1 Jesus saiu daquele lugar e foi para a região da Judeia que fica no lado leste do rio Jordão. Uma grande multidão se ajuntou outra vez em volta dele, e ele ensinava todos, como era o seu costume. 2 Alguns fariseus, querendo conseguir uma prova contra ele, perguntaram:

— De acordo com a nossa Lei, um homem pode mandar a sua esposa embora?

3 Jesus respondeu com esta pergunta:

— O que foi que Moisés mandou?

4 Eles responderam:

— Moisés permitiu ao homem dar à sua esposa um documento de divórcio e mandá-la embora.

5 Então Jesus disse:

— Moisés escreveu esse mandamento para vocês por causa da dureza do coração de vocês. 6 Mas no começo, quando foram criadas todas as coisas, foi dito: "Deus os fez homem e mulher. 7 Por isso o homem deixa o seu pai e a sua mãe para se unir com a sua mulher, 8 e os dois se tornam uma só pessoa." Assim, já não são duas pessoas, mas uma só. 9 Portanto, que ninguém separe o que Deus uniu.

10 Quando já estavam em casa, os discípulos tornaram a fazer perguntas sobre esse assunto. 11 E Jesus respondeu:

— O homem que mandar a sua esposa embora e casar com outra mulher estará cometendo adultério contra a sua esposa. 12 E, se a mulher mandar o seu marido embora e casar com outro homem, ela também estará cometendo adultério.

13 Depois disso, algumas pessoas levaram as suas crianças a Jesus para que ele as abençoasse, mas os discípulos repreenderam aquelas pessoas. 14 Quando viu isso, Jesus não gostou e disse:

— Deixem que as crianças venham a mim e não proíbam que elas façam isso, pois o Reino de Deus é das pessoas que são como estas crianças. 15 Eu afirmo a vocês que isto é verdade: quem não receber o Reino de Deus como uma criança nunca entrará nele.

16 Então Jesus abraçou as crianças e as abençoou, pondo as mãos sobre elas.

17 Quando Jesus estava saindo de viagem, um homem veio correndo, ajoelhou-se na frente dele e perguntou:

— Bom Mestre, o que devo fazer para conseguir a vida eterna?

18 Jesus respondeu:

— Por que você me chama de bom? Só Deus é bom, e mais ninguém. 19 Você conhece os mandamentos: "Não mate, não cometa adultério, não roube, não dê falso testemunho contra ninguém, não tire nada dos outros, respeite o seu pai e a sua mãe."

20 — Mestre, desde criança eu tenho obedecido a todos esses mandamentos! — respondeu o homem.

21 Jesus olhou para ele com amor e disse:

— Falta mais uma coisa para você fazer: vá, venda tudo o que tem e dê o dinheiro aos pobres e assim você terá riquezas no céu. Depois venha e me siga.

22 Quando o homem ouviu isso, fechou a cara; e, porque era muito rico, foi embora triste. 23 Jesus então olhou para os seus discípulos, que estavam em volta dele, e disse:

— Como é difícil os ricos entrarem no Reino de Deus!

24 Quando ouviram isso, os discípulos ficaram espantados, mas Jesus continuou:

— Meus filhos, como é difícil entrar no Reino de Deus! 25 É mais difícil um rico entrar no Reino de Deus do que um camelo passar pelo fundo de uma agulha.

26 Quando ouviram isso, os discípulos ficaram espantadíssimos e perguntavam uns aos outros:

— Então, quem é que pode se salvar?

27 Jesus olhou para eles e disse:

— Para os seres humanos isso não é possível; mas, para Deus, é. Pois, para Deus, tudo é possível.

28 Aí Pedro disse:

— Veja! Nós deixamos tudo e seguimos o senhor.

29 Jesus respondeu:

— Eu afirmo a vocês que isto é verdade: aquele que, por causa de mim e do evangelho, deixar casa, irmãos, irmãs, mãe, pai, filhos ou terras 30 receberá muito mais, ainda nesta vida. Receberá cem vezes mais casas, irmãos, irmãs, mães, filhos, terras e também perseguições. E no futuro receberá a vida eterna. 31 Muitos que agora são os primeiros serão os últimos, e muitos que agora são os últimos serão os primeiros.

