1 Bel encurva-se, Nebo abaixa-se; os seus ídolos estão entregues aos animais e às bestas. Essas imagens que costumáveis levar já estão postas sobre animais que se cansam do peso delas.2 Bel e Nebo abaixam-se, juntamente se encurvam; não puderam salvar a carga, mas eles mesmos lá se foram para o cativeiro.3 Escutai-me, casa de Jacó, e todo o resto da casa de Israel, vós que por mim tendes sido carregados desde o ventre, que tendes sido levados desde a madre.4 Até à vossa velhice eu serei o mesmo, e eu vos carregarei quando vos sobrevierem as cãs: o que eu gerei, também carregarei, e levarei e livrarei.5 A quem me assemelhareis e me igualareis e me comparareis, para que sejamos semelhantes?6 Os que derramam da bolsa o ouro, e pesam a prata na balança, alugam um ourives para que faça um deus; prostram-se diante dele, e adoram-no.7 Eles o carregam sobre o ombro, o transportam, e o colocam no seu lugar; aí ficará de pé; do seu lugar não se moverá. Ainda que alguém clame a ele, não poderá ouvir, nem salva-o da sua tribulação.8 Lembrai-vos disto, portai-vos varonilmente; trazei-o à memória, transgressores.9 Lembrai-vos das coisas passadas da antigüidade; lembrai-vos de que eu sou Deus, e de que não há outro. Eu sou Deus, e não há outro semelhante a mim;10 que anuncio o fim desde o princípio, e desde os tempos antigos as coisas que ainda não têm sido feitas; que digo: O meu conselho subsistirá, e farei toda a minha vontade;11 que do oriente chamo uma ave de rapina, e de um país remoto o homem do meu conselho. Eu o disse, eu também o cumprirei; formei este propósito, também o executarei.12 Escutai-me, vós os que sois de coração duro, que estais longe da justiça;13 Vou fazer aproximar-se a minha justiça; ela não estará de longe, e a minha salvação não se demorará; estabelecerei em Sião a salvação, e em Israel a minha glória.

1 Ledõl Bél, elesik Nebó, oktalan barmokra kerülnek szobraik, és miket ti hordoztatok, felrakatnak, terhéül a megfáradott [állat]nak;2 Elesnek, összerogynak együtt, nem menthetik meg a terhet; és õk magok fogságba mennek.3 Hallgassatok rám, Jákób háza és Izráel házának minden maradéka, a kiket [magamra] raktam anyátok méhétõl fogva, és hordoztalak születésetek óta;4 Vénségtekig én vagyok az, és megõszüléstekig én visellek; én teremtettem és én hordozom, én viselem és megszabadítom.5 Kihez hasonlíttok engem, és kivel tesztek egyenlõvé? És kivel vettek egybe, hogy hasonlók volnánk?6 Kitöltik az aranyat az erszénybõl, és ezüstöt mérnek a mértékkel, és ötvöst fogadnak, hogy abból istent csináljon; meghajolnak, leborulnak elõtte.7 Vállukra veszik azt és hordozzák, majd állványára helyezik és veszteg áll, helyérõl meg nem mozdul, ha kiáltasz is hozzá, nem felel, nyomorúságodból nem szabadít meg.8 Emlékezzetek meg errõl, és legyetek erõsek, vegyétek eszetekbe, pártütõk!9 Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos.10 Ki megjelentem kezdettõl fogva a véget, és elõre azokat, a mik még meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és véghez viszem minden akaratomat;11 Ki elhívom napkeletrõl a sast, meszsze földrõl tanácsom férfiát; nem csak szóltam, ki is viszem, elvégezem, meg is cselekszem!12 Hallgassatok reám, kemény szívûek, a kik távol vagytok az igazságtól.13 Elhoztam igazságomat, nincs messze, és az én szabadításom nem késik, Sionban lesz szabadításom, és Izráelen dicsõségem.