1 As he passed by, he saw a man blind from birth. 2 His disciples asked him, "Rabbi, who sinned, this man or his parents, that he was born blind?"

3 Jesus answered, "This man didn’t sin, nor did his parents, but that the works of God might be revealed in him. 4 I must work the works of him who sent me while it is day. The night is coming, when no one can work. 5 While I am in the world, I am the light of the world." 6 When he had said this, he spat on the ground, made mud with the saliva, anointed the blind man’s eyes with the mud, 7 and said to him, "Go, wash in the pool of Siloam" (which means "Sent"). So he went away, washed, and came back seeing.

8 Therefore the neighbors and those who saw that he was blind before said, "Isn’t this he who sat and begged?" 9 Others were saying, "It is he." Still others were saying, "He looks like him."

He said, "I am he."

10 They therefore were asking him, "How were your eyes opened?"

11 He answered, "A man called Jesus made mud, anointed my eyes, and said to me, ‘Go to the pool of Siloam and wash.’ So I went away and washed, and I received sight."

12 Then they asked him, "Where is he?"

He said, "I don’t know."

13 They brought him who had been blind to the Pharisees. 14 It was a Sabbath when Jesus made the mud and opened his eyes. 15 Again therefore the Pharisees also asked him how he received his sight. He said to them, "He put mud on my eyes, I washed, and I see."

16 Some therefore of the Pharisees said, "This man is not from God, because he doesn’t keep the Sabbath."

Others said, "How can a man who is a sinner do such signs?" So there was division among them.

17 Therefore they asked the blind man again, "What do you say about him, because he opened your eyes?"

He said, "He is a prophet."

18 The Jews therefore didn’t believe concerning him, that he had been blind and had received his sight, until they called the parents of him who had received his sight, 19 and asked them, "Is this your son, whom you say was born blind? How then does he now see?"

20 His parents answered them, "We know that this is our son, and that he was born blind; 21 but how he now sees, we don’t know; or who opened his eyes, we don’t know. He is of age. Ask him. He will speak for himself." 22 His parents said these things because they feared the Jews; for the Jews had already agreed that if any man would confess him as Christ, he would be put out of the synagogue. 23 Therefore his parents said, "He is of age. Ask him."

24 So they called the man who was blind a second time, and said to him, "Give glory to God. We know that this man is a sinner."

25 He therefore answered, "I don’t know if he is a sinner. One thing I do know: that though I was blind, now I see."

26 They said to him again, "What did he do to you? How did he open your eyes?"

27 He answered them, "I told you already, and you didn’t listen. Why do you want to hear it again? You don’t also want to become his disciples, do you?"

28 They insulted him and said, "You are his disciple, but we are disciples of Moses. 29 We know that God has spoken to Moses. But as for this man, we don’t know where he comes from."

30 The man answered them, "How amazing! You don’t know where he comes from, yet he opened my eyes. 31 We know that God doesn’t listen to sinners, but if anyone is a worshiper of God and does his will, he listens to him. 32 Since the world began it has never been heard of that anyone opened the eyes of someone born blind. 33 If this man were not from God, he could do nothing."

34 They answered him, "You were altogether born in sins, and do you teach us?" Then they threw him out.

35 Jesus heard that they had thrown him out, and finding him, he said, "Do you believe in the Son of God?"

36 He answered, "Who is he, Lord, that I may believe in him?"

37 Jesus said to him, "You have both seen him, and it is he who speaks with you."

38 He said, "Lord, I believe!" and he worshiped him.

39 Jesus said, "I came into this world for judgment, that those who don’t see may see; and that those who see may become blind."

40 Those of the Pharisees who were with him heard these things, and said to him, "Are we also blind?"

41 Jesus said to them, "If you were blind, you would have no sin; but now you say, ‘We see.’ Therefore your sin remains.

1 És a mint eltávozék, láta egy embert, a ki születésétõl fogva vak vala.

2 És kérdezék õt a tanítványai, mondván: Mester, ki vétkezett, ez-é vagy ennek szülei, hogy vakon született?

3 Felele Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei; hanem, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai.

4 Nékem cselekednem kell annak dolgait, a ki elküldött engem, a míg nappal van: eljõ az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik.

5 Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok.

6 Ezeket mondván, a földre köpe, és az õ nyálából sárt csinála, és rákené a sarat a vak szemeire,

7 És monda néki: Menj el, mosakodjál meg a Siloám tavában (a mi azt jelenti: Küldött). Elméne azért és megmosakodék, és megjöve látva.