32 Jesus e os discípulos iam pela estrada, subindo para Jerusalém. Ele caminhava na frente, e os discípulos, espantados, iam atrás dele; as outras pessoas que iam com eles estavam com medo. Então Jesus chamou outra vez os discípulos para um lado e começou a falar sobre o que ia acontecer com ele. Jesus disse:

33 — Escutem! Nós estamos indo para Jerusalém, onde o Filho do Homem será entregue aos chefes dos sacerdotes e aos mestres da Lei. Eles o condenarão à morte e o entregarão aos não judeus. 34 Estes vão zombar dele, cuspir nele, bater nele e matá-lo; mas três dias depois ele ressuscitará.

35 Depois Tiago e João, filhos de Zebedeu, chegaram perto de Jesus e disseram:

— Mestre, queremos lhe pedir um favor.

36 — O que vocês querem que eu faça para vocês? — perguntou Jesus.

37 Eles responderam:

— Quando o senhor sentar-se no trono do seu Reino glorioso, deixe que um de nós se sente à sua direita, e o outro, à sua esquerda.

38 Jesus respondeu:

— Vocês não sabem o que estão pedindo. Por acaso vocês podem beber o cálice que eu vou beber e podem ser batizados como eu vou ser batizado?

39 Eles disseram:

— Podemos.

Então Jesus disse:

— De fato, vocês beberão o cálice que eu vou beber e receberão o batismo com que vou ser batizado. 40 Mas eu não tenho o direito de escolher quem vai sentar à minha direita e à minha esquerda. Pois foi Deus quem preparou esses lugares e ele os dará a quem quiser.

41 Quando os outros dez discípulos ouviram isso, começaram a ficar zangados com Tiago e João. 42 Então Jesus chamou todos para perto de si e disse:

— Como vocês sabem, os governadores dos povos pagãos têm autoridade sobre eles e mandam neles. 43 Mas entre vocês não pode ser assim. Pelo contrário, quem quiser ser importante, que sirva os outros, 44 e quem quiser ser o primeiro, que seja o escravo de todos. 45 Porque até o Filho do Homem não veio para ser servido, mas para servir e dar a sua vida para salvar muita gente.

46 Jesus e os discípulos chegaram à cidade de Jericó. Quando ele estava saindo da cidade, com os discípulos e uma grande multidão, encontrou um cego chamado Bartimeu, filho de Timeu. O cego estava sentado na beira do caminho, pedindo esmola. 47 Quando ouviu alguém dizer que era Jesus de Nazaré que estava passando, o cego começou a gritar:

— Jesus, Filho de Davi, tenha pena de mim!

48 Muitas pessoas o repreenderam e mandaram que ele calasse a boca, mas ele gritava ainda mais:

— Filho de Davi, tenha pena de mim!

49 Então Jesus parou e disse:

— Chamem o cego.

Eles chamaram e lhe disseram:

— Coragem! Levante-se porque ele está chamando você!

50 Então Bartimeu jogou a sua capa para um lado, levantou-se depressa e foi até o lugar onde Jesus estava.

51 — O que é que você quer que eu faça? — perguntou Jesus.

— Mestre, eu quero ver de novo! — respondeu ele.

52 — Vá; você está curado porque teve fé! — afirmou Jesus.

No mesmo instante, Bartimeu começou a ver de novo e foi seguindo Jesus pelo caminho.

1 Jézus onnan elindulva elment Júdea határába és Jordánontúlra&#59; újra sokaság gyülekezet hozzá, ő pedig szokása szerint ismét tanította őket.

2 Farizeusok is mentek hozzá, és megkérdezték tőle, hogy szabad-e a férfinak elbocsátania a feleségét: ezzel kísértették Jézust.

3 Ő azonban visszakérdezett: "Mit parancsolt nektek Mózes?"

4 Azok ezt mondták: "Mózes megengedte a válólevél írását és az elbocsátást."

5 Jézus erre így szólt hozzájuk: "Szívetek keménysége miatt írta nektek Mózes ezt a parancsolatot,

6 mert a teremtés kezdete óta az embert férfivá és nővé teremtette az Isten.

