1 Igaz vagy, Uram, ha perlek is veled.

Hadd beszéljek veled mégis

az igazságszolgáltatásról!

Miért szerencsés a bűnösök sorsa?

Miért boldogulnak mind,

akik csalárdul élnek?*

2 Elültetted őket, gyökeret is vertek,

fejlődnek, gyümölcsöt is hoznak.

Közel vagy a szájukhoz,

de a szívüktől távol.

3 Te ismersz engem, Uram!

Látod, mert megvizsgáltad,

hogy tied a szívem.

Válaszd külön őket,

mint levágni való juhokat,

és készítsd el őket

az öldöklés napjára!*

4 Meddig gyászol még a föld,

meddig marad száraz a mező füve?

Lakóinak gonoszsága miatt

elpusztul állat és madár,

ők pedig ezt gondolják:

Nem látja meg Isten a mi végünket!*

5 Ha gyalogosokkal futva is kifáradsz,

hogyan fogsz lovakkal versenyezni,

ha csak nyugodt földön

érzed biztonságban magad,

mit csinálsz a Jordán sűrűjében?!

6 Testvéreid és rokonaid is alávaló módon bánnak veled, tele torokkal kiabálnak a hátad mögött. Ne higgy nekik, még ha szépen beszélnek is veled!

7 Elhagytam házamat,

magára hagytam örökségemet,

ellenség kezébe adtam azt,

akit lelkem kedvel.*

8 Úgy bánt velem örökségem,

mint oroszlán az erdőben.

Hangosan ordított rám,

ezért meggyűlöltem.

9 Tarka madár az én örökségem,

körülfogják a madarak.

Gyűljetek össze, ti mezei vadak,

jöjjetek, egyetek!

10 Sok pásztor pusztította szőlőmet,

taposta osztályrészemet.

Drága osztályrészemet

sivár pusztává tették.*

11 Sivárrá tették, gyászba borult

előttem, mint a sivatag.

Sivárrá vált az egész ország,

de senki sem törődik vele.

12 A puszta kopár hegyein

pusztítók jönnek.

Mert az Úr fegyvere

pusztítja az országot

egyik végétől a másikig.

Nincs békessége egy embernek sem!

13 Búzát vetettek, de tövist aratnak,

eredménytelenül fáradoztak.

Szégyent vallanak termésükkel

az Úr lángoló haragja miatt.

14 Ezt mondja az Úr minden rossz szomszédomról, aki hozzányúl az örökséghez, amelyet népemnek, Izráelnek adtam: Kitépem őket földjükből, Júda házát is kitépem! 15 De ha majd kitépem őket, újból megkönyörülök rajtuk: visszaviszek mindenkit a maga örökségébe, a maga földjére. 16 És ha majd jól megtanulják, hogy az én népem szokása szerint hogyan kell az én nevemre, az élő Úrra esküdni – ahogyan egykor ők tanították népemet a Baalra esküdni –, akkor újjáépülnek majd népemmel együtt.*17 De amelyik nem hallgat rám, azt a népet gyökerestül kitépem és elpusztítom! – így szól az Úr.