8 A szomszédok azért, és a kik az elõtt látták azt, hogy vak vala, mondának: Nem ez-é az, a ki [itt] szokott ülni és koldulni?

9 Némelyek azt mondák, hogy: Ez az; mások pedig, hogy: Hasonlít hozzá. Õ azt mondá, hogy: Én vagyok [az].

10 Mondának azért néki: Mimódon nyiltak meg a te szemeid?

11 Felele az és monda: Egy ember, a kit Jézusnak mondanak, sarat készíte és rákené a szemeimre, és monda nékem: Menj el a Siloám tavára és mosódjál meg; miután pedig elmenék és megmosakodám, megjöve látásom.

12 Mondának azért néki: Hol van az? Monda: Nem tudom.

13 Vivék õt, a ki elõbb még vak volt, a farizeusokhoz.

14 Mikor pedig Jézus a sarat csinálá és felnyitá ennek szemeit, szombat vala.

15 Szintén a farizeusok is megkérdezék azért õt, mimódon jött meg a látása? Õ pedig monda nékik: Sarat tõn szemeimre, és megmosakodám, és látok.

16 Mondának azért némelyek a farizeusok közül: Ez az ember nincsen Istentõl, mert nem tartja meg a szombatot. Mások mondának: Mimódon tehet bûnös ember ilyen jeleket? És hasonlás lõn közöttük.

17 Újra mondának a vaknak: Te mit szólsz õ róla, hogy megnyitá a szemeidet? Õ pedig monda: Hogy próféta.

18 Nem hivék azért a zsidók róla, hogy vak vala és megjöve a látása, mígnem elõhívák annak szüleit, a kinek megjöve a látása,

19 És megkérdezék azokat, mondván: Ez a ti fiatok, a kirõl azt mondjátok, hogy vakon született? mimódon lát hát most?

20 Felelének nékik annak szülei és mondának: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született:

21 De mimódon lát most, nem tudjuk; vagy ki nyitotta meg a szemeit, mi nem tudjuk: elég idõs [már] õ; õt kérdezzétek; õ beszéljen magáról.

22 Ezeket mondák annak szülei, mivelhogy félnek vala a zsidóktól: mert megegyeztek már a zsidók, hogy ha valaki Krisztusnak vallja õt, rekesztessék ki a gyülekezetbõl.

23 Ezért mondák annak szülei, hogy: Elég idõs, õt kérdezzétek.

24 Másodszor is szólíták azért az embert, a ki vak vala, és mondának néki: Adj dicsõséget az Istennek; mi tudjuk, hogy ez az ember bûnös.

25 Felele azért az és monda: Ha bûnös-é, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.

26 Újra mondák pedig néki: Mit csinált veled? Mimódon nyitotta meg a szemeidet?

27 Felele nékik: Már mondám néktek és nem hallátok: miért akarjátok újra hallani? avagy ti is az õ tanítványai akartok lenni?

28 Szidalmazák azért õt és mondának: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig a Mózes tanítványai vagyunk.

29 Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: errõl pedig azt sem tudjuk, honnan való.

30 Felele az ember és monda nékik: Bizony csodálatos az, hogy ti nem tudjátok honnan való, és az én szemeimet megnyitotta.

31 Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bûnösöket; hanem ha valaki istenfélõ, és az õ akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.

32 Öröktõl fogva nem hallaték, hogy vakon szülöttnek szemeit valaki megnyitotta volna.

33 Ha ez nem Istentõl volna, semmit sem cselekedhetnék.

34 Felelének és mondának néki: Te mindenestõl bûnben születtél, és te tanítasz minket? És kiveték õt.

35 Meghallá Jézus, hogy kiveték azt; és találkozván vele, monda néki: Hiszel-é te az Isten Fiában?

36 Felele az és monda: Ki az, Uram, hogy higyjek benne?

37 Monda pedig néki Jézus: Láttad is õt, és a ki beszél veled, az az.

38 Az pedig monda: Hiszek, Uram. És imádá Õt.

39 És monda Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy a kik nem látnak, lássanak; és a kik látnak, vakok legyenek.

40 És hallák ezeket némely farizeusok, a kik vele valának, és mondának néki: Avagy mi is vakok vagyunk-é?

41 Monda nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bûnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bûnötök megmarad.