7 Ezért elhagyja az ember apját és anyját,

8 és lesznek ketten egy testté, úgyhogy ők többé már nem két test, hanem egy.

9 Amit tehát az Isten egybekötött, ember el ne válassza."

10 Otthon ismét megkérdezték őt erről a tanítványai.

11 Ő ezt mondta nekik: "Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el feleségül, házasságtörést követ el ellene&#59;

12 és ha az asszony bocsátja el férjét, és máshoz megy férjhez, szintén házasságtörést követ el."

13 Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak.

14 Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa.

15 Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba."

16 Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.

17 Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte, azt kérdezte tőle: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"

18 Jézus így szólt hozzá: "Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül.

19 Tudod a parancsolatokat: Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne károsíts meg senkit, tiszteld apádat és anyádat."

20 Az pedig ezt mondta neki: "Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva."

21 Jézus miután rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki: "Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben&#59; azután jöjj, és kövess engem."

22 A válasz miatt elborult az ember arca, és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.

23 Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: "Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!"

24 A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni!

25 Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint gazdagnak az Isten országába bejutni."

26 Ők még jobban megrökönyödtek, és ezt kérdezgették egymás közt: "Akkor ki üdvözülhet?"

27 Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: "Az embereknek lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges."

28 Péter megszólalt, és ezt mondta neki: "Íme, mi elhagytunk mindent, és követőid lettünk."

29 Jézus így szólt: "Bizony, mondom néktek: senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért,

30 és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet.

31 Ellenben sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból lesz első."

32 Mikor pedig felfelé mentek a Jeruzsálembe vezető úton, Jézus előttük haladt. Akik vele voltak, álmélkodtak&#59; akik pedig mégis követték, féltek. Ekkor újra maga mellé vette a tizenkettőt, és beszélni kezdett nekik arról, ami vele történni fog:

33 "Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, halálra ítélik, és átadják a pogányoknak,

34 kigúnyolják és leköpik, megkorbácsolják és megölik, de három nap múlva feltámad."

35 Ekkor hozzálépett Jakab és János, a Zebedeus két fia, és így szóltak hozzá: "Mester, szeretnénk, ha megtennéd nekünk, amit kérünk."

36 Jézus megkérdezte tőlük: "Mit szeretnétek, mit tegyek meg nektek?"

37 Ők pedig ezt mondták neki: "Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobb, a másikunk a bal kezed felől üljön majd dicsőséges uralkodásod idején."

38 Jézus így válaszolt: "Nem tudjátok, mit kértek. Vajon ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, és meg tudtok-e keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?"

39 Mire ők így feleltek neki: "Meg tudjuk tenni." Jézus ekkor ezt mondta nekik: "Azt a poharat, amelyből én iszom, kiisszátok, és azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek,

40 de hogy ki üljön jobb vagy bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni, mert azoké lesz az, akiknek elkészíttetett."

41 Amikor ezt a tíz tanítvány meghallotta, megharagudott Jakabra és Jánosra.

42 De Jézus odahívta őket, és így szólt hozzájuk: "Tudjátok, hogy azok, akik a népek fejedelmeinek számítanak, uralkodnak rajtuk, és nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk.

43 De nem így van közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok&#59;

44 és aki első akar lenni közöttetek, az legyen mindenki rabszolgája.

45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."

46 Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és elég nagy sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, a Timeus fia ült az út mellett.

47 Amikor meghallotta, hogy a názereti Jézus az, így kiáltott fel: "Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!"

48 Többen is rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál inkább kiáltozott: "Dávid Fia, könyörülj rajtam!"

49 Jézus megállt és ezt mondta: "Hívjátok ide!" Odahívták a vakot ezekkel a szavakkal: "Bízzál! Kelj fel! Hív téged!"

50 Ő pedig ledobta felsőruháját, felugrott, és odament Jézushoz.

51 Jézus megkérdezte tőle: "Mit kívánsz, mit tegyek veled?" A vak ezt mondta: "Mester, hogy újra lássak."

52 Jézus ekkor így szólt hozzá: "Menj el, a hited megtartott téged." És azonnal újra látott, és követte őt az úton.