Provérbios 19

1 Better is the poor who walks in his integrity

than he who is perverse in his lips and is a fool.

2 It isn’t good to have zeal without knowledge,

nor to be hasty with one’s feet and miss the way.

3 The foolishness of man subverts his way;

his heart rages against Yahweh.

4 Wealth adds many friends,

but the poor is separated from his friend.

5 A false witness shall not be unpunished.

He who pours out lies shall not go free.

6 Many will entreat the favor of a ruler,

and everyone is a friend to a man who gives gifts.

7 All the relatives of the poor shun him;

how much more do his friends avoid him!

He pursues them with pleas, but they are gone.

8 He who gets wisdom loves his own soul.

He who keeps understanding shall find good.

9 A false witness shall not be unpunished.

He who utters lies shall perish.

10 Delicate living is not appropriate for a fool,

much less for a servant to have rule over princes.

11 The discretion of a man makes him slow to anger.

It is his glory to overlook an offense.

12 The king’s wrath is like the roaring of a lion,

but his favor is like dew on the grass.

13 A foolish son is the calamity of his father.

A wife’s quarrels are a continual dripping.

14 House and riches are an inheritance from fathers,

but a prudent wife is from Yahweh.

15 Slothfulness casts into a deep sleep.

The idle soul shall suffer hunger.

16 He who keeps the commandment keeps his soul,

but he who is contemptuous in his ways shall die.

17 He who has pity on the poor lends to Yahweh;

he will reward him.

18 Discipline your son, for there is hope;

don’t be a willing party to his death.

19 A hot-tempered man must pay the penalty,

for if you rescue him, you must do it again.

20 Listen to counsel and receive instruction,

that you may be wise in your latter end.

21 There are many plans in a man’s heart,

but Yahweh’s counsel will prevail.

22 That which makes a man to be desired is his kindness.

A poor man is better than a liar.

23 The fear of Yahweh leads to life, then contentment;

he rests and will not be touched by trouble.

24 The sluggard buries his hand in the dish;

he will not so much as bring it to his mouth again.

25 Flog a scoffer, and the simple will learn prudence;

rebuke one who has understanding, and he will gain knowledge.

26 He who robs his father and drives away his mother

is a son who causes shame and brings reproach.

27 If you stop listening to instruction, my son,

you will stray from the words of knowledge.

28 A corrupt witness mocks justice,

and the mouth of the wicked gulps down iniquity.

29 Penalties are prepared for scoffers,

and beatings for the backs of fools.

Kegyes szegénység. A bolondság, restség és csúfolódás káros volta

1 Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond. 2 A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik. 3 Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve. 4 A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik. 5 A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul. 6 Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé. 7 A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek. 8 A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer. 9 A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész. 10 Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken. 11 Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket. 12 Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja. 13 Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése. 14 A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség. 15 A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik. 16 A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal. 17 Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki. 18 Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod. 19 A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját. 20 Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre. 21 Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg. 22 A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál. 23 Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik. 24 Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza. 25 Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt. 26 A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az. 27 Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj. 28 A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot. 29 A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.