1 O Senhor falou comigo. Ele disse:

2 — Homem mortal, será que se pode comparar uma parreira com uma árvore? O que vale uma parreira em comparação com as árvores da floresta? 3 Você pode usá-la para fazer dela algum objeto? Será que a sua madeira serve para fazer um cabide para pendurar coisas? 4 Não. Só presta para fazer fogo. E, quando as pontas viraram cinzas, e o meio está queimado, será que ela serve para alguma coisa? 5 Não! Antes de ser queimada, essa madeira não prestava para nada. Agora que o fogo a queimou completamente, é mais inútil ainda.

6 Pois o Senhor Deus está dizendo isto:

— Como uma parreira é tirada da floresta e queimada, assim tirarei o povo que vive em Jerusalém 7 e o castigarei. Eles escaparam do fogo, mas agora o fogo acabará com eles. Quando eu os castigar, vocês ficarão sabendo que eu sou o Senhor. 8 Eles têm sido infiéis a mim, e por isso farei o seu país virar um deserto. Eu, o Senhor Deus, falei.

1 Így szólt hozzám az ÚR igéje:

2 Emberfia! Mennyivel különb a szőlőtőke fája a többi fánál, és a szőlővessző, ha az erdő fái közé kerül?

3 Fölhasználják-e a fáját, hogy valamit készítsenek belőle? Használják-e cöveknek, hogy mindenfélét akasszanak rá?

4 Inkább tűzbe dobják, hogy az megeméssze. És ha a két végét megemésztette a tűz, ha már a közepe is parázslik, alkalmas-e még valamire?

5 Hiszen, amíg ép volt, addig sem készült belőle semmi. Hát ha a tűz emészti és parázslik, készülhet-e belőle valami?

6 Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Ahogy az erdő fái közé került szőlőtőke fáját tűzbe dobom, hogy az megeméssze, úgy dobom oda Jeruzsálem lakosait.

7 Ellenük fordítom arcomat. Tűzből kerültek ki, tűz emészti meg őket. Majd megtudják, hogy én vagyok az ÚR, amikor ellenük fordítom arcomat.

8 Pusztává teszem az országot, mivel hűtlenekké váltak így szól az én Uram, az ÚR.