteneket, és ne imádjátok azokat, ne tiszteljétek őket, és ne áldozzatok nekik!

36 Az URat féljétek, őt imádjátok, és neki áldozzatok, mert ő hozott föl benneteket Egyiptomból nagy erővel és kinyújtott karral.

37 Tartsátok meg a rendelkezéseket, az istentisztelet módját, a törvényt és a parancsolatot, amelyeket megíratott számotokra, és teljesítsétek azokat mindenkor&#59; más isteneket pedig ne féljetek!

38 Ne feledkezzetek el a szövetségről, amelyet veletek kötöttem, és ne féljetek más isteneket!

39 Az URat, a ti Isteneteket féljétek, és ő megment benneteket minden ellenségetek kezéből!

40 Ezek azonban nem engedelmeskedtek, hanem régi istentiszteleti módjukat követték.

41 Így tehát ezek a népek félték ugyan az URat, de tisztelték bálványaikat is. Még a fiaik és unokáik is azt teszik mindmáig, amit elődeik tettek.