Marcos 12

Mosimo we batɛmi ba babeya

1 Kosila obola, Yɛsu ǐka aeleja bato mo mesimo atɛnda : «Moto ɔmɔnji atɛma sio yande ye misabibu*. Amɛlɛngɛja né galu achima kelingalinga ke kosunena ebila bimuka. Ka alɛka keleme kolotala mole balɔli be sio, kosila obola amesiela batɛmi be komwǎmba ka ayaka wande luɛndɔ mo kese ke motanga.

2 «Mopena ye kokaǒla, ola mwɛnɛ sio atoma moto wande wemolemo kwǎbala batɛmi amobesele kyande kebǔ ke bimuka bya kaǒla bɔ. 3 Ka abala batɛmi babunda ola moto bamǔmba ka bamɔ̌tɔja mabɔkɔ matǒ.

4 «Ala, atoma kalɛ okinɛ moto kole bɔ bamwǎnda mo lokongo né kɔmɔbɛnga.

5 «Atoma kalɛ we basato ande bamolia, ka mwɛnɛ sio abatomena kalɛ bakinɛ bemolemo babaǔmba ka balia bakinɛ.

6 «Ola mwɛnɛ sio asia né moto ɔmɔnji ně mwǎna wande wabɛja ngɔli yande, amotoma kole bɔ kɔmɔngɔ akanya né tɛ bamokuchana mɔkɔsɔna tɛ bamɔni mwǎna wande.

7 «Ka abala batɛmi amɔmɔnabɔ bǐka batɛndɛjana tɛ, ‹Ona né pɛnɛ yǐ sande bakani tomoliye mɔkɔsɔna tɛ bɔpɛnɛ bosiye bwito.› 8 Bamobunda ka bamolia bausa ketomba kɔnjɛ ně sio.

9 «Ka mwɛnɛ sio aketa boni ? Abakana kolia batɛmi bande basɛ ka né akalongoja sio yande kobakinɛ bato.

10 «Yɛsu abaweja kalɛ tɛ : Mona lɔlɛ elila itɛnda ja Bɔsɔmwá jachileka ? 

«Lwɛ jabekeka mwǐpamba nébǎleki jǎloke lǐkijaenda kobǎleki. 11 Mɔkɔta wito né waketa obola.

Mobatɛ bite toitoke!»*12.11 Lɔla Sabuli 118.22-23.

12 Abala, bilɛmɛsɛ be Bayuda bajeba tɛ ola mosimo wabalɔla né abɔ, mǒbola né balenga bɔ komobunda ka, batena né kekumva ke bato. Ka bamosia bayaka wabɔ.

Kwǎmba motolo kwa Kaisali

13 Abala bilɛlɛmɛsɛ bi bayuda, batoma bafalisayɔ* bamɔnji kwa Yɛsu ka né bato be pɔngɔ ya Hɛlɔdɛ. Bakonda komolongela Yɛsu ilonga kojangana né byatɛnda nde.

14 Babaka komoweja tɛ : «Mwěleji tojebi tɛ watɛndǎ né bikpǎ ka twatena moto waelejǎ né itɛnda li njela ya Bɔsɔmwá kpǎ. Ka tosolela, kyǎto* kito kyalamona kwǎmba motolo kole mɔkɔta Kalisali ? Imbɛ tǒbola bǎ ?

15 «Ka, Yɛsu ajeba tɛ baiseka se makani mabɔ me monda ka abasolela tɛ : Boni bwangenya seno bine ? Mbeselabi mɔlɔla ɔmɔnji nimɔnɛ ekela kelongi.» 16 Bamobesela ola mɔlɔla, ka ande abaweja : «eke kelongi nǒlo lokombo bile bya nani ? Bamɔ̌tɔjɛla tɛ lwa Kalisali*.»

17 Ka Yɛsu abasolela tɛ : «Mɔbɛ̌ mwǎlongoja Kalisai byandeni ka mɔbɛ̌ mwamolongoja Bɔsɔmwá byande.» Ka basɛ basebalala mo byatɛnda nde.

Bato baweji mole kǔboka

18 Amɔngɔ nǎla, basandukayo bamɔnji bamoyelela Yɛsu. Abɔ né batɛndǎ tɛ bakwo bakauboká, bamoweja Yɛsu tɛ : 19 «Ě Mwěleji, Musa atochilela mo kyǎto* kito tɛ : ‹Imbɛ mwǎmolome akwele tanabote ně mwǎmokali wande, ona monjango aěndele kɔpɛnɛka nɛmɔtɔ̌ wande. Mɔkɔsɔna tɛ amobotele mokwo bǎna ko lokombo lwande.›

20 «Kwabɛja né baboteka motoba namɔnji. Wě sɔmɔ asɔnga ka akwa tasia mwǎna, 21 We babele amɔpɛna ola monjango. Ka nande akwa kǒsǐ kobota nande; ka we basato nande abobobola. 22 Basɛ motoba namɔnji bakwa kǒsǐ tɛ babota nǒla mwǎmokali. Kochungekele ola monjango nande akwa. 23 Ka obola buchu bokochunga bokaubokǎ bato ola mwǎmokali akaba wanani ? Mokoba tɛ basɛ motoba namɔnji babɛja basɔngwa nande.»

24 Yɛsu abasolele obo : «Bine mɔpɔtɛkɛna! Mokoba tɛ temwajeba itɛnda ja Bɔsomwá né lokwangwa lwa Bɔsɔmwá. 25 Mɔkɔsɔna tɛ akaǔboka bato, kokaba kɔsɔngana kalɛ bakalikana né imbɛ malaika ma Bɔsɔmwá kwiyolo.» 26 Ka mo kǔboka ko bato basila kokwa tɛ mwatɔndɔla ketabo kya chila Musa mole mwěla watoboka ka kǒsǐ kochumbeka. Ayɔ né atɛnda ja Bɔsɔmwá kole Musa : «Nile né Bɔsɔmwá wa bulaimu, wa Isaka ka na Yakɔbi*12.26 Kǒla 3.2,6.» 27 Ka Yɛsu atɛnda kalɛ : «Bɔsɔmwá tabɛjǎ Bɔsɔmwá we bakwo, ka abɛja né Bɔsɔmwá we bale kɔmwɛjɔ. Bine mwǐpɔti bine bɛnɛ!»

Kelao kekolo

28 Mwěleji ɔmɔnji wě kyǎto* wabɛja abaukwa kwǎngela Yɛsu nǎbala basandukayɔ, amɔna tɛ Yɛsu abaɔ̌tɔjɛlɛ wǎli abaka kole Yɛsu amoweja : «Mwěleji asambǎ bilao bisɛ, keni kelaǒ kele kekolo kɔtɔta bisɛ̌?» 29 Yɛsu aɔtɔjɛ tɛ : «Kelaǒ ke koboso něke : ‹Bine bǎna be isalaɛli! Tɛkɛlɛja! Mɔkɔta wito Bɔsɔmwá abɛja kǔ Mɔkɔta bukɛli. 30 Ka awɛ bǎwamokonda Mɔkɔta Bɔsɔmwá waɔ né motema waɔ̌sɛ né makani mao masɛ ka né kolokwangwa lwao lɔsɛ.›*12.30 Lɔla kokanya 6.4-5 31 Ka kelaǒ ke bibele něke : ‹Bǎwakonda ole nao imbɛ awɛ bɛnɛ.› Kǒsǐ kekinɛ kelao kyapamba akanda ně bila.»*12.31 Lɔla Balawi 19.18.

32 Ola mwěleji wě kyǎto* amosolela Yɛsu : «Wǎli e Mwěleji, ɔtɛndi kpǎ tɛ Bɔsɔmwá aleku bukɛli kole nǒ kinɛ kalɛ akanda nande. 33 Kwěndele moto kokonda Bɔsɔmwá né motema wande ɔsɛ né makani mande masɛ ka né lokwangwa lwande lɔsɛ ka konda nǎla ole nao imbɛ awɛ bɛnɛ. Obola né wǎli kɔtɔta mɛkɔmbɛ ɛsɛ ye kochumba ka né metolo né bikinɛ bisɛ.»

34 Yɛsu amɔna tɛ ola moto amǒtɔjɛlɛ wǎli, amosolela : «Awɛ tola motanga né Bɔkɔta bwa Bɔsɔmwá*» Kosila obola, kǒsǐ kalɛ wamoweja.

Kilisito na Daudi

35 Yɛsu aeleja itɛnda ja Bɔsɔmwá mo ndábo ya Bɔsɔmwá* ka aweja eke keweja tɛ : «Boni mɛkɔta ye kyǎto* watɛnda kyɔ tɛ Kilisito* ale né mwǎna wa Daudi ? 36 Daudi ande bɛnɛ alangeka elila itɛnda né Motema-Mwɛ̌lɔ atɛnda tɛ :

«Mɔkɔta wito Bɔsɔmwá amosolele Mɔkɔta wanɛ :

Likana mo kabɔkɔ kanɛ kǐlome,

nǒbo bwabekǎ meno mayale maɔ kɔsɛ né bikɛta byao.»*12.36 Lɔla Sabuli 110.1

37 «Daudi ande bɛnɛ né watɛnda tɛ Kilisito né Mɔkɔta wande. Ka boni waba kalɛ Kilisito mwǎna wa Daudi ?»

Yɛsu asolele bato balɔlɛ wǎli ně baeleji be kyǎto*.

Moleba we bato wabɛja bamɔtɛkɛlɛja ně kɛ̌lɛ 38 Yɛsu abɛja abaleja atɛnda : «Mɔbɛ̌ mwǐlɔlɛla wǎli ně baeleji be Kyǎto* aba bakondǎ kwɛ̌nda bawala kanjo ja lɛa ka né kosambejeka né bokuchu ko mekemba né kokonda kolikana ko bichumbe bi ko boso bi bokuchu monda ne Sinagɔgi*, 39 Ka babɛjɛ̌ monda ně ndabo ye bichwambeko* jabɔ abɔ bakondǎ ku kolikana kobichumbe bi koboso. 40 Ka bainda ko menjango byɛndɔ bile nabɔ, ka né ko lɛ̌aja kwɛ̌ngɛla kwa Bɔsɔmwá, mokobatɛ bamɔnɛkɛ né bato. Mɔkɔsɔna obola Kyǎto* kyabɔ kekaba kyajowa.»

Motaelo we mokwesa

41 Pena yabɛja Yɛsu alikana koboso ne kepaka ke motaelo* alɔla wabɛja bato babaka ko taela Bɔsɔmwá mɛlɔla. Bakonja babula babɛja babeka imɔna jabula monda ně kela kepaka.

42 Mokwesa ɔmɔnji molungi abaka ataela sengi ja libele lǐmɔna lisǐ lisombe kɛndɔ jabɛja nande abeka monda né kepaka.

43 Ka Yɛsu aitana ngelelǎ* jande abasolela : «Nisokonisoko ni mosolele ona monjango molungi aoji ǐmɔna jabula kɔtɔta bato basɛ. 44 Mokoba tɛ bakinɛ basɛ bataela imɔna lila jabɛja jǎkanda mwǐmɔna jabɔ. Ka ana monjango molungi ataele imɔna lisɛ libɛlɛ nande, tasiya angɔ̌ né kɛndɔ ke kwibundela nakyɔ